Közeledik a negyedik Orbán-kormány legsajátosabb találmányának, az extraprofitadónak a születésnapja. A különadók felforgatták a legnagyobb magyar tőzsdei cégek életét és a „gránitszilárdságú” Alaptörvényhez hasonlóan ezt is rengeteget kellett toldozni-foltozni. Egy év után már látjuk: a vállalatok beszakadt nyereségességgel, de működnek ugyan, miközben sem az infláció, sem az extraprofit nem tűnt el a gazdaságból. Az igazán nagy pofon ugyanakkor hosszabb távon érkezhet.
Lassan már egy éve küzdünk az extraprofit ellen – legalábbis a kormány narratívája szerint. A 2022. május 25-én bejelentett extraprofitadóban benne van minden, ami a Fidesz kormányzására jellemző:
- az Országgyűlés megkerülésével, rendeleti úton vezették be,
- az utolsó pillanatokban derültek ki a részletei (a koronavírus miatt hozott kijárási korlátozások óta jól ismerjük, milyen érzés éjszakánként a Magyar Közlöny legfrissebb kiadására várni, vagy másnap reggel ezzel ébredni),
- és persze az indoklásában hemzsegtek a kommunikációs csúsztatások.
Az extraprofitadó ugyanis a legtöbb esetben nem is profitot, hanem árbevételt adóztat.
A különadó sokkal pontosabb megnevezés lenne, bár ezt a fogalmat már 2010-ben elkoptatta a második Orbán-kormány, amikor első ízben mentek neki a bankszektornak.
Az extraprofitadó sok szektorra kiterjed: bankokra, biztosítókra, légitársaságokra, energiacégekre, a távközlésre, a kiskereskedelemre, később pedig a gyógyszergyártókat is belevették a körbe. A lakosságot közvetlenül nem érintik az intézkedések, közvetve ugyanakkor nagyon is, mivel igen nehéz ellenőrizni és szankcionálni azt, hogy a vállalatok az ügyfeleikre hárítsák át a költségeik emelkedését.
Van ugyanakkor még egy csoport, akik árgus szemekkel figyelik a vállalatok körüli történéseket: a befektetők. Őket nagyon is érdekli, hogy milyen teljesítményt nyújt az a cég, amibe befektettek. Hogyan változik a várható profit az új adóztatással? Kihat-e ez majd a részvényeseknek fizetendő osztalékra?
A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pontosan végig lehetett követni, hogy a befektetők hogyan árazzák be egy-egy ilyen intézkedés hatását. Nem túl derűlátóan.
Egy év múltán érdemes tehát összegezni, pontosan hogyan is változott az extraprofitadó, és ki tudta-e heverni a tőzsdei cégek részvényárfolyama a megrázkódtatást.
Május: a sötétség négy napja
- Az egész mizéria tavaly május 24-én kezdődött. Ekkor vezette be a kormány a háborús veszélyhelyzetet, amire hivatkozva a koronavírus-járvány után ismét a törvényhozás megkerülésével, rendeleti úton tudtak döntéseket hozni. Be is lengették, hogy már másnap meghozzák az első intézkedéseket.
- Május 25-én pedig Orbán Viktor a szokásos videóüzenetében bedobta a jelszót: meg kell adóztatni a háború miatt extra profitokat elérő nagyvállalatokat. A főbb ágazatokat már ekkor megnevezte a miniszterelnök.
- A számok ugyanakkor már csak a 26-i kormányinfóból derültek ki. Összesen 815 milliárd forintot tervezett beszedni így a költségvetés, ebből 300-at a bankoktól, 300-at pedig az energiacégektől (legfőképp a Moltól).
A 3-4 nap alatt csepegtetett infóáradat gyakorlatilag földbe állította a magyar tőzsdét, a BUX-index értéke május 24-27. között 11 százalékkal csökkent. A legrosszabb nap a kormányinfóval fűszerezett 26-a volt, csak ekkor 5,5 százalékkal csökkent a magyar tőzsdeindex. Az OTP aznap 8, a Mol pedig 9 százalékot esett.
