A következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet.
A vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó új idegenrendészeti törvény szigorú lett, de azt majd csak a gyakorlat dönti el, hogy mennyire – írta meg a portfolio.hu
A vendégmunkásokkal feltöltött magyar munkahelyek kérdéséről több szakértőt is megkérdezett a portál. A jelenséggel kapcsolatban Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy a tendencia már évek óta tart, és ehhez jön hozzá még az elvándorlás is.
„A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket. A munkaerőpiaci helyzet szorosan összefügg a bérhelyzettel és az oktatás színvonalával. Az elvándorlás csak bérfelzárkóztatással állítható meg”
– emelte ki Zlati Róbert.
Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke is úgy látja, hogy az évi 30-40 ezer munkavállaló kiesésének pótlására nincs elegendő munkaerő-tartalék a hazai piacon.
„Gond az is egyébként a munkaerőpiacon, hogy a fiatalokat nem érdekli a fizikai munka. Emiatt nehéz helyzetben vannak a feldolgozóipari cégek és az építkezések is. Sőt, hiába ígér a honvédség bruttó 737 ezer forintos kezdő fizetést a fiataloknak, bár sokan jelentkeznek, alig 1-2 százalékuk marad ott, mert nincsenek hozzászokva a hierarchikus munkavégzéshez.” – foglalta össze a szakszervezeti elnök.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint elég régen világossá vált, hogy igen jelentős a hazai munkaerőhiány mind mennyiségi, mind minőségi értelemben.
„A nagyvállalatok automatizációval, robotizációval tudják fokozni a termelékenységüket, és ki tudják váltani az emberi munkaerőt 10 éves távlatban. A középvállalatokra ez már kevésbé jellemző, a kisebb cégekre pedig egyáltalán nem. Mindenképpen szükség lesz a külföldi munkaerőre.” – summázta a témát Rolek.
Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a megosztó problémára reagálva a megfogalmazott változtatási javaslatokat, amelyeket el is küldtek a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak.
Szükségesnek tartják a munka törvénykönyve módosítását is az alábbi pontoknál:
- mielőtt a munkáltató dönt arról, harmadik országbeli munkaerőt kíván alkalmazni, köteles legyen legalább 15 nappal azt megelőzően kikérni az üzemi tanács véleményét.
- Tagadja meg a szakhatóság az engedély kiadását, ha a külföldi létszám bevonását tervező munkáltató a megelőző 12 hónapban csoportos létszámleépítést valósított meg.
- Akkor se engedélyezzék külföldiek alkalmazását, ha a betölteni kívánt munkakörökben az átlagkereset 20 százalékkal vagy ennél is nagyobb mértékben marad el a hasonló foglalkozások KSH által publikált átlagbéreitől.
- Ne lehessen bevonni külföldi munkaerő akkor sem, ha az adott cégnél 12 hónapon belül súlyos munkavédelmi szabálytalanságokat állapítottak meg.
A szakszervezeti szövetség azt javasolta, hogy a kormány képviseletében a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár vállalja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében rendszeresen egyeztet a harmadik országból érkező állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő szabályozási kérdésekről a munkavállalói és munkaadói szervezetekkel.
