Ma a globális kereskedelmet a „soft commodities” árupiaci termékek uralják, azaz olyan mezőgazdasági nyersanyagok, mint a gabonák, a kávé, a kakaóbab és a repce, melyek a globális áruforgalom 65 százalékát teszik ki. Oroszországban és szomszédos nemzetekben a 2000-es évek óta exponenciálisan növekszik a gabonatermékek kínálata és exportja is, amely még a koronavírus válság idején sem torpant meg. Csak a 2019-2020-as gazdálkodási évben több mint 100 millió tonna gabonát exportáltak a FÁK régiójából. Hogyan aknázhatja ki Oroszország a gabonában rejlő kereskedelmi potenciált? Mi zajlott a globális árupiac felszíne alatt 2020-2021-ben? Az árupiaci kereskedés világán belül milyen részpiacokon vethetik meg a lábukat a kereskedelmi bankok? – Alexander Tarasov, az OTP Global Markets oroszországi értékesítési vezetőjének elemzése ezekre a kérdésekre ad válasz.
A 2000-es években hatalmas „erőforrás-boomot” tapasztalhattunk, amely még a 1980-as és 1990-es évek nagy árupiaci válságának következménye volt. A válságot követő években gyors növekedésbe kezdett a mezőgazdasági termények; a kőolaj, a földgáz és származékaik; a fémek és a bányászati termékek; valamint a vegyipari termékek ára.
A szuperciklust nagyrészt a feltörekvő országok növekvő kereslete és a kínálat szűkössége miatti félelem motiválta. Azóta az egyik sokkhatás a 2008-as hitel- és államadósság-válság idején érte a piacokat, melynek következtében meredeken estek az árak. A kereslet, 2009 végétől a 2010-es évek közepéig tartó konszolidációjának hatására az árak ismét emelkedni kezdtek.
Ezt a felfelé ívelő trendet törte meg 2020-ban a koronavírus világjárvány, mely sokkolta a globális árupiaci árfolyamokat. A volatilitás 10-szeresére ugrott, az OVX olajindex 3 hónap alatt 33 százalékról hirtelen 325 százalékra szaladt fel.
A kezdeti negatív hatás után az árutőzsdei ügyleteknél tíz éve nem látott, figyelemre méltó áttörés volt érzékelhető: a fémek, valamint a kőolaj és földgáz kereskedelmével kapcsolatos ügyféltevékenységek hulláma a kereskedési bevételek meredek emelkedését váltotta ki.
A Coalition elemzőcég szerint az árupiaci bevételek 2020-ban több mint 80 százalékkal emelkedtek, és több mint 5,5 miliárd amerikai dollárra rúgtak. A bevételek oroszlánrésze az észak-amerikai bankokhoz köthető, mivel a legtöbb versenytárs visszavett árutőzsdei kereskedéséből.
A JPM, a Citi és a GS a sajátszámlás kereskedés csökkentésére kényszerült, és önkéntelenül is gyengítette a piacok fizikai áruáramlását. A globális piacokon 2017-ben a legnagyobbaknak számító bankok körében a bevételek jelentős csökkenéssel 2,4 milliárd amerikai dollárra mérséklődtek. Az árupiaci kereskedés hagyományosan inkább csak egy szerény részt képviselt a globális piacok teljes bevételéből, jellemzően a bevételek legfeljebb 5 százalékát. Azok azonban, akik a nehéz időket átvészelték, jó pozíciót értek el ahhoz, hogy a kereskedési bevételek 2020-2021 során megfigyelhető emelkedéséből profitálni tudjanak.
Mi zajlott az árupiac felszíne alatt 2020-2021-ben?
Annak ellenére, hogy az olajárak egy bizonyos ponton mélyen a negatív tartományba süllyedtek, az ehhez a területhez tartozó banki bevételek meghaladták a 2,5 milliárd amerikai dollárt. A nagy volatilitás miatt az ügyletek átlagos futamideje nem haladta meg az 1 évet.