Az elmúlt egy évben ezek voltak a legrosszabbul teljesítő napjai a BÉT-nek.
A 24-27-i napokat összesítve az OTP járt a legrosszabbul, csaknem ötödével esett a részvényeinek értéke és a 10 ezer forintos lélektani határ alá esett a jegyzés. Erre korábban csak a koronavírussal tarkított 2020-as évben volt példa.
De tulajdonképpen mindegyik megadóztatott szektor rosszul járt a tőzsdén, még a kormány kedvenc távközlési cége, a 4iG sem tudta megúszni a leértékelődést.
Az extraprofitadóval sújtott főbb vállalatok részvényárfolyamának változása 2022. május 24-27. között a Budapesti Értéktőzsdén. Forrás: BÉT
Június: végre-valahára megjelenik a kormányrendelet
Orbán bejelentése után egészen 10 napot kellett várni, hogy a kommunikáción túl maga a jogszabály is megjelenjen. A június 4-i kormányrendelet részletesen kitért a különadó kiszámításának módjára, ekkor derült ki, hogy a legtöbb esetben a bevétel megadóztatásáról van szó.
A tőzsde erre egy újabb (bár a májusihoz képest kisebb) mínusszal reagált: a következő kereskedési napon 2,4 százalékkal esett vissza a BUX-index, amit leginkább az OTP húzott lefele (-2,8 százalék).
Július-augusztus: szájkarate és toldozgatás
A június legnagyobb része a légitársaságok adójával és a Nagy Márton-Michael O’Leary szájkaratéval telt el: a Ryanair-vezér több ízben is beszólt a gazdaságfejlesztési miniszternek, az „idióta tökfej” pedig még a legenyhébb jelző volt, ami elhangzott. Mégis úgy tűnt, hogy a hullámok lassan elülnek, mindegyik megsarcolt vállalat kiszámolta a várható plusz adóterhét. Nem jött újabb meglepetés – legalábbis azt hittük.
Júliusban ugyanis kiderült, hogy az Alaptörvényhez hasonlóan az extraprofitadóról szóló rendelet sem gránitszilárdságú.
- Július 19-én a banki különadó pontatlanságait javították ki, az OTP-részvények árfolyama 0,8 százalékos eséssel reagált.
- 31-én pedig a Molra vonatkozó adókulcsot emelték meg 25-ről 40 százalékra. Utóbbinak nem volt érdemi hatása az árfolyamra, viszont a hírt egyáltalán nem verte nagy dobra a kormány, így a befektetők figyelmét is könnyen elkerülhette.
- Novemberben a légitársaságok adóját módosították: a célország mellett már a repülő károsanyag-kibocsátásától is függött a fizetendő közteher nagysága.
December: benzinárstop ki, 95 százalékos adókulcs be
Sokáig úgy tűnt, hogy a december nem a különadóktól, hanem a benzinárstoptól lesz hangos. A hatósági árszabás egyre hangosabban recsegett-ropogott, a szocializmus óta nem látott áruhiány fenyegetett a kutakon. A kormány elment a falig, de végül így is visszakozni kényszerült: december 6-án este visszavonták az árstopot.
A hírre akár még emelkedhetett is volna a benzinértékesítésben érdekelt Mol árfolyama. Orbán Viktor azonban hamar lehűtötte a kedélyeket: 7-én napközben újabb videóüzenetben jelentette be, hogy teljes mértékben elvonják a Mol profitnövekedését. Éjszaka a Magyar Közlönyből derült ki: a Molra vonatkozó adókulcsot a júliusi 40-ről 95 (!) százalékra emelik. A befektetők le is vonták a következtetéseket: 2,6, majd 5,4 százalékot esett az árfolyam,
utóbbi a harmadik legnagyobb Mol-bukó volt az elmúlt évben.
