F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

A tinik robotokkal beszélgetnek a menstruációról – egy magyar orvos berlini startupja

Az ezredfordulón születetteknek már nem gond, hogy robotokkal beszéljék meg azt, amit az idősebb generáció tagjai még a szüleikkel, vagy az orvosaikkal sem mertek. Héjja Hajnalka, egy magyar orvos, Berlinben épít startupot arra alapozva, hogy a chatablakunkban éppen forradalom zajlik. Elképesztő tapasztalatokat szerzett arról, mi várható a jövőben – ami hatalmas üzletet jelenthet, és legalább ekkora problémahalmazt generálhat.

hajnalkahejja-profilkepA Startup Bootcamp inkubátor berlini irodája az egészségápolással kapcsolatos digitális megoldásokra fókuszál. A tavaly ide költözött, az amúgy orvosként végzett, de nem praktizáló Héjja Hajnalka pedig értő fülekre talált, amikor ötletéről mesélt a német befektetőknek. A Bootcamp szakembereinek füle ugyanis kifejezetten érzékeny – főleg a jó üzletekre. 345 startupba csaknem 170 millió eurót helyeztek ki eddig – vagyis több mint 50 milliárd forintot fektettek be. Portfóliócégeik 18%-a vérzett el, ami meglehetősen alacsony számnak számít ebben az iparágban, és nem magyarázható csupán az európai befektetők óvatosságával.

De mi az, amire Hajninak és csapatának a Bootcamp adott egy irodát Schönebergben és 15 ezer eurót?

A MediLad jelenleg első tesztfázisát zárta, amiben chatbotok, tehát robotok beszélgettek fiatal lányokkal a menstruációs ciklusukról – az okos algoritmusok pedig válaszoltak a lányok minden egyes kérdésére.

És ez amennyire furcsa, az angol anyanyelvű területeken úgy imádták a 20 év alatti nők, és amekkora  üzleti potenciál van benne, majdnem ugyanannyi kérdést is felvet. De haladjunk sorjában.

A berlini Nollendorfplatz metrómegálló a környékhez képest impozánsnak is mondható kupolája jelzi, hogy alant többszintes metrómegálló, fontos közlekedési csomópont van elrejtve. Az innen unottan kiinduló Bülowstrasse felett halad az U-Bahn. Héjja Hajnalka erre jár minden nap dolgozni, épp az egyik itteni irodában ül most is – és felszabadultan mesél terveiről miközben interjút ad a Forbes.hu-nak.

Ez nem sci-fi, a gyerekeink már most robotokkal beszélgetnek 

A MediLad létezése két fontos jelenségnek köszönhető. Az egyik épp a chatablakainkban dübörög, ahol egyre többször már nem is élő emberekkel, hanem robotokkal, ún. chatbotokkal fogunk kommunikálni. Igazi forradalom ez.

„A chatbotok alapvetően fogják átalakítani azt, ahogy ma információt szerzünk – nagyjából bármiről. Olyan evolúció zajlik a szemünk előtt, ami az első weblapok megjelenésével összevethető.”

Így Hajni. Hogy hangjában semmi patetikus, inkább izgatottság, jelzi: egyáltalán nem túloz. 2015 volt az első év, amikor a 4 legnagyobb üzenetküldő app felhasználói aktívabbak voltak, mint a 4 legnagyobb közösségimédia-oldal felhasználói (nem is véletlen, hogy a Facebook ráfeküdt a Messengerre, és rekordáron megvette a WhatsAppot). Ez pedig azért fontos, mert a robotok ezeken a felületeken beszélgetnek a felhasználókkal, egyre több aktivitás és interakció tevődik át ide. A lájk és a megosztás mellett egyre fontosabb a párbeszéd – bármikor, személyre szabottan, bármilyen platformon.

Ahogy korábban a fejlesztők és a kóderek rászabadultak a webre vagy az AppStore-ra, most ugyanilyen nyüzsgés van az azonnali üzenetváltást lehetővé tevő (messaging) appok körül. A chatablakaink információs felületek – a Facebook szerint a cégek ügyfélszolgálatainak kellene itt beszélgetnie az ügyfelekkel. És erre ők is épp chatbotokat állítanak hadrendbe. Hajniék is ehhez hasonló területtel foglalkoznak, és az első tesztjeik eredménye mutatja, mennyire gyorsan változik a web és az ember kapcsolata.

A másik fontos ok, ami miatt a MediLadre szüksége van a felhasználóknak, az az a pszichés gát, ami miatt sokszor nem fordulunk orvoshoz, vagy nem figyelünk eléggé a saját egészségünkre (mert macerás és ciki elmenni bizonyos problémákkal orvoshoz, félünk, mit mond majd stb.) Tipikusan az ilyen esetek közé tartoznak a mentális betegségek, a szorongás vagy a szexualitás, a fogamzásgátlás. Ezek mind tabuk – főleg fiatalabb korban.

„A mi víziónk az, hogy egy virtuális egészségügyi asszisztenst hozzunk létre.”

Nem véletlen, hogy a menstruációval kezdtek foglalkozni. „Több értékpropozíciót teszteltünk, és a period tracking adta a legjobb eredményeket Messengeren. Ezzel a témával volt legegyszerűbb elérni a felhasználókat, és ezért kezdtünk el erre fókuszálni” – mondja Hajni.   De vajon miért ugrott meg a felhasználószám, mikor ezt a témát dobták be? A lehetséges válaszok között van, hogy egyrészről ez fontos része a női egészségnek, másrészt olyan dolog, amivel a nők, vagyis a felhasználók rendszeresen és sokat foglalkoznak. És ami még lényegesebb: a robotok válaszaikkal fontos információkhoz juttathatják a júzereket, de az mégsem számít egészségügyi tanácsadásnak. Először nem a nőkre akartak fókuszálni, viszont a teszteken az derült ki, hogy noha a tabuk ugyanúgy megvannak, a nők sokkal többet foglalkoznak ezekkel, mint a férfiak (a szexuális egészséggel a nők amúgy is sokkal hamarabb elkezdenek foglalkozni a menstruáció miatt).

A kérdés itt már nemcsak az, hogy az emberek megbíznak-e egy algoritmus válaszaiban, hanem hogy képesek-e átlépni a tabukon. A válasz pedig az, hogy igen. Ha egy géppel beszélnek, a tabuk sem számítanak.

„Volt olyan, amikor élő ember vette át a bottal kezdett beszélgetést egy tesztben. Ezt természetesen jeleztük: azonnal kezdődött is az érzelmi zsarolás. Volt olyan, aki öngyilkossággal fenyegetőzött, ha nem beszélhet újra a robottal.”

Utóbbi persze abszolút extra eset volt, és tudták is kezelni – de azt is jelzi, hogy a 20 év alatti nyugati nőkben fel sem merül, hogy a robotok ne lennének hitelesek. Az, hogy egy robottal beszélgethessenek, számunkra ebben az estben nagyon fontos szükségkérdés volt. Hajni szerint a megcélzott, legfiatalabb korosztálynál, nem arról van szó, hogy jelezni kell, hogy robottal beszél – ezt tulajdonképp elvárják, ez számukra az érték, így nyílnak meg.

medilad_bbotcamp

A Startup Bootcamp programjában befektetést nyert csapatok – köztük a magyar-német MediLad

„A háttérrendszerünk a kapott válaszokból is építi az adatbázist. Olyan szélsőértékekről kapunk – az érzelmek miatt is – adatokat, amivel kezdenünk kell valamit” – mondja Hajni, hogy bár a technológia adott, a felelősség hatalmas, és ezzel kezdeniük kell valamit. A chatrobotok nemcsak ebben az iparágban mutatják az utat, és azokat a problémákat, amit meg kell oldania a jövő webes tartalomszolgáltatóinak (jobban mondva azoknak, akik a keretek biztosítják).

Mi van, ha egy júzer azzal kezdi a robottal a párbeszédet, hogy megerőszakolták?

Erre ugyanúgy tudniuk kell a választ, mint arra a kérdésre, hogy mikor lesz a következő menstruációja valakinek. A rendszer ugyanaz, az algoritmus ugyanaz, a végkimenetel megjósolhatatlan. És egyáltalán: mit ér a forradalom, ha erre nem lehet majd olyan sziklaszilárd üzleti modellt építeni, mint amit véghez vitt a Facebook?

A MediLadnél komolyan foglalkoznak az ilyen jellegű kérdésekkel is. „Addig nem fogunk tanácsot adni, amíg nem látjuk pontosan, hogy ennek mik ennek a kockázatai. Látnunk kell, hogy mekkora felelősséget vállalunk. A mostani komfortból akkor fogunk kilépni, ha sokkal jobban értjük a piacot, a júzert és az interface-t.”

A startup egyelőre csak egyfajta támogatást nyújt az ügyfeleinek – de mitől több ez, mint a MediLad-nél korábban indult orvosi tanácsadó cégek, ahol online fogadóórát tartanak valódi orvosok? A lényeg: a növekedés – ami a robotoknak hála, a MediLad-nél gyakorlatilag korlátlan. Hajniék ugyanis az emberi (orvosi) tényező nélkül képesek skálázódni, vagyis a növekedésükkel egyetemben nem kell majd még több orvost felvenniük, hogy ki legyenek szolgálva a felhasználói igények.

„A szakértő betegtámogatásra egyre nagyobb az igény, miközben az egészségügyi kapacitások leépülnek” – mondja Hajni (és ez nemcsak a forráshiányos egészségügyi rendszerekben van így, máshol az igények nőnek olyan ütembe, hogy az ellátó rendszer nem tud vele lépést tartani). A XXI. századi betegek odafigyelnek a prevencióra, és ehhez támogatásra van szükségük (medical support), és arra igényük van, hogy az ellátórendszer kövesse, mi is történik velük (follow up). Ilyen esetekben kapacitásokat szabadíthat fel egy MediLad típusú csevegőapp.

Amire eddig a Google volt csak képes, azt három fiatal összerakja hetek alatt? 

A MediLad lelke az adatbázis lesz, aminek az építése jelenleg is zajlik. Ennek alapja a kapott válaszok, ebből építkezik maga a rendszer, és már most úgy alkotják meg, hogy skálázható legyen később is: kereshető és analizálható. Ez azért is fontos, mert a nőktől kapott válaszok alapján bizonyos mintázatok fogna kirajzolódni az adatokban, amiből fontos következtetéseket vonhatnak le a jövőben. Most még nem ez a cél, de 1 év múlva akár, lehet hogy egy chatablakban egy robottal beszélgetve tudjuk majd meg, hogy szűrővizsgálatra kellene mennünk. A technológia erre amúgy már most adott.

Mennyire bonyolult létrehozni egy olyan rendszert, amiben a feltett kérdésekre – egy adott témán belül – jó eséllyel releváns válaszokat kapunk? Azt gondolnánk ez ma a nagy IT cégek kiváltsága, ahol rengeteg adat van. Ez már nincs így. Hajni két társával alkotta meg a MediLad alapjait. Chatrobot-szofter számtalan van a piacon, ezeket egyre többen használják.

Mégis saját motort építettek. Egyrészt, nyelvi megértésre és gépi tanulása is szükségük lesz, és noha sok motor tudja ezt, ezek nagy hiányossága, hogy ezekkel párhuzamosan adatbázist nem tudnak kezelni. És ha azt mondtuk, az adatbázis a MediLad lelke, akkor az erre épülő bonyolult szoftver, a szíve. A chatrobot-szoftver tehát könnyen elérhető, az igazi nehézséget az jelenti, milyen NLP (neurolingivsztikus program) és ML (gépi tanulás) szoftvert építenek majd erre az alapra.

A másik nagyon fontos érv pedig a platform-függetlenség volt: legyen tök mindegy, hogy valaki Messengeren vagy WhatsAppon ír, az így kapott adatok kerüljenek egy helyre.

„A ciklus kiszámítását illetően nincs nagy újdonság abban, amit csinálunk, ami plusz, hogy nálunk van egy sajátos kommunikációs réteg is mindehhez: a júzer beszél velünk és bármit elmond nekünk. Ez az, ami technológiailag is komoly innováció.”

