A gáz világpiaci ára messze elszakadt a hatóságilag rögzített árazástól, a különbözetet valakinek ki kell fizetnie. Az önkormányzati távhőcégeknek nincs rá forrásuk, a kormány pedig egyelőre csak távolról figyeli a helyzetet.
Alig kezdődött el itthon a fűtési szezon, egyes vidéki távhőszolgáltatások már most komoly gondokkal néznek szembe. A 444 arról ír, hogy legalább egy tucatnyi hazai város távhőcége kapott figyelmeztetést a gázkereskedőjétől: vagy fizessenek többet, mint amennyit az október óta érvényes szerződésekben vállaltak, vagy mondják fel azokat.
A probléma lényege, hogy a gáz világpiaci ára jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. A távhőcégek ezen az áron szerzik be a gázt, és ennek az árnak megfelelően adják tovább a távhőcégeknek. Ez utóbbiak viszont csak a rezsicsökkentésnek megfelelő, hatóságilag rögzített árakon adhatják tovább a gázt a háztartásoknak.
Viszont most, hogy a világpiaci ár messze elszakadt a hatóságitól, a különbözetet valakinek ki kell fizetnie.
A kormánypárti városokat is érinti
A probléma fideszes és ellenzéki kézben lévő városokat is érint, köztük a legnagyobb hazai településeket, Budapestet, Szegedet, Győrt és Székesfehérvárt is. A helyi polgármesterek előtt a lap szerint három út áll:
- vagy pénzt szereznek földgázra egy olyan év után, amikor a kormány a járványra hivatkozva megfosztotta őket bevételeik egy részétől;
- vagy belemennek egy háborúba a gázkereskedőjükkel, azt kockáztatva, hogy nem tudják ellátni a háztartásokat;
- vagy elengedik a távhőcégüket, és egy gyors államosítás után az MVM működteti őket tovább, ahogy az történt iskoláikkal és a kórházaikkal is.
A távhőcégek és a gázkereskedők is fel vannak készülve a téli hőmérséklet ingadozására, azaz, hogy az előre kiszámolt gázmennyiségnél több vagy esetleg kevesebb kell majd az időszakra. Ezen felül az elmúlt évtizedben kialakult egy megbízható gyakorlat arra, hogy az állam az energiahivatalon át hogyan kompenzálja a távhőcégeket, ha a piaci és a hatósági ár különbözete miatt károkat szenvednének el – erről a 444 elég alaposan ír.
A rendszer és a gyakorlat viszont nem volt felkészülve, hogy a világpiaci ár drasztikusan nő, tavasz óta megháromszorozódott.
Faramuci helyzetben az önkormányzatok
Több gázkereskedő is közölte a távhőszolgáltató partnerével, hogy egyoldalúan módosítják a hatályban lévő szerződéseket. Az önkormányzati tulajdonban lévő távhőcégek szerint viszont ezzel lehetetlen helyzetbe hozzák őket, ők a világpiaci ár változásáról nem tehetnek, az állam pedig csak a korábbi árazásnak megfelelő kompenzációt nyújtja. A fogyasztói árat nem emelhetik és elegendő forrásuk sincs, hogy maguk finanszírozzák a kiesést. Ha pedig elutasítják a módosításra irányuló igényt, könnyen gáz nélkül találhatják magukat a tél közepén.
Bíróságra azért nem éri meg menni, mivel mire a testület dönt, addigra vége a télnek.
A távhőcégeket tömörítő Matászsz (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) a 444 kérdésére azt írta, hogy állami segítségben bíznak az áremelkedésre tekintettel. Egyszerre fordultak az ITM-et vezető miniszterhez, a parlament gazdasági bizottságához, az energiahivatalhoz, a megyei jogú városok szövetségéhez, hogy segítsenek megoldást találni, mert az idénre betervezett kompenzáció biztos, hogy kevés lesz.
A finanszírozási probléma az ellátásbiztonságot fenyegeti. Fotó: Martin Adams
Államosításra vár a szektor?
A távhőcégek bedőlése sajátos piaci konszolidációt indíthat el, aminek a végén az állam még hangsúlyosabb szereplő lesz az energetikai piacon.
Hogy az energiaárak emelkedését meddig lehet elrejteni a háztartások elől, az persze kérdéses, hiszen előbb-utóbb valakinek az MVM veszteségeit is finanszíroznia kell majd. Úgyhogy ha a távhőszektor államosítása lenne a megoldás, akkor is csak elodázni lehet azt a problémát, hogy a rezsicsökkentett és a piaci energiaárak között ennyire nagy lett a különbség.
