Ellentmondásosak a nemzetgazdasági miniszter tervei. Sőt, a csekély valószínűséggel bekövetkező ígéretek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek – írja a GKI.
Mi történt? Megvizsgálta a legújabb kormányzati bejelentéseket a a Gazdaságkutató Zrt. (GKI), és arra jutottak: Nagy Márton különböző programjai és elképzelései jelentősen ellentmondásosak.
Miről van szó pontosan? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a „jövedelempolitikát” is. A miniszter 2028-ra egymillió (pontosabban 970 ezer) forintos bruttó átlagbért tervez, valamint ezer eurós minimálbért. A miniszter korábbi terve, miszerint 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50 százalékát, a konferencián bemutatott adatok alapján nem fog megvