F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Európa legnagyobb robotgyártója mondja: mindig szükség lesz kétkezi munkásra

Elveszik az ipari robotok a munkát, a mesterséges intelligencia felforgat mindent, és elszabadul a technológiai fejlődés? Csigavér, a fejlődés mindig is velünk volt, mondja az ABB európai vezetője, Frank Duggan, akivel Berlinben készített interjút a magyar Forbes.

A svéd-svájci ABB két évtizede oszlopos szereplő a legnagyobb cégeket rangoroló Fortune 500-as listán, a tavalyi 34 milliárd dolláros bevétele közel negyede a teljes magyar gazdaság teljesítményének. Hogy miben van ekkora üzlet?

Abban, hogy minden iparágban érdekeltek, ami forró mostanában: energetikában ők az egyik legnagyobb hálózatfejlesztők, berendezéseik forradalmasítják az elektromos autózást, a nap- és szélerőműveket, nem mellesleg az egyik úttörői az emberi munkaerőt kiváltó ipari automatizációnak.

A világ tíz legnagyobb ipari robotgyártója közül az egyetlen európai, 300 ezer van belőlük szerte a világ gyáraiban, legutóbb a magyar bicikligyártónak, a Gepidának helyeztek üzembe egy vázfestő robotkart, miután egyszerűen nem találtak munkaerőt a feladatra.

Így ha a cég egyik topvezetője mondja azt, hogy nincs mitől tartani, a robotok és az automatizáció nem tudnak mindent megcsinálni az emberek helyett, akkor lehet benne valami.

Frank Duggan több mint három évtizede van a cégnél, pályakezdőből lépkedett végig a legfelsőbb vezetésig, most az ABB európai régióért felelő elnöke. A berlini Formula-E – az elektromos Forma-1 – futama előtt, a VIP-páholy folyosóján beszélgettünk vele.

Az ABB olyan iparágakban érdekelt, amit felforgat a technológiai fejlődés, miközben 135 ezer alkalmazottja van a cégnek. Egy ekkora vállalaton belül hogyan tudják megoldani, hogy tartsák a tempót?

Mi már 125 éve itt vagyunk, a technológiai fejlődéshez hozzá vagyunk szokva. A felforgatás nem negatív jelenség, hanem pozitív, új piaci lehetőségeket teremt nekünk. Abban egyetértek, hogy ennek a gyorsasága tényleg új, az internet, a felhő, a digitalizáció sokkal nagyobb tempóban hajtja a keresletet.

A reakcióidő is felgyorsult: a kutatás-fejlesztési ciklusaink jóval rövidebbek ma, mint 15 évvel ezelőtt. Felismertük, hogy nem tudunk mindent cégen belül, mi magunk megoldani.

Ezért mindent megteszünk, hogy megfelelő partnereket találjunk: akár nagyvállalatokat, vagy startupokat, akik kiegészítik a portfóliónkat. Ilyen partnerséget kötöttünk az IBM Watsonnal az ipari mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, valamint a HP-vel és Microsofttal a hibrid felhő esetében. Ugyanígy, ha látunk egy új technológiát, amit fiatal vállalkozók fejlesztenek, nekünk is előnyös, hogy tudjuk tesztelni a technológiát, ezért számos startuppal vagyunk kapcsolatban nem csak a Szilícium-völgyben, hanem Európában, Ázsiában és még a Közel-Keleten is, hogy olyan megoldásokat fejlesszünk ki, ami értéket teremt a vásárlóinknak és partnereinknek.

Frank Duggan, az ABB európai régióért felelős elnöke.

Azért is kérdezem, mert a cég egyik résztulajdonosa (sajtóhírek szerint a Cevian) úgy érvelt, hogy a vállalat túl nagyra nőtt ahhoz, hogy egyben menedzselni lehessen, és fel kellene darabolni. Mi szólt amellett, hogy egyben tartsák a portfóliót?

Mi, a vállalat menedzsmentje hatalmas értéket látunk az elektronikában és az automatizációban együtt. Ezért is vagyunk most itt a Formula-E futamon, megtestesíti mindannak a legjavát, amivel mi foglalkozunk, a teljesítményelektronikától a villamoshálózatokon át a gyorstöltőkig.

Nézzük csak ezt a példát: az elektromos autók tömeges elterjedésével a töltés felhajtja az áramkeresletet, és pluszterhelést jelent a villamosenergia-hálózatnak. Ugyanakkor az e-mobilitással párhuzamosan a megújuló energia is terjed, a szél- és napenergia időszakos termelését valahogy kezelnie és stabilizálnia kell a rendszerirányítónak.

Nos, nálunk egyben megvan a tudás, hogy villamoshálózatokat fejlesszünk, építsünk és stabilizáljuk a hálózatot, összekötve ezzel a piac két végét, a termelőket és a végfelhasználókat. Ezért úgy gondolom, így még erősebbek vagyunk, hogy az automatizáció és a elektromosság együtt van a portfóliónkban.

Ha már az elektromos autókról beszélünk: mi lesz a nyerő technológia, hogyan fogunk tankolni a jövőben?

