Az egészségügyi vészhelyzet példa nélküli kihívások elé állította és állítja a cégeket és vezetőiket. A hazai döntéshozók következő fontos feladata, hogy megszervezzék, hogyan térhetnek vissza munkavállalóik a kényszerű bezártságból az irodába. De vajon tényleg érdemes visszatérni a korábban megszokott formákhoz? Az EY és a HR Fest közös kutatása szerint az emberek döntő többsége legalább olyan hatékonysággal dolgozik az otthonából, mint az irodából, mégis egyelőre kevesen kezdtek el azzal tervezni, hogy átalakítsák a szervezetüket.
A világszintű karantén a becslések szerint 2,7 milliárd ember munkavégzési körülményeit, vagyis a globális munkaerő 80 százalékát érintette. A kialakult szituáció a problémák mellett ugyanakkor lehetőségeket is teremtett. A vállalkozások döntő többségénél eddig ugyanis vonakodtak bevezetni az olyan alternatív foglalkoztatási lehetőségeket, mint a home office, a rotációs munkarend vagy az ügyeleti rendek. Az elmúlt hónapokban ezek a megoldások a mindennapi élet részévé váltak és ezáltal a hatékonyságukról is pontosabb képet kaptak a cégek.
Hatékonyabban dolgoznak otthonról az irodisták?
A tapasztalatok megismerése érdekében az EY és a HR Fest közös kutatást készített a hazai vállalatok körében. A felmérés keretében azt vizsgáltuk, milyen foglalkoztatási megoldásokat alkalmaztak a cégek, és azok mennyire hozták a remélt eredményeket, illetve milyen lépéseket tettek már az alkalmazottak visszatérésére.
A több mint ötven kis-, közepes és nagyvállalati döntéshozó, valamint személyzeti ügyekért felelős vezető visszajelzései egyértelműen rámutatnak, hogy távmunka sehol sem okozott érdemi teljesítményvisszaesést. Olyannyira, hogy a home office kapcsán határozottan pozitív kép bontakozott ki.
A válaszadók ötöde (22 százaléka) szerint az otthoni munkavégzés eredményeként az adott vállalatánál javult a teljesítmény, míg a társaságok közel kétharmadánál (63 százalékánál) nem csökkent a kollégák eredményessége a válság előtti időszakhoz képest.
A megkérdezett vezetők ráadásul csupán 3 százaléka tapasztalt enyhe csökkentést a dolgozói hatékonyságban, és egyetlen válaszadó sem akadt, aki jelentős visszaesésről számolt volna be.
Ezek a tapasztalatok pillanatok alatt felforgathatják a munkaerőpiacot. Számos olyan paradigma omlott össze az alternatív foglalkoztatási formákkal kapcsolatban, amelyek korábban megingathatatlannak tűntek. A különböző technológiai megoldások alkalmazása nem okozott nehézségeket, a folyosói beszélgetéseket rövid távon nagyrészt pótolni tudták a chat programok, sőt, további pozitívum, hogy a korábban utazással töltött idő is felszabadult. A cégek alkalmazkodóképessége tehát kitűnően vizsgázott. De mi következik most?
Joggal remélhetnénk, hogy a vezetőség mindenhol azon dolgozik, hogyan hasznosítsa az ürességtől kongó irodaházakat, a valóság még nem ezt mutatja. A kutatás szerint a cégvezeték egyelőre a rövid távú megoldásokra fókusználnak, és még kevesen foglalkoznak azzal, hogyan építsék be maradandó módon a most megszerzett pozitív tapasztalatokat a szervezetük működésébe.
A cégek közel 40 százaléka a fizikai visszatéréssel kapcsolatban egyelőre csupán rövid távú célokat határozott meg, az irodába való visszatérésre keresik a legjobb megoldásokat.
És bár valóban az most a legfontosabb, hogy a következő néhány hónapról gondoskodjunk a lehető legnagyobb biztonsággal, mégis el kell kezdődnie a munkavégzési formák újradefiniálásának.
Vissza a normálishoz vagy előre az új normákhoz?
A felmérés szerint a legtöbb hazai cég egészen eltérő nézeteket vall erről a kérdésről. Egyesek szerint a személyes interakciók értéke felbecsülhetetlen, ezért nem is kérdés számukra, hogy a munkavégzés helye az iroda. Mások úgy látják, hogy minden remekült ment, tehát miért is ne maradna akár mindenki otthon? Az alternatív munkavégzésnek azonban számtalan formája és módja van, és minden vállalat ki tud alakítani egy megközelítést, ami a legjobban támogatja üzleti működését.
Ahelyett tehát, hogy elsietnénk a visszatérést, érdemes kihasználni az alkalmat, hogy hosszú távon pozitív irányban változtassunk a munkahelyi kultúrán. Az első lépés ezen az úton, hogy megértsük a megváltozott piaci helyzetet és felmérjük, milyen hatással lesz az üzletmenetre. Ennek ismeretében kell az alapoktól újra tervezni a kollégákkal történő együttműködést is. Az otthoni munkavégzésnek lehet például egy havi kerete vagy köthetjük szezonalitáshoz, de akár arra is van megoldás, hogy az irodát egyfajta platformként működtessük, ahova mindenki akkor megy be, amikor arra szükség van.
Ezek a lépések néhány hónappal ezelőtt még futurisztikusnak tűnhettek, az egészségügyi vészhelyzet azonban felforgatta a munkaerőpiacot, és egyben lehetőséget teremtett a változásra. Azok a szervezetek,akik elég bátrak ahhoz, hogy most elkezdjék átalakítani a működési modelljüket, ugrásszerűen növelhetik a dolgozók elégedettségét és előrébb léphetnek a többi céghez képest a munkaerőpiaci versenyben. A döntéshozóknak ehhez most egyszerre két területre kell fókuszálniuk:
- Elengedhetetlen a kollégák és az ügyfelek egészségügyi kockázatainak minimalizálása, vagyis, hogy a munkavégzés a fizikai visszatérés után is minél kisebb veszélyt jelentsen a cégre, annak dolgozóira és partnereire.
- Felül kell vizsgálni a működési modellt, folyamatokat és feladatköröket, növelni a hatékonyságot és formálni a vállalati kultúrát az új elvárások szerinti legjobb átalakulás érdekében.
A lehetőség mindenki számára adott. Az agilis cégek ténylegesen át fognak alakulni, míg mások csak alkalmazkodnak majd az új normákhoz.
A szerző az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó partnere.
A vendégszerzők külső szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