Reménykeltő jel volt az is, hogy a nemesfémek mozgása felgyorsult, ahogy a világgazdaság egészséges működésének nagyfokú bizonytalansága augusztusban rekord-magasra lökte az arany (XAU) árfolyamát, amely unciánként meghaladta a 2000 amerikai dollárt. A pénzügyi intézmények több mint 1,5 milliárd USD-t nyertek. Ez 50 százalékkal több, mint a 2019-ben szerzett összes bevétel.
Ma a globális kereskedelmet a „soft commodities” árupiaci termékek, azaz a mezőgazdasági nyersanyagok uralják – ezek közé soroljuk a gabonákat, a kávét, a kakaóbabot és a repcét is –, és ezek teszik ki az összes kereskedelem mintegy 25 százalékát, a globális áruforgalomnak pedig a 65 százalékát.
A mezőgazdasági nyersanyagok azonban az árupiaci kereskedelem bevételeinek tekintetében még mindig a partvonalon állnak. A későbbiekben azt vizsgáljuk, milyen hatása van az oroszországi mezőgazdasági fedezeti tevékenységeknek.
Az árupiaci kereskedés világán belül milyen részpiacokon vethetik meg a lábukat a kereskedelmi bankok?
Az egyik belépési pont a kereskedelmi bankok számára az eseti forgóeszközhitelek piaca. Ez egy rövid távú finanszírozási forma, amelyben az árupiaci termék szolgál biztosítékként, az értékesítés hozadékát pedig a hitel visszafizetésére használják fel.
A kereskedelem-finanszírozás területén az előfinanszírozás vagy áthidaló finanszírozás rejthet potenciált, mely lehetővé teszi olyan áruk hosszú távú finanszírozását, amelyeket a továbbiakban is elő fognak állítani, és bizonyos országok számára hasznosak. Például a China Merchants Bank speciális forfetírozási és kockázatvállalási programokat dolgozott ki annak érdekében, hogy elősegítse a kínai vállalatok nitrogénműtrágya-importját Oroszországból.
A bankok népszerűsítik az áruindexeket és a tőzsdén forgalomba kerülő alapokat (ETFs) is. A legmegbízhatóbb indexek közé a Goldman Sachs CI (GSCI) és a Barclays iPath Bloomberg áruindexei tartoznak. Jelenleg több mint 100 tőzsdén forgalomba kerülő alap (ETF) kapcsolódik a főbb árupiaci indexekhez.
Az árjegyzők és a likviditásbiztosítók képesek enyhíteni azon kiugrásokat, amelyeket az árutőzsdei termékek árfolyamának volatilitása produkál.
Árupiaci kockázatkezelés a vállalati ügyfelek egyik legnagyobb nehézségét kezeli: az árupiaci termékek jövőbeli árának bizonytalanságát. Szélsőséges esetekben az árfolyam-ingadozás növeli annak az esélyét, hogy a hitelfelvevők fizetési késedelembe esnek. Amikor a hitelfelvevők nem képeznek fedezetet a mögöttes árupiaci termékek árfolyamkockázatára, a kockázat még hangsúlyosabbá válik. A pénzügyi intézmények hatékony kockázatfedezeti stratégiák megvalósításával tudnak segíteni az árupiaci termékek áringadozásához köthető kockázatok kezelésében a következőkön keresztül:
- Pénzügyi szolgáltatások a fizikai piacokon
A bankok strukturált finanszírozási megoldásokat kínálnak az árupiaci termékek előállító és fogyasztói számára. A pénzügyi szolgáltatások és az ügyfél-integráció jellegzetes példái figyelhetőek meg a J. Aron Enterprises, a Goldman Sachs kereskedelmi leányvállalatának 2015-ös megállapodásaiban az árukínálat köztes kezeléséről és felvásárlásáról több finomító esetében.
- Elemzés és kutatás
Az ügyfelek befektetési és fedezeti ügyletek döntéseinél segítséget nyújtanak a hazai és a nemzetközi árupiacról szóló részletes elemzések és kutatások.
- Származtatott (fedezeti) termékek.
Az árupiaci termékek árfolyamkockázati fedezésének egyik előnye, hogy lehetőség nyílik a cash flow – árupiaci árfolyammozgásoknak betudható – ingadozásának minimalizálására. A fedezeti ügylet megóvja a vállalatot ezektől az ingadozó árfolyammozgásoktól, és nyugodt környezetet biztosít a cash flow volatilitásának stabilizálására azáltal, hogy létrejön egy kiegyenlítő hatás az árupiaci árfolyam kilendülése esetére. Mindezzel a cél egy nullára kihozható játszma az adott fedezeti ügyletben érintett árupiaci kitettségre.
Oroszország: üzleti fellendülés a „soft commodity” területen
Oroszországban és legközelebbi szomszédos országaiban, Ukrajnában és Kazahsztánban, a 2000-es években exponenciálisan növekedni kezdett a gabonakínálat. A gabonatermékek hazai fogyasztása a koronavírus megjelenése utáni időszakban is tovább növekszik, a gabonaexport pedig ennél is gyorsabban emelkedik.
Csak a 2019-2020-as gazdálkodási évben több mint 100 millió tonna gabonát exportáltak a FÁK régiójából.
Összehasonlításképp: a Szovjetunió átlagos gabonaexportja 1970 és 1990 között soha nem haladta meg az évi 50 millió tonnát. Emiatt a regionális gabonapiaci infrastruktúra is gyorsan bővül: fejlődik a termény-feldolgozási és tárolási technológia (az új „argentin” fóliatömlős tárolástól a modern toronytárolókig), a fuvarozás (saját járművel), a szállítmányozás (saját panamax szállítmányok) és új exportcsomópontok jelennek meg.
Az elmúlt években számos orosz tőzsde igyekezett beindítani a gabonakereskedést. A legjelentősebb infrastrukturális hatás a moszkvai tőzsdéhez és a Szentpétervári Nemzetközi Kereskedelmi Tőzsdéhez kapcsolódik. Igaz, különböző okokból kifolyólag ezek egyike sem hozott üzleti sikert. Ebben a tekintetben az egyik legfontosabb kormányzati ösztönzőnek a 2019-ben elfogadott „Oroszország gabonakomplexumának fejlesztési stratégiája 2035-ig” dokumentumot tekinthetjük, amely tényszerűen, előre bejelentette egy új árutőzsde beindítását.
A covid legyalulta a turizmust, saját Marshall-tervvel húzná ki magát a bajból Montenegró
Melyek a pénzügyi közvetítő tevékenység legfőbb gátjai Oroszországban?
Az agrárszektor aktív kormányzati szabályozása, az aktív állami beavatkozás a helyi agrárpiacon jelentősen csökkenti a fedezetképzési szándékot. Hiszen miért kellene a termelőknek a terményekből származó jövőbeli bevételeiket bebiztosítani, ha a Mezőgazdasági Minisztérium a nehéz időkben minimálárat vezet be a potenciális vevők számára?
A piacot befolyásolják a gabonaexportra vonatkozó kvóták és vámok. A gabonaár ingadozásának csillapítására újonnan bevezetett szabályozási eszközt, a búzára, a kukoricára és az árpára vonatkozó lebegő vámtarifát a tényleges kiviteli árakhoz igazítják.
Újabb és újabb termékek kerülnek be a szabályozott körbe: az olajos magvak, például a napraforgómag, és repcemag kiviteli vámjai a helyi állattartó termelők támogatására szolgálnak. Az állam szabályozza a népélelmezési szempontból fontos termékek fogyasztói árát. A napraforgóolaj, a cukor, a malom- és sütőipari termékek ármaximumot kapnak.
Szintén nem kedveznek az állam jelenlegi törekvései az oroszországi gabonaágazat és kivitel újramonopolizálására egyetlen domináns szereplőn keresztül.
A 30 legnagyobb vállalat exportja 2017-2018-ban több mint 53,3 millió tonna volt. 2020-2021-ben mindössze 10 exportőr bonyolította ugyanezt a gabonamennyiséget melyek 17 százaléka államhoz kötődő szereplő volt.
A pénzügyi közvetítő tevékenységet gátolja a szűkös likviditás is. A nagy árutőzsdéken (SGX, ICE, Matif) több különböző típusú spekuláns jelenik meg. Nemcsak mezőgazdasági termelők, kereskedők és feldolgozók, hanem fedezeti alapok, eszközkezelők és magánszemélyek is részt vesznek a kereskedés folyamatában. Oroszországban még a láncolat első, elengedhetetlen eleme, a termelő is hiányzik, és nagyon ritka jelenség a kisebb, független kereskedő is.
A jelenlegi tervek szerint Moszkva új árupiaci projektjét integrálnák a VTB mezőgazdasági szervezetébe. A partnert árjegyzői szerepre jelölték ki, és 2022-től a voronyezsi régióban épült tároló silói jelentik a gabonaszállítás bázisát. Az ördög a részletekben rejlik. A szakértők és az üzleti szektor szerint a bázist a déli kikötőkhöz (Azov, Jejszk, Novorosszijszk) kellett volna kapcsolni, ahol a helyi árak jelentik a fő referenciapontot az évente exportált több mint 30 millió tonna búza vonatkozásában.
Kiélezett a verseny
A CME Csoport és a NYSE/Euronext már tevékenyen részt vesz a mezőgazdasági nyersanyagok közvetítésében, a fekete-tengeri búza és napraforgómag piacához kapcsolódó tőzsdei határidős ügyleteket és opciókat nyitva a Platts módszertanára támaszkodva.
Az orosz OTC-piac a 2000-es években tette meg első önálló, bizonytalan lépéseit. A legaktívabb céges ügyfelek hagyományosan a kőolaj és a földgáz, valamint a nemesfémek világából érkeztek, és döntően a Forbes 100-as listáján foglaltak helyet. Az elmúlt három évben azonban jól megfigyelhető, hogy új ágazatokban is nyitottság tapasztalható a fedezetképzési módszerek iránt.
Független fém- és bányaipari vagy mezőgazdasági vállalatok vesznek tevékenyen részt az árupiaci csere- és opciós ügyletekben, 10-20 millió dolláros átlagos ügyletmérettel. Népszerű nehézipari termékek, hard commodity-k az árupiacokon a szén, a réz, a cink, a vasérc, az acélhulladék és a betonacél.
A mezőgazdasági eredetű áruk között a búzát, a kukoricát, a szójababot és -lisztet, valamint a repcemagot érdemes megemlíteni. Oroszországban az agrárfedezeti ügyletek úttörői a multinacionális kereskedelmi vállalatok leányvállalatai voltak.
Napjainkban a legnagyobb agrárholdingok és az államhoz kötődő kereskedőházak kezdik felismerni a devizakereskedés és az árufedezeti ügyletek jelentőségét abban, hogy a terményértékesítés a kitűzött nyereséget tudja produkálni. Az agrárexportőrök a következő értékesítési szezon terményvásárlásaira legfeljebb 6-9 hónapos átlagos futamidővel kötnek fedezeti ügyletet. A fizikai piacokon a gabona-repók egyre népszerűbbek az ügyfelek körében a kormányközeli bankok komoly ágazati jelenléte miatt.
Oroszország és a FÁK régiójának árupiaci üzlete tovább fog növekedni, főként azért, mert új alágazatok válnak érdekeltté, valamint az ügyfelek is továbbhaladnak a tapasztalati görbén. Az idő előrehaladtával új tehetségek alakulnak ki a piacon, az üzleti tulajdonosok pedig igyekeznek szakmai csapatoknak kiadni a pénzügyi kockázat kezelését ahelyett, hogy ők maguk merülnének bele a kereskedés minden egyes részletébe.
Az erőforrásárak erősen ciklikus természete miatt a gabonák esetében a kereskedelmi bankok sikerének titka, hogy a globális piacokon jóval túlmutató indokkal tartják fenn jelenlétüket az árupiaci folyamatokban, nevezetesen azért, hogy a vállalati ügyfelek fedezetképzési és hitelezési igényeinek eleget tegyenek.
A kiegyensúlyozott megközelítést követve tudnak a bankok közelebb kerülni a költségvetési célokhoz, áruval fedezett hitelekből álló stabil portfólióval és kereskedelemfinanszírozási megoldásokkal egyenlítve ki a fellendülések és válságok eredményt meghatározó ciklusait a kereskedés terén.
Borítókép: andrey_braynsk / Pixabay
