A szolgáltatásoknak és a lakosság fogyasztásának köszönhető a magyar gazdaság eddigi jó teljesítménye, az év hátralévő részében ugyanakkor sorra esnek ki az eddigi támaszok. Aggasztó kép rajzolódik ki, amiben a stagnálás és a recesszió sem zárható ki.
A mai napon három fontos indikátort is megismertünk a magyar gazdaság aktuális állapotáról:
- Megjelentek a második negyedéves GDP alakulásáról szóló részletes adatok.
- Nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júniusi külkereskedelemre vonatkozó második, pontosabb becslését.
- Illetve megjelentek az augusztusi beszerzésmenedzser-indexek is.
Az adatokat összenézve aggasztó kép rajzolódik ki: az idei első félévben az orosz háború ellenére, a kormányzati kiköltekezésnek is köszönhetően még jól ment a szekér, ám a második félévre sorra esnek el a jó teljesítmény eddigi támaszai. Jó esély van a stagnálásra, de a recesszió sem kizárt.
A fogyasztás és a szolgáltatások húzták a növekedést
Azt már két hete tudjuk, hogy az idei második negyedévben a gazdasági teljesítmény a várakozásokat meghaladó mértékben, 6,5 százalékkal bővült egy év alatt. Most az emögött meghúzódó okokról hullott le a lepel a KSH részletes adatközlésében.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője így kommentálta az adatokat: „A termelési oldalon lényegében a szolgáltatások húzták a növekedést, ez a szektor 5,7 százalékponttal részesedett a 6,5 százalékos növekedésből.
- Az ipar az ellátási problémák, az alap- és nyersanyagok, valamint az energia árának emelkedése miatt visszafogottabban, 0,9 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
- Az építőipar semlegesen szerepelt, nem növelte, de nem is húzta vissza a teljesítményt.
- Az aszály miatt a mezőgazdaság viszont jelentősen, 1,1 százalékponttal fogta vissza a GDP növekedését.”
A felhasználás felől közelítve pedig a belső fogyasztás emelkedése biztosította a jó teljesítményt: a végső fogyasztás önmagában 5,4 százalékpontot biztosított a 6,5 százalékos éves növekedésből. Intő jel ugyanakkor, hogy a beruházások jelentősen lassultak, ez már csak 0,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
A szolgáltatások és a fogyasztás hasítása valószínűleg az év eleji kormányzati költekezésnek is köszönhető, az egyszeri juttatások egy jelentős részét a második negyedévben használhatta fel a lakosság.
A beruházások és az építőipar lassulásában ugyanakkor már az állami beruházások elhalasztása is látszik. A választás előtti laza fegyelem után ugyanis ismét szigorúbban kell gazdálkodnia az állami költségvetésnek, ráadásul az energiaválságot látva sok vállalati beruházást is elnapolhattak.
Romló külkereskedelem
Szintén ma jöttek ki a második negyedév legvégére, júniusra vonatkozó részletes külkereskedelmi adatok. A termékek forgalma az előző hónapokhoz hasonlóan most is hiányt mutatott:
154 milliárd forinttal többet hoztunk be külföldről, mint amennyit exportálni tudtunk.
Az energiaár-emelkedésnek is köszönhető, hogy az importunk értéke ennyivel nagyobb volt: míg a kivitt termékeink átlagosan 29 százalékkal, addig a behozott áruk 37 százalékkal drágultak egy év alatt. (Forintban mért árakról van szó, így a gyengülő árfolyam eleve magas szintre lökte a rátákat.)
A dráguláson kívül még az is aggasztó jel, hogy az áremelkedés hatását kiszűrve júniusban gyakorlatilag stagnált az export mennyisége: bár gépekből (itt főképp az autóipari exportra kell gondolni) többet tudtunk kivinni, az energiahordozók exportja bezuhant.
Gyengélkedik az ipar, mégis mindenki optimista
Ha már autóipar: az ipar nagyon bizonytalanul teljesít mostanában, hol emelkedik a termelés, hol visszaesik, ami összességében egy lassú növekedési ütemet eredményez. Legutóbb júniusban 0,6 százalékkal emelkedett a termelés volumene az előző hónaphoz képest.
Az ágazatban dolgozó vezetők mégis bizakodóan tekintenek a jövőre: a ma közzétett beszerzésimenedzser-index 57,8 ponton alakult, ezzel már sorozatban 16. hónapja kedvezően alakul a mutató. (Az index 50 pont feletti értéke arra utal, hogy fellendült a feldolgozóipari tevékenység az előző hónaphoz képest.)
Mi jöhet a második félévben?
A GDP-től már egyáltalán nem várhatunk szárnyalást a következő hónapokban. Németh Dávid szerint a harmadik negyedévben stagnálásközeli eredmény várható az előző negyedévhez képest, a negyedikben pedig már inkább visszaesés valószínűsíthető.
A Magyar Nemzeti Bank valós idejű GDP-becslése még rosszabb képet mutat: a júliustól augusztus közepéig tartó időszak adatai alapján a harmadik negyedévben 0 százalék körüli növekedés várható az egy évvel korábbihoz képest, ami negyedéves összevetésben már visszaesést jelent.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank Youtube-csatornája
„A gyengülő teljesítényben az építőipar gyengélkedése, valamint a mezőgazdaság hanyatlása mellett az is szerepet kap, hogy az ipari termelést visszafogják az említett problémák. A második negyedéves növekedésben kiugró szerepet játszó szolgáltatásoknál nagy fékezés várható a lakossági kereslet csökkenése miatt. Ezek a kedvezőtlen tényezők minimum a jövő év második feléig kitarthatnak” – mondta Németh Dávid a kilátásokról. Hozzátette: „Ilyen körülmények között az idén várható 5,5-6 százalékos éves GDP-növekedés 2023-ban 1 százalék körüli szintre lassulhat.