December 9-én pedig szokatlan módon egy könnyítést kaptak a bankok a különadóban, amire enyhén emelkedett is az OTP árfolyama.
Karácsony: keserű ajándék a Richternek
Nem volt megállás karácsonykor sem: december 23-án éjszaka még tovább kalapálták az extraprofitadó-rendeletet. Az adózók körébe ugyanis a gyógyszerforgalmazókon kívül a gyógyszergyártókat is bevonták. A Richter árfolyama 6 százalékot esett a hírre.
2023: az átrendezések ideje
Az unortodox adóteher első születésnapja felé közeledve újabb módosításokkal ünnepelt a kormány. Ezek már nem tartalmaztak újabb ágazatokat vagy drasztikusan megemelt adókulcsokat, inkább a meglévő közterheket rendezték át: kaptak ilyet a légitársaságok és a Mol is, de például a banki extraprofitadót is úgy módosították, hogy az már egy fokkal jobban hasonlít egy klasszikus nyereségadóra.
Utóbbi módosításról ráadásul úgy hírlett, hogy a versenytársaival szemben épp az OTP-t érintheti kedvezőbben, ennek ellenére a Csányi-féle bank részvényei is majdnem egy százalékot estek aznap.
Hol tartunk most?
Eltelt egy év és láthatjuk, hogy nem dőlt össze a világ. Működnek a megsarcolt vállalatok, bár a nyereségességük bezuhant, köszönhetően a háborúnak és az új adótehernek is. „Extraprofitot nem látunk, extra veszteséget viszont igen” – mondják az OTP-nél.
A befektetők értékelése is inkább lesújtó:
- a BUX-index május elején több mint öt százalékkal maradt el az extraprofitadó előtti értékétől,
- a két legnagyobb magyar tőzsdei cég, az OTP és a Mol is 2-4 százalékokkal marad el a korábbi formájától,
- miközben a karácsonykor mélyütést elszenvedett Richter-papír csaknem 10 százalékos mínuszban van tavaly májushoz képest.
A különadók inflációemelő hatása beigazolódni látszik, legelőször a Ryanair drágította meg a repülőjegyeit, de a banki szolgáltatások ára is általánosan emelkedett az elmúlt hónapokban. Időközben pedig valóban felütötte a fejét az extraprofit jelensége, de közel sem olyan szűk ágazati körben, mint amit a kormány megnevezett. A vállalkozói jövedelmek ugyanis az egész gazdaságban meredeken, az inflációnál is nagyobb mértékben emelkednek.
Miért baj ez? Egyáltalán baj?
A részvényárfolyam persze elsősorban egy jelzés. A befektetők vállalatról alkotott képét tükrözi a várható nyereségesség és osztalékfizetés függvényében.
Az alacsonyabb részvényárfolyam ugyanakkor nem csak a megtépázott renomé miatt rossz egy cégnek.
- Ha új beruházást szeretne megvalósítani, amit újabb részvények kibocsátásával fedezne, akkor egy rosszabb árfolyam kisebb finanszírozást tesz lehetővé.
- A beruházások megdrágulása, vagy adott esetben az elmaradása pedig a vállalatok hosszú távú növekedési képességeit veszélyezteti.
- Kevésbé fog nőni az árbevétel, kisebb lesz a nyereségesség, ami a gazdaság által megtermelt jövedelmet is csökkenti. Sőt, még az állam is több adóbevételt várhat egy meredeken növekedő cégtől.
Az extraprofitadó tehát nem csak egy egyszerű jövedelemátrendezés a vállalatoktól az állam felé. Hosszú távon a potenciálisnál kevesebb megtermelt jövedelmet eredményez. A nem megtermelt jövedelem pedig nemcsak a vállalatnak, hanem mindenkinek rossz.
A nem létező profitot ugyanis adó formájában sem lehet elvenni.
