Egy olyan szintű globális vezető, mint amilyen Börje Ekholm az Ericssonnál, tíz évente egyszer jár Magyarországon. Pár héttel ezelőtt ez történt: a 180 országban jelen lévő infokommunikációs multi elnöke és CEO-ja egyetlen napra Budapestre jött, hogy jelen legyen az Ericsson Magyarország új székházának hivatalos átadóján. Ebbe a 24 órába belefért, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel, és adjon egy interjút a magyar Forbesnak is.
Május 29-én adták át hivatalosan az új székházat az Infoparkban. Börje Ekholm aznap volt Budapesten (Fotó: Orbital Strangers)
Arról, hogy miért olyan fontos az új székház
Igaz, hogy a budapesti, Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztés (K+F) központja az Ericsson csoportban?
Az biztos, hogy az Ericssonon belül Magyarország a harmadik legnagyobb k+f ország, és a magyarországi infokommunikációs (ICT) szektorban is az egyik legnagyobb k+f költő.
Mi történik tulajdonképpen ebben az épületben? Min dolgoznak a laborban, az innovációs központban, mit jelent az, hogy Ericsson Garázs?
A Garázsnak az a célja, hogy ösztönözze az innovációt. Cégen belülről és kívülről is bárki jöhet az ötletével, ha szerinte abban kereskedelmi potenciál van, és az Ericsson is tud hozzá kapcsolódni. Vannak Garázsaink Svédországban, Németországban, Kanadában, Kínában is, hiszen az új ötletek, az innováció mindenhol elengedhetetlen számunkra.
Az Ericsson egyébként három nagy üzletágban erős, a hálózatok, a digitális szolgáltatások és a menedzselt szolgáltatások területén. A magyar cégnél elsősorban a digitális szolgáltatások üzletágban dolgoznak, analitikával, felhőalapú megoldásokkal, mikrohullámú átviteli berendezésekkel foglalkoznak.
Többségük magyar?
Igen, a kollégák 95 százaléka magyar.
Aláírtak egy stratégiai megállapodást a Műegyetemmel. Mit várnak ettől?
Mindig partnerségre törekszünk például nagy cégekkel, körülbelül harminccal van megállapodásunk, köztük az ABB-vel, a GE-vel, a Magyar Telekommal, sorolhatnám. De van együttműködésünk egyetemekkel is, mert ebből mindenki profitálhat. Egyrészt mutathatjuk nekik a trendet, amerre szerintünk az IT világ halad, ezzel terelhetjük az egyetem saját beruházásait, k+f tevékenységét. Mi pedig hosszú távon nyerünk azzal, hogy a kutatási eredményeiket és nem utolsósorban az embereiket, tehetséges kutatóikat magunkhoz vonzhatjuk.
Európa legnagyobb robotgyártója mondja: mindig szükség lesz kétkezi munkásra
Tavaly körülbelül 200 embert vettünk fel Budapesten, legtöbbjüket az egyetemről, a villamosmérnöki karról. 1500 dolgozónál a természetes fluktuáció körülbelül 100-150 ember egy évben, és akkor még nem számoltam az éves növekedést, 50-100 emberrel.
Világszinten ezreket építettek le, Magyarországon folyamatos a bővülés (Fotó: Orbital Strangers)
A magyar gazdaságról, üzleti klímáról
Ezek szerint az a probléma, ami ma Magyarországon gyakorlatilag minden iparágban súlyos, vagyis, hogy nincs elég képzett munkaerő, az Ericssonnál nem jelentkezik?
De, ez mindig probléma. Versenyezni kell a nagyon képzett kollégákért, ez teszi a k+f tevékenységünket olyan erőssé.
Amikor azt mondjuk, hogy be kell fektetnünk a k+f-be, akkor az embereket jelent, az emberekbe kell befektetni.
Nagyon sok tehetség dolgozik Magyarországon, a végső versenyképességünk rajtuk múlik. Ott kell lennünk, ahol a jó emberek vannak. És ez itt megvan.
Más szempontból lát bármi olyat, ami Magyarországon nehézséget okoz? Makrogazdasági helyzet, adózás, infrastruktúra, korrupció – mik a kihívások?
Igazából azt kell mondjam, elégedettek vagyunk az itteni operációval. Biztos, hogy vannak dolgok, amiket jobban lehetne csinálni, de jól alakul a termelékenységünk, és jók a termékeink.
Az üzleti klíma kellően támogató? A magyar állam multibarát?
Jó a helyzet, igen. Harminc éve itt vagyunk, az nem kis idő, és az itteni működés sokat hozzáad a csoporthoz. Több mint 500 szabadalmunk innen származik, elégedettek vagyunk. Ezt bizonyítja az is, hogy mennyit invesztálunk. Szerintem ez mindennél többet elmond.
Börje Ekholm biztos benne, hogy lesz 6G, 7G, 8G is (Fotó: Orbital Strangers)
Arról, hogy mikor lesz nálunk 5G, és mi jön még azután
Egyszer azt mondta, az 5G már nem csak egy divatos hívószó, hanem maga a valóság. Ki, mikor, mire, hogyan fogja az 5G-t használni, érzékelni, akár itt Magyarországon?
Igazából fokozatosan fogjuk észrevenni, és első körben a nagyon gyorsan növekvő adatforgalom kezelésében lesz jelentősége. Azt nem hiszem, hogy egyik napról a másikra teljes 5G lefedettség lesz majd Magyarországon, de ott, ahol adattorlódás áll elő, sokat segíthet, ha fokozatosan kiépül az 5G hálózat és átveszi a forgalmat. Itt lehet nagy szerepe az Ericsson rádió rendszerének, ez a hardver már tudja kezelni az 5G adatforgalmat. Kell hozzá egy szoftver frissítés, de utána használhatod az 5G-t, és attól függően, hogy mekkora az aktuális adatforgalom és milyen eszközök csatlakoztak a hálózatra, nagyon dinamikusan lehet ugrálni a 4G és az 5G között.
De visszatérve a kérdésre, fokozatosan fog minden történni, és meg lennék lepve, ha 2020 elején nem történnének meg az első telepítések Magyarországon. Onnantól kezdve azért még beletelik majd egy kis időbe a teljes országos lefedettség elérése, de például azok az eszközök, amelyeket majd 5G-vel használunk, valószínűleg már jövőre megjelennek. Azt már most látjuk, hogy az operátorok készülnek az 5G-re, készítik elő a hálózatot. Amerikában egy kicsit előbb megtörténik mindez, a következő 6-9 hónapban lesznek telepítéseink, egy-két teszttelepítés pedig már le is zajlott a világon, a koreai téli olimpián például volt 5G.
És mi jön vajon az 5G után? Látja már a jövő utáni jövőt?
Biztos vagyok benne, hogy lesz 6G, 7G, 8G. Nem biztos, hogy felhasználói élményben tud majd többet nyújtani, lehet, hogy inkább az architektúrában. De kicsit korai még erről beszélni, általában 7-10 évig tart, amíg egy új generáció eléri a teljes kapacitását.
Az interjú további részét a júliusi Forbesban olvashatják, ahol azt is bemutatjuk, mitől különleges az új székház az Infoparkban. Látványos infografika, rengeteg szám, július 4-től a standokon! Lapozz bele a magazinba!
