Hogy a magyar beruházások mennyire kitettek a beáramló EU-s forrásoknak, az nem újdonság, az ugyanakkor megdöbbentő, hogy a kockázatitőke-befektetések gyakorlatilag kifulladtak az Unió által indított és tavaly lezárult Jeremie-program után.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 97 befektetésen keresztül 87 vállalat részesült összesen 12,1 milliárd forint összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben ( a kettő nem ugyanaz, a befektetések túlnyomó részt a kockázati tőkéből valósultak meg). Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták.
Ha nem árultuk volna el előre, mikor ért véget a Jeremie alapok befektetési időszaka, a bevezető után erre a grafikonra pillantva valószínűleg a legtöbben meg tudták volna tippelni.
A HVCA szerkesztőségünkhöz eljuttatott éves jelentéséből kirajzolódó legfontosabb trendek:
- 87 vállalat részesült összesen 97 befektetésben.
- 12,1 milliárd forint volt a kockázati-és magántőke befektetések összértéke.
- A befektetők leggyakrabban a start-up fázisban lévő cégekbe fektettek -51 befektetés, 9,5 milliárd forint összértékben.
- A befektetők 3 legkedveltebb szektora: üzleti és ipari szolgáltatások, IT & elektronika, fogyasztói szolgáltatások.
- Az átlagos befektetési összeg 145 millió forint volt.
- 37 vállalat részesült minimum 100 millió forintban
- A legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőkének közel 24 százalékát biztosította és az 5 legaktívabb alaphoz köthető a befektetések közel 57 százaléka.
- Májusban lejárt a Jeremie befektetési időszak-mégis a Jeremie alapok voltak a legaktívabbak; összesen 10,1 milliárd forintot fektettek 61 cégbe; ez a tőkebefektetések 84 százalékát jelenti.
2016-ban 12,1 milliárd forint volt a kockázati- és magántőke-befektetések értéke, ez 2015-ben 31,8 milliárd volt, a visszaesés 62%-os. A két év között a különbség, hogy míg 2015-ben a Jeremie-alapok egész évben befektethettek, és a legtöbbjüknek volt is erre még pénze (a Forbes akkori felmérése szerint), 2016-ban csak május végéig realizálhattak befektetéseket az alapok. A tranzakciók fel is pörögtek, de a források ezek után elapadtak. A brutális visszaesés jól látszik. A HVCA összegzése szerint a tavalyi évben a tranzakciók 97%-a az első félévben realizálódott.
Az ügyletek átlagos mérete a 2015-ös évi 274 millió forintos átlag után 145 millió forint volt tavaly. Míg 2015-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 20 százalékát tette ki, addig 2016-ban a 24 százalékát.
Eddig az EU segített, most a magyar állam ad pénzt
A tranzakciók egyenlőtlenül oszlottak meg a negyedévek között; az év második negyedéve volt a legerősebb, ekkor 59 kockázati tőkebefektetés zárult, illetve egy magán tőkebefektetésre és 3 kiszállásra is sor került – írja a HVCA.
Az alapok befektetői összetételét vizsgálva az látszik, hogy a 15 Jeremie-alap zárta a legtöbb tranzakciót: tavaly összesen 10,1 milliárd forintot invesztáltak 61 társaságba. Az átlagos Jeremie befektetési összeg 166 millió forint volt. 1,9 milliárd forintot az állami hátterű alapok fektettek be mindösszesen 21, jellemzően start-up vállalkozásba.
2016-ban az összes tőkebefektetés 36 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatásokba, 17 százalékot az IT& elektronika-, míg 13 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.
2016-ban két új alapot hoztak létre, mindkettő állami háttérrel, mindösszesen 16 milliárd tőkével – ez utóbbi az Eximbankhoz köthető, a furcsa pályáztatásról korábban a Forbes is írt. Két további alapot is bejelentettek, ezek 2017 elején kezdhetik meg működésüket. Ez utóbbi kettőt is állami hátterű alapkezelő menedzseli 16 milliárd, illetve 50 milliárd tőkével – ezek pedig a Jeremie-programot is felügyelő MFB-hez köthető, a Hiventures céljairól és elképzeléseiről itt írtunk bővebben.
A borítóképen Katona Bence, az állami hátterű Hiventures befektetési alap vezérigazgató-helyettese beszél egy korábbi startup-rendezvényen Budapesten. Fotó: Sebestyén Tamás (Flow PR).