Biztosan változni fog, ahogy tankolunk. A gyorstöltés egyre versenyképesebbé válik, a legújabb fejlesztésű gyorstöltőnkkel mindössze 8 perc töltéssel 200 kilométert lehet megtenni autóval, 12 perc alatt pedig 300 kilométerig tölti az akkumulátort. De nem mindenhol szükséges ekkora teljesítmény. Az elektromos autók töltése szerintem ahhoz hasonlíthat majd, mint amilyen a 70-80-as években a társasházak önkiszolgáló mosodái voltak. Számos szolgáltatás épült erre rá, amíg ment a mosás, befizethettük a számlákat, elintézhettük az ügyeinket. Például lehet tölteni az autókat majd bevásárlóközpontokban is, miközben vásárolsz.

Amint megjelenik a kereslet valamire, meglepődünk, milyen hatékony az emberiség, hogyan készítenek terveket és használják a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghasznosabb módon. Még az eddigieknél is nagyobb fejlődést fogunk látni az akkumulátortechnológiában és az alternatív üzemanyagoknál, de a hagyományos kőolajszármazékok is velünk maradnak még és fejlődni fognak.

Mire számít, mire lesz képes, mit hoz majd a mesterséges intelligencia tíz év múlva?

Ha tudnám a választ erre, nagyon gazdag ember lennék. Ami az ABB-t illeti, az elkövetkezendő években az üzleti modellünk biztosan változni fog: egyre inkább a szoftverek és a digitális megoldások lesznek hangsúlyosabbak a hagyományosan nyersanyagigényes, réz, acél és vas érdekeltségeinkhez képest.

Az adat nagy érték, de az számít igazán, hogy mit kezdünk vele, mire használjuk. Mondok egy példát. Az egyik legrégebbi termékünk a transzformátor, több mint 100 éve elérhető. Ehhez van egy új fejlesztésünk, egy utólag is beépíthető spektrométer, ami elemzi a transzformátor olajában képződő gázokat.

Ezzel előre tudjuk jelezni a problémákat, és megelőző karbantartást tudunk javasolni, így elkerülhetők az áramkimaradás miatti leállások ipari termelőegységeknél, vagy olyan kulcsfontosságú épületeknél, mint amilyenek a kórházak.

A technológiai fejlődés felgyorsult és exponenciális lett, de az emberek lineárisak maradtak. Az ABB a legnagyobb európai játékos az ipari robotgyártók közül, milyen társadalmi hatás a robotok elterjedésével?

Mindig is volt fejlődés, ez nem új dolog, talán túl nagy hangsúlyt is helyezünk erre. A változás sebessége lehet újdonság, de a világ számos része fel van készülve ezekre.

Az oktatási rendszernek biztos, hogy változnia kell a következő generációk számára.

Ugyanakkor technikusokra, kétkezi munkásokra mindig is lesz szükség, akik a gyakorlatias feladatokat elvégzik, nem csak olyanokra, akik matematikai, mérnöki munkát végeznek vagy folyamatokat felügyelnek.

De mindenképp nagyobb energiát kell fektetni az ő továbbképzésükre, átképzésükre. Berlinben működtetjük a tartományi és szövetségi kormány támogatásával az ABB szakiskoláját, ahol olyan embereket képzünk, akik fizikai munkával teremtik meg a megélhetésüket, és a projektjeink kivitelezését el tudják végezni.

Vannak azonban iparágak, ahol biztosan kevesebb emberre lesz szükség a jövőben, például veszélyes környezetben, mondjuk a bányászatban. Az emberek nem akarnak száz vagy ezer méterrel a föld alá ereszkedve dolgozni, ezért meg kell találnunk a módját, hogyan automatizáljuk robotokkal.

De vannak olyan rétegei a társadalomnak, akik ragaszkodnak ezekhez a munkákhoz, rájuk választási kampányokat is lehet építeni.

A társadalom feladata, hogy képezze ezeket az embereket.

Vége azoknak az időknek, amikor valaki szerzett egy végzettséget vagy kitanult egy szakmát, és egyetlen állásban maradt végig az élete során.

Én 1984 óta dolgozom az ABB-nél, és vagy tízszer váltottam munkakört ez idő alatt. Ugyanannál a cégnél maradtam, de mást és mást kellett csinálnom. Az embereknek el kell fogadniuk a változást, életük során többször fognak állást vagy karriert váltani, ezért újra kell képezniük magukat.

Erre a forrást elő is kell teremteni valahogy. Egyesek, például Bill Gates, a robotok megadóztatását javasolják.

Az a kormány, amelyik a robotokra vet ki adót, a termelékenységet hozza hátrányba.

Ha megnézzük azokat az országokat, ahol a leginkább elterjedtek a robotok és az automatizáció, ott a legalacsonyabb a munkanélküliség.

Európában a gyárakban magas az automatizáltság, de továbbra is részt vesznek hús-vér emberek a termelésben. Az automatizáció új munkahelyeket is teremt, senki nem látta tizenöt évvel ezelőtt, hogy mennyi új állás nyílik majd például adatközpontokban. A mesterséges intelligencia, az automatizáció és a robotok, ezek kiegészíthetik és fokozhatják az emberek munkáját, de nem hiszem, hogy valaha helyettesíteni fogják.

Én és a robotom: festőrobotot vett a Gepida, mert nem talált embert

Borítókép: ABB

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő