Trendszerűen esik a gáz ára Európában, az olaj világpiaci árát sem tudta feljebb tornászni az olajkartell, itthon mégsem fogunk ebből egyhamar sokat érezni.
Az augusztusi rekordok óta trendszerűen esik tovább a gáz ára a határidős holland piacon. A megawattóránkénti árfolyam a 120 eurós szint alá is benézett, amire június óta nem volt példa. Azonban ennek itthon nem nagyon van miért örülni, könnyebb a helyzet, de nem vagyunk kint a vízből.
A határidős gázár a holland TTF-en. Forrás: TTF
Az, hogy a gázár tovább esik, egy hete még az Északi Áramlat 1. gázvezeték szabotázsa miatt valószínűtlennek tűnt. Alapvetően több tényező áll a háttérben, ami a folyamatos csökkenést okozza: a feltűnően jó idő, az európai gáztározók szinte teljes töltöttsége, az európai gázimport mennyiségének biztosítása, illetve hogy nagyon leszűkült a likviditás a piacon. „Már augusztus környékén leállt sok termelő egység, a háztartások is takarékoskodnak, az idő is enyhe,
az európai gázfogyasztás 9-10 százalékkal volt alacsonyabb az első kilenc hónapban, mint a tavalyi, hasonló időszakban”
– mondta kérdésünkre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Az európai fogyasztást pedig egyelőre fedezni tudjuk még úgy is, hogy Oroszországból csak Ukrajnán és Törökországon át érkezik gáz a vezetékekből. Olyannyira, hogy friss hírként írta meg a Reuters: tucatjával állnak az LNG-t, cseppfolyósított gázt szállító terminálok a spanyol partoknál, várva arra, hogy a terminálokban szabaduljanak a szállítmányoktól.
Ettől nem lesz itthon jobb
Az viszont, hogy a helyzet enyhül, nem jelenti, hogy Magyarország és hazai cégek, önkormányzatok helyzete is jobb lenne. Magyarországon a Közép-európai Gázközpont (CEGH) árai irányadók, amelyek lekövetik ugyan a holland börze árait, de azoknál Pletser szerint rendre 10-30 euróval magasabbak. A CEGH-en is csökken az egy hónapos, határidős gáz árfolyama, közelíti a 120 eurót.
„A magyar folyó fizetési mérleg egyensúlyához azonban 60-80 euró közti megawattóránkénti gázra lenne szükség”
– mondja Pletser, hozzátéve, hogy az itthon felhasznált villamos energia nagyjából harmadát importáljuk, ennek ára is nagyban függ a gázétól. Illetve a legtöbb nagyvállalat és önkormányzat nem azonnali fizetéssel dolgozik, hanem akár hónapokra előre leköti a gázmennyiséget, így az ő fizetési kötelezettségeikre csekély hatással van az ingadozás.
Viszont a kilátások jóval jobbak, mint akár csak fél éve voltak. Egyrészt az LNG-terminálokon át több gáz érkezik a kontinensre, másrészt az Északi Áramlat 1 leállása után nem szökött az égbe az árfolyam, valószínűleg ezután sem fog. Harmadrészt úgy tűnik, meleg tél lesz, legalábbis egyre több előrejelzés sugallja, hogy a szokásos téli átlaghőmérsékletnél enyhébb idő lesz. Már úton van a nagy európai rezsicsökkentés, illetve az egyes államok takarékoskodási intézkedései miatt egyre valószínűbb, hogy a kontinens gázfogyasztása elmarad a korábbi években megszokottól.
Nem működött a kartellezés
A gázzal párhuzamosan a másik legfontosabb szénhidrogén, az olaj ára is tartósan esik. Ez még a gáznál is érdekesebb jelenség: az olajkartell, OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) és több, a kartellen kívüli állam, így Oroszország megegyeztek a további kitermeléscsökkentésről. Másfél hete hozták a döntést, amelyet Szaúd-Arábia és Oroszország erőltetett, hogy a háború után 120 dollárig emelkedő, de aztán 85 dollár alá eső olajárat felfelé tornásszák.
A piaci benchmark, a Brent jegyzése. Forrás: TradingView
A döntés után pár napig még kitartott az enyhe rali, majdnem a 100 dollárt is átvitte a piaci benchmark, a Brent jegyzése, aztán esni kezdett, mára megint a 90 dolláros szinten van. Az olaj a gazdasági kilátásokra talán legérzékenyebb eszköz, hatással van minden, ami a jövőbeli olajfogyasztást befolyásolhatja (ennek hátterét itt magyaráztuk el). Így a globális gazdasági lassulástól való félelem, illetve a kínai a zéró-covid politika folytatása is lefelé hajtja az árfolyamot – utóbbi jelentős gazdasági károkat okoz, olyannyira, hogy el is napolták a friss GDP-adatok tegnapi közzétételét.
Ráadásul az Egyesült Államoknak kiakadt a döntés miatt, egyrészt mert az üzemanyagárak drágulását nagyon megérzi az amerikai lakosság, másrészt az emelkedő olajárak Oroszországnak is segítenek finanszírozni a háborút. Szóval a Washington elkezdte a piacra önteni a stratégiai olajkészletének újabb részét, hogy így vegye elejét a drágulásnak.
De nem véletlen a friss hír, hogy Joe Biden vezetésével az Egyesült Államok felülvizsgálja kapcsolatait Szaúd-Arábiával.
Ennek ellenére drágul a dízel
Pletser Tamás azt mondja: jövőre 80 dolláros Brent-árfolyam a legalacsonyabb, amit el tud képzelni. Ugyan az olaj ára eshet még a kilátások fényében, de a teljes ágazatból hiányoznak a beruházások: gyakorlatilag nincsenek új felfedezések, és a kitermelés sem válik hatékonyabbá, így szinte lehetetlen, hogy a 2014 utáni olajkrach korára jellemző, 40-50 dolláros szintek visszatérjenek.
Ez sem jelenti azonban, hogy itthon könnyebb lenne, a gázolaj ára épp most emelkedik újabb rekordra. A hazai üzemanyagok árát ugyanis csak áttételesen mozgatja a világpiaci ár, a folyamatot itt magyaráztuk el részletesen.
