Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Kotor, Montenegro / Fotó: Radik Sitdikov, Unsplash

A covid legyalulta a turizmust, saját Marshall-tervvel húzná ki magát a bajból Montenegró

2020-ban a montenegrói idegenforgalomban dolgozó munkavállalók száma közel 28 százalékkal esett vissza. A gazdaság egésze megszenvedte az turizmus hanyatlását, 2020-ban 15,3 százalékkal csökkent az ország GDP-je. Majd hirtelen fellendülés következett: a turisták száma az év első félévében 61 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten és a pénzügyi elemzők jelentős GDP-növekedésre számítanak a következő időszakban. Vajon kérészéletű fellendülést láthatunk, vagy a montenegrói gazdaság megerősített alappillére marad az idegenforgalom? Hogyan teheti ellenállóbbá egy kis ország a gazdaságát a sokkhatásokkal szemben? E kérdésekre keresi a választ vendégszerzőnk, Dražen Stanković, az OTP Global Markets montenegrói szakértője.

A koronavírus-járvány az egyik legnagyobb gazdasági válságot idézte elő a második világháború óta. A legsúlyosabban érintett országok hagyományosan a szolgáltatási szektorra, túlnyomórészt az idegenforgalomra támaszkodtak, amely rendkívül érzékenynek bizonyult a külső sokkhatásokra.

A montenegrói gazdaság idegenforgalommal szembeni kiszolgáltatottsága és függősége egyértelműen megmutatkozott 2020-ban, amikor nagyon gyenge volt a turisztikai idény, ennek következményei pedig hatványozottan érintették a többi ágazatot. A rendelkezésre álló adatok szerint a beutazó turisták és a vendégéjszakák száma 2020-ban 80 százalékkal esett vissza 2019-hez képest, az idegenforgalomban dolgozó munkavállalók száma pedig megközelítőleg 28 százalékkal csökkent.

Ennek következtében a montenegrói gazdaság számos egyéb ágazata, például a közlekedés és a kereskedelem zsugorodott, egyúttal pedig a közvetlen külföldi tőkebefektetések is elmaradoztak.

A járványügyi helyzet 2021 első negyedévében sem változott érdemben. Azonban a korlátozó intézkedések bevezetése, az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett lakosok oltásának felgyorsítása, valamint a lakosság többi részének tömeges oltásának hatására jelentősen csökkent a fertőzöttek száma. Így megnyílt az út a montenegrói idegenforgalmi idény régóta várt, sikeres újraindítása előtt.

Az euróövezet és az idegenforgalom fellendülése

A világszintű egészségügyi válság heves hullámai ellenére az idei év második negyedévében fokozódott a gazdasági tevékenység az euróövezetben: a növekedés mértéke 2021 első negyedévéhez viszonyítva 2 százalék, 2020 második negyedévéhez képest viszont 13,6 százalék volt.

Az előzetes adatok alapján jelentősen fellendült az idegenforgalom, ugyanis a csoportos idegenforgalmi szálláshelyekre érkező turisták száma 2021 első félévében 61 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 115,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten.

A rendőrség adatai szerint a 2021 májusa és augusztusa közötti időszakban 2,3 millió külföldi utazott be Montenegróba (ötször annyian, mint 2020-ban). A helyi idegenforgalmi szervezetek becslései alapján a szállodák szobakihasználtsága augusztus közepén a 2019-es kihasználtság 95 százalékán állt, míg a legtöbb vendég magánszálláshelyet választott. Az idegenforgalomból várható bevételekre vonatkozó előzetes adatok azt mutatják, hogy ez a fajta jövedelem augusztus közepére elérte a 2019-ben befolyt bevételek 85 százalékát.

Míg 2020-ban 15,3 százalékkal esett vissza a GDP, addig 2021 első negyedévében a montenegrói statisztikai hivatal (MONSTAT) előzetes adatai szerint 6,4 százalékos volt a reálcsökkenése 2020 azonos időszakához viszonyítva. A meghatározó nemzetközi forrásokból származó előrejelzések alapján idén GDP-növekedés várható.

Nevezetesen az Európai Bizottság erre az évre 7,1 százalékos, 2022-re pedig 6,5 százalékos GDP-növekedéssel számol,

míg a Világbank szerint idén 7,1 százalék, 2022-ben pedig 4,5 százalék lesz a növekedés. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései még ennél is derűlátóbbak: az idei GDP-növekedés 9 százalék, a 2022-es pedig 5,5 százalék lehet.

