Csitul itthon a járvány, kevés megyénk van a piros tartományban. Az ősz viszont annyira rosszul sikerült, hogy éves szinten is a súlyos helyzetben lévő államok közé kerültünk. A kormány sem hivatkozik már arra, hogy nem egyes hullámokat, hanem az egész évet kell vizsgálni. Azt viszont még nem tudni, hogy a hazai, viszonylag laza korlátozásokat visszaigazolja-e bármilyen gazdasági nyereség.
Az elmúlt napokban kedvezően alakultak a koronavírus-járványról szóló magyarországi adatok. Megerősítést nyert, hogy a második hullám leszálló ágba került, az viszont a tesztelés visszaesése miatt teljesen bizonytalan, hogy valójában milyen ütemű ez a lejtmenet. Az év végével ezúttal nem csak az előző hétre, hanem a járvány teljes időszakára visszatekintünk, és sajnos az látszik, hogy európai összevetésben kifejezetten rosszul állunk. Már nem csak a második hullámot vizsgálva, hanem akkor is, ha a teljes évet nézzük.
Bizonyára nem véletlenül kopott ki a kormány kommunikációs paneljei közül se az, hogy nem szabad az elmúlt heteket, hónapot, vagy a második hullámot vizsgálni, hanem az egész járványidőszakot kell.
Hiába úsztuk meg ugyanis a tavaszt nagyon jó számokkal, az ősz annyira rossz lett, hogy már a teljes időszakot tekintve is a gyenge államok közé kerültünk az európai mezőnyben.
Az egymillió lakosra jutó fertőzések alapján a 38 európai ország között (a miniállamokat kivettük) még a 22. helyen állunk jelenleg, tehát a középmezőnyben. De ez az az adat, amit csak az elvégzett tesztek arányában érdemes komolyan venni. Márpedig tesztelésben a 28. helyen áll az ország, az uniós tagállamok közül csak Horvátország, Románia, Lengyelország és Bulgária tesztelt 2020-ban lakosságarányosan kevesebbet. Bizonyára jóval magasabb nálunk a nem kiszűrt fertőzöttek aránya, mint azokban az államokban, ahol komolyan vették a tesztelést.
Sajnos a halálozási adatokban áll Magyarország igazán rosszul. Ősszel heteken át az első háromban voltunk a népességarányos halálozási listán, mára a járvány egészét nézve is egyre rosszabb a helyezésünk. Már a 11. legrosszabb számokat produkáljuk és beléptünk azon országok körébe, ahol minden ezredik ember életét elvette a koronavírus okozta betegség. A következő hetekben szinte biztosan az első 10-be lép az ország, megelőzve például Spanyolországot. (A három legrosszabb Belgium, Szlovénia és Olaszország).
Ahol a legrosszabbul állunk, az a fertőzések és a halálozások aránya: Magyarországon az igazolt koronavírus-fertőzöttek szinte kereken 3 százaléka belehal a betegségbe. Ennél csak Olaszország, Bulgária, Görögország és Bosznia közöl rosszabb mutatót, de csak nálunk és Bulgáriában volt romló a trend a második hullám során.
Kétségtelen, hogy mivel nagyon sok fertőzött a kevés teszt miatt nem kerül be a statisztikába, ez az arány valójában alacsonyabb lehet, de azt is figyelembe kell venni, hogy a COVID-19 következtében elhunytak száma is biztosan magasabb annál, mint amit a statisztika mutat.
Azt még nem tudhatjuk, hogy a várt gazdasági nyereség visszaigazolja-e azt, hogy a magyar kormány tekintélyes emberáldozatot vállalt, viszonylag laza korlátozásokkal élve csak végig a második hullám során. Jelenleg is az látszik, hogy a magyarnál jobb járványhelyzetről beszámoló országok általában az új fertőzések emelkedésének első jelére újra szigorítanak, hogy megelőzzék a harmadik hullámot. Mivel megkezdődött az oltás, egyre kisebb politikai kockázatnak érzik a lezárásokat, a második hullámmal ellentétben most már könnyen kommunikálható, hogy csak néhány hónapot kell kibírni, aztán jön a kánaán. Nálunk szokás szerint semmit se tudni a folytatásról: egyrészt arra utaltak kormánytagok, hogy maradhat a szigor (ami amúgy csak félszigor volt eddig is), ugyanakkor már bejelentették, hogy jövő héttől újranyitnak a középiskolák.
Ami a heti adatokat illeti, karácsonykor Európában kissé kevesebb új fertőzöttet regisztráltak az előző hetinél, de kevesebbet is teszteltek az országok zömében. A lakosságarányos új esetszámok tekintetében Magyarország a középmezőnybe javult, a halálozásnál viszont még mindig nagyon rosszul áll: két hét alatt százezer lakosra vetítve 20,78 ember vesztette életét. Ebben a mutatóban vagyunk november eleje óta folyamatosan a három legrosszabb európai állam között és ez még mindig nem változott, mert a többi ország is javított valamennyit: továbbra is csak Bulgária és Horvátország közölt magasabb számot. És noha már két hete egyre kevesebb halálos áldozatot követel a napi adatok alapján a járvány Magyarországon, helyezésben nagyot javítani innen azért nehéz, mert nagy a rés alattunk, alig néhány országban magasabb ez az adat 10-nél Európában.
Az legalább jól néz ki, hogy szépen narancssárgul az ország az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) heti térképén, Borsod megye pedig lelépett a 240 alatti szintre a kéthetes új fertőzések száma/százezer lakos mérőszámban. A következő két hétben a friss napi adatokból kiindulva több más megye és Budapest is követheti. Európában a legtisztább országok továbbra is Norvégia, Finnország, Izland és Görögország, miközben Írország visszaesett és szigorított.
Borítókép: ECDC
