Száz dollárra esett az olajár, egy hónap alatt több mint 20 százalékot csökkent az értéke. De miért, ha még háború van? Miért fontosabb most Kína és az Egyesült Államok, mint Oroszország? És egyáltalán, mi mozgatja az olaj árfolyamát? Röviden, tömören elmagyarázzuk, mit látunk, és hogyan működnek az olajpiaci árfolyamok.
Esik az olajár, hiszen már csak száz dollárt kell érte fizetni hordónként – erre a mondatra egy éve egy átlagos szaúdi herceg kifut örömében a világból. Ma azonban valóság. Az északi-tengeri nyersolaj, a brent (ez a világ legtöbbet kereskedett kőolajfajtája, a piac benchmarkja) hordója úgy kerül 100 dollárba, hogy egy hónap alatt 20 százalékot vesztett értékéből.
A Brent jegyzése az elmúlt 15 évben. Jól látszik, hogy mennyire mozgatják a recessziós félelmek az árfolyamot: a nagy zuhanások a 2009-es válsághoz, a 2014-es keresleti pánikhoz és a 2020-as járványhoz kapcsolódnak.
Miért nagy dolog a 100 dollár?
Majdnem nyolc évig tartott olajpiaci vesszőfutása, addig az árfolyam 80, de inkább 70 dollár alatt volt. A nemzetközi olajkartell, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország, amely nem tagja a kartellnek, a kitermelés visszafogásával igyekeztek harcolni az alacsony árak ellen, kevés sikerrel.