Csökkenő foglalkoztatás árnyékolja be az eredményeket

A hivatalos statisztikák ugyanakkor a világjárvány közvetlen következményeként a foglalkoztatottság csökkenését jelzik. A konkrét számokat tekintve a MONSTAT nyilvántartása szerint 2021 júniusában 149 371 fő volt a foglalkoztatottak száma, amely az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, míg 2020 júniusához viszonyítva 16,2 százalékkal lett kevesebb.

A Pénzügyi és Szociális Jóléti Minisztériumtól származó előzetes adatok alapján az államháztartási bevétel 2021 első félévében 1,8 százalékkal nagyobb volt a tervezettnél, és az előző év hasonló időszakához képest pedig 5,3 százalékos növekedést mutatott.

Az államháztartási kiadások 8,3 százalékkal alacsonyabbak voltak a tervezettnél, 2020 első félévéhez képest pedig 1,5 százalékkal csökkentek. A hivatalos közlemények szerint az államháztartási mutatók alakulásában megfigyelhető pozitív tendencia idén júliusban és augusztusban is folytatódott.

A többlet kétségtelenül elsősorban a bevételek hatékonyabb beszedésének (különösen az áfa- és a jövedékiadó-bevételek tekintetében) és az elért megtakarításoknak (vagyis a kiadások csökkentésének) tudható be.

A bevételek és a kiadások alakulását tekintve a hiány 2021. január–június között a vártnál 86,4 millió euróval, azaz 42,1 százalékkal alacsonyabb volt, és 118,9 millió eurót, vagyis a GDP 2,6százalék-át tette ki.

A bankszektor és a kormány szerepe a válságkezelésben

A jelenlegi válsághelyzetben a montenegrói kormány több intézkedéscsomaggal is beavatkozott a lakosság és a gazdaság megsegítése érdekében. A bankszektor is döntő szerepet játszott a világjárvány pénzügyi rendszerre és reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében.

Míg a GDP 2020-ban 15,3 százalékkal esett vissza, addig a fogyasztás ugyanebben az időszakban mindössze 3,94 százalékkal mérséklődött, ami a betétállomány 2020-as csekély csökkenésével együtt arra utal, hogy a bankok hitelezési tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak a fogyasztás fenntartásához, és megakadályozták a GDP még drasztikusabb zuhanását.

A montenegrói jegybank tanácsa felhívta a bankokat, hogy élénkítsék a hitelezési tevékenységüket, és ne változtassanak díj- és tarifapolitikájukon a válsághelyzet alatt. Így 2021 első félében 266,8 millió euró összegben hagytak jóvá hiteleket a gazdaság számára, ami 22,1 százalékos növekedésnek felel meg 2020 azonos időszakához mérten.

A járvány által előidézett gazdasági válság enyhítésére irányuló kormányzati intézkedések egy része közvetlenül hozzájárult az idegenforgalom fellendüléséhez. Ilyen intézkedés volt a tengerparti ingatlanok hasznosítására kivetett adók csökkentése, az utazásszervezőknek nyújtott támogatás (150 ezer euró összegben), a turistautalványok magánszálláshelyek igénybevételéhez (5,5 millió euró összegben) és az idegenvezetők számára biztosított egyszeri támogatás.

Az idegenforgalmi újranyitás ára

Az idegenforgalmi idény sikerének kulcsa azonban kétségtelenül az volt, hogy sok turista érkezett Montenegróba, ahol a nyári turistaszezon kezdetén viszonylag csekély volt a fertőzöttek száma, így számos európai államban a zöld jelzésű országok között szerepelt. A határnyitási politika és a Montenegróba való beutazás feltétel nélküli engedélyezésére vonatkozó döntés – a térség más országaival ellentétben – számos turistát bátorított fel arra, hogy Montenegrót válassza.

A nyári főidény lezárultával azonban ugrásszerűen megnőtt a megbetegedések száma, ami az intézkedések szigorításához vezetett. Montenegró az új fertőzések számát tekintve ismét az első helyre került Európában, így újra azon vörös jelzésű országok között szerepel, ahova nem ajánlott a beutazás.

A beoltottak teljes száma (amely a teljes lakosság nagyon alacsony részét, kevesebb mint 40 százalékát teszi ki) és az oltási tendencia nem kecsegtet azzal, hogy jövőre is az ideihez hasonló lesz az idegenforgalmi idény. Az oltás lassú üteme a jövőre nézve az egész gazdaság helyreállítására is kihat. Mindez arra enged következtetni, hogy a montenegrói gazdaságnak időre lesz szüksége, hogy lerázza magáról a világjárvány hatásait.

A jelenlegi egészségügyi krízishelyzet és a belőle fakadó gazdasági válság tapasztalataiból le kell vonni a tanulságokat a későbbi intézkedések meghatározása céljából.

A gazdasági szerkezet sürgető fontosságú diverzifikálása lehetőséget kínálhat a montenegrói gazdaság nyilvánvaló sebezhetőségének orvoslására és a gazdasági növekedés tercier szektortól való függésének csökkentésére.

A gazdasági növekedési modell megújításának intelligens szakosodási stratégián kell alapulni, a gazdaságfejlesztési politika fő elemeként a fenntartható mezőgazdaság, a környezetbarát energiatermelés, a fenntartható gyógyturizmus és az információs technológiák terén.

Az idegenforgalom továbbfejlesztésének irányaként elsősorban a nagyobb fizetőképességű turistákra, a szálláshely-kapacitások szerkezetének fejlesztésére és földrajzi diverzifikációjának növelésére, az ágazat szezonális jellemzőjének meghaladására, valamint az ökológiai fenntarthatóság növelésére kell összpontosítani.

Ez csak az idegenforgalom fejlesztését kiegészítő tevékenységek kialakításával, a teljes települési infrastruktúra színvonalának emelésével, korszerű piaci pozicionálási stratégiák alkalmazásával, valamint naprakész marketingkommunikációs módszerekkel lehetséges.

A kormány az államháztartás konszolidálására törekszik

A montenegrói kormány 2020 végén 750 millió euró összegben bocsátott ki államkötvényt a nemzetközi piacon, a kevésbé kedvező hitelek alternatívájaként, az államháztartás stabilitásának biztosítása érdekében.

A nyilvános információk alapján nem várható újabb hitelfelvétel.

A kormány emellett fedezeti ügyletet hajtott végre az amerikai dollárban fennálló legnagyobb egyösszegű adóssága tekintetében, aminek eredményeképpen jelentős államháztartási megtakarítást sikerült elérni.

Bejelentették a „Marshall-terv – Európa most” elnevezésű programot is, amely jövőre indul, és a montenegrói munkabérek terheinek csökkentését helyezi a középpontba. Magas rangú tisztviselők szerint az intézkedések hatására a fogyasztás élénkülése, a szürkegazdaság visszaszorulása, a vállalkozási akadályok csökkenése, az új beruházások vonzóbbá válása és mindezek következtében a gazdasági növekedés felgyorsulása várható.

A diverzifikált gazdaság lehet a megoldás

Az elkövetkező időszakban Montenegrónak más ágazatokban is ki kell használnia a növekedési potenciált, hogy eredményesebbé tegye a gazdaság különböző ágazataiban előforduló ingadozások és az esetleges külső sokkhatások kezelését.

A vízenergia lehetőségeinek és a zöld energia különböző formáinak ellenőrzött kiaknázására irányuló tervek alapján kétségtelenül ilyen ágazat például az energetika.

A termelési és feldolgozási kapacitások tervezett összekapcsolásával fokozható a késztermék-előállítás és növelhető a termelés piaci hasznosítása és nyereségessége. A digitalizációs folyamat felgyorsulása a világjárvány és a lezárások miatt kialakult körülmények között is lehetőséget kínált a jelenlegi egészségügyi válság következményeinek enyhítésére.

Ezzel összefüggésben a jogi keretek továbbfejlesztése és az információs infrastruktúra megerősítése is nélkülözhetetlen előfeltétele az informatikai ágazaton belüli beruházások élénkítésének. A belföldi szervezetek nemzetközi és regionális szintű kapcsolatépítésének különböző formáit minél inkább ki kellene használni a jobb piaci pozíciók kialakítása és a technológiai szaktudás átadásából fakadó hatások kiváltása érdekében.

Végezetül egyértelmű, hogy Montenegrónak még van teendője az intézményi keret fejlesztését illetően is, mégpedig a gazdaságában rejlő növekedési potenciál jobb kihasználása érdekében.

Dražen Stanković
Az OTB Bank montenegrói leánybankjának treasury vezetője

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Oszd meg!