Épp ez az, ami miatt szintén nehéz az adatbázis-építés. Kérdés, hogyan tudnak strukturált adatbázist felhúzni úgy, hogy a júzerek minden kérdésükre releváns választ kapjanak majd.

A dolog szépsége: nem tudhatják, milyen kérdéseket kapnak a jövőben, de tudniuk kell rá válaszolni.

Amekkora nehézség ez, akkora szabadság is. Más appokhoz képest Hajniék legnagyobb előnye, hogy hallják, mit akar a júzer, vagyis mindig tudni fogják, merre érdemes fejleszteni. Az egyénre szabott megoldásokra amúgy is – az élet minden egyes területén – egyre nagyobb az igény.

Hajni szerint fontos tapasztalat volt, hogy a júzerek témánként, területenként más és más robottól várják a megoldást. A MediLad első megszemélyesített asszisztense Izzy, aki a menstruációs ciklusokkal kapcsolatos kérdésekre tud válaszolni – de Izzytől más problémára nem fogadnak el megoldásokat a felhasználók vagy a felhasználók idősebb csoportja, ahhoz teljesen új márka, virtuális személyiség kell majd (miközben a júzerek tudják, hogy egy robot válaszol nekik).

Izzy elérése nagyon egyszerű – a Messenger keresőjébe beleírva már is kapcsolatba léphetünk vele és kész. Indulhat a párbeszéd. Már említettük, miért pont itt kezdték a munkát Hajniék, a következő lépés messzebbre vezet, de egyáltalán nem sci-fi: ez a felület arra a legjobb, hogy teszteljék és optimalizálják az interface-t. Az már látszik, a felhasználók erősen kötődnek hozzájuk, amikor a teszt miatt felfüggesztették a szolgáltatást, úgy kellett lenyugtatni a 800-1000 fős júzerbázist.

izzy

A robot egyszerűen működik: a chatablakban rákeresünk a nevére, és már beszélgethetünk is 

Ijesztő belegondolni, hogy a mai tinédzserek olyan témákat beszélnek meg robotokkal, amelyekre korábban évekig készültek a szülők (a szexuális felvilágítás és egészség kifejezetten ilyen). “Nincs pardon, ez a jövő, ezeket a tendenciákat nem lehet megállítani” – mondja Hajni. Jobb, ha hozzászokunk a gondolathoz, hogy fel kell tudnunk készíteni a gyerekeinket arra, hogyan használják okosan ezeket az eszközöket. Meglehet ijesztő, hogy robotokkal folytat párbeszédet a gyerekünk, ugyanakkor ez lehetőség is: folyamatos felügyelet a gyerek egészsége felett, arról nem is beszélve, hogy mekkora lépést tehetünk majd ilyen eszközökkel az egészségmegőrzés, prevenció irányába. Ahogy a MediLad csapata elkezdte felfedezni és megérteni ezt a területet, úgy a felhasználók sem vonhatják ki magukat ez alól.

De hogy lesz ebből üzlet? 

A MediLad technológiailag megmutatjta a jövőt, de azt csak a pénz hozhatja el valójában. Ha nincs aki fizet érte, hiába a lelkes tesztjúzerek. A Startup Bootcampben három hónapra kaptak finanszírozást, a fókusz most a tesztelés és a termékfejlesztés, de januárban újra kilépnek a piacra pénzért, addigra ugyanis elégetik a 15 ezer eurót.

“Azt látjuk, hogy a nőknek akar mindenki eladni, és azt is, hogy mi elég közvetlen kapcsolatba kerülünk velük. A kérdés az, hogyan tudjuk ezt felhasználni?” Ez egyelőre nem fókusz a csapatnál, ugyanúgy csak a lehetséges irányokat tudják felvázolni, mint a versenytársaik.

Az egyik lehetőség, hogy a júzerektől kapott visszajelzések alapján fel tudják mérni a piacot, és az így szerzett információt értékesítik a nagyobb szereplőknek – itt természetesen aggregált, anonim statisztikai adathalmazokról van szó.  Ezt nem látják előre, a következő hónapok még mindig a fejlesztésről szólnak majd. A chatrobotok által nyújtott szolgáltatások területe nagyon új, másnak is kérdés, mit tud benne monetizálni. Hajni azt sem zárja ki, hogy egyből exitálnak, vagyis jó pénzért értékesítik a technológiát. Nagyobb biztosítókkal, és gyógyszercégekkel már most is együtt dolgoznak – hála a berlini ökoszisztémának, induló vállalkozásként is el tudták érni az iparági nagyokat.

Bizonytalanul mondja, hogy valószínűleg csak egy versenytársuk van, de nem azért, mert nem nézett utána, hanem mert csak egy hete ellenőrizte utoljára. (Ahogy fejlődik a terület, lehet hogy héten felbukkan egy újabb lelkes versenyző.)

Az az egy pedig az USA-ban van. Akárhogy is, a MediLad ott van az elsők között. “Szolgáltatást akarunk nyújtani, segíteni olyan ügyekben, amikkel jelenleg orvos nélkül nem tudsz mit kezdeni” – mondja Hajni arról, hogy nem lesznek mindig egy chatbot. A vízió az, hogy mindig a júzer mellett legyenek: az első menstruációtól akár a terhességig, majd a menopauzáig – és ez csak egy terület a sok lehetséges közül.

“Szerencsések vagyunk, hogy az elején be tudtunk kapcsolódni, mindig hatalmas előny egy platformon az elsőnek lenni” – mondja Hajni. A sokszínű és egyre aktívabb berlini startup világban már jelentkeztek befektetők is – de ez a kérdés januártól lesz napirenden.

hajni_02

Hajni hamar elvegyült a berlini startup-világban, mellette Lutz Haase SBC mentor, és Kim Kreutz (YuScale)

Hajni amúgy magánéleti okokból költözött Berlinbe (vőlegénye szintén startupper, és itt épít piacot éppen), de azt mondja, a német fővárosban olyan sebességre kapcsoltak, amit Budapest biztos nem tudott volna megadni neki. “Technológiailag egyszerűbb és gyorsabb összedobni egy ilyen prototípust, itt nem kell egy teljes appot vagy weblapot leprogramozni, ezért az időnyomás rajtunk van” – és ezt a nyomást Berlint most kezelni tudja. A helyi ökoszisztéma erejét mutatja, hogy viszonylag hamar találtak befektetőt – és német alapítótársát is egy meetup-on ismerte meg. Janna Brettingen Berlinben dolgozik a Nollendorfplatz melletti közösségi irodában Hajnival, Schönhofen Pétert pedig korábbról ismeri, ő harmadik társalapító és Budapestről dolgozik.

Az egészségügyi startupok az amerikai befektetők körében is népszerűek, és elképesztő tempóban váltják egymást a trendek. Miközben még mindig nagy potenciál van a hordható eszközökben is – melyek folyamatosan monitorozzák a testünk -, a mesterséges intelligencia egyik fontos területe már most az automatikus diagnózisalkotás. Az orvosoknak ettől még nem kell munkát keresniük, az emberi tényező biztosan nem iktatható ki – de a nagy ellátórendszerek hatékonysága sokat javulhat az új technológiákkal.

healthcare_2015

Az egészségtudatos életmódot támogató rendszerek a ma valósága, ugyanakkor az még idő, amíg a Google Home-hoz hasonló egészségügyi asszisztensünk lesz. Ez ugyanis olyan iparág, ahol egy apróbb hiba emberéletet veszélyeztethet – a technológia mellett az innovatív cégeknek jogilag is meg kell állniuk a lábukon (kié a felelősség, ha baj történik?), és a szabályozóknak is fel kell készülniük arra, hogy új engedélyezési eljárásokra lehet szükség. Hajni szerint 15-20 évbe is beletelhet, míg a klinikumba elfogadottak lesznek azok a megoldások, melyeknek már ma megvan a technológiai alapjuk. Hogy a piac milyen hatalmas, az abból is látszik, hogy mégis eszeveszett a globális versenyfutás ezen a területen. A technológiai viszont ott tart, hogy hihetetlenül alacsonyra vitte a belépési korlátot erre a piacra: Hajni és társalapítói egy közösségi irodából dolgozva, egymástól több száz kilométerre ülve próbálnak meg részt venni ebben az őrült versenyben – és jó esélyük van a sikerre.

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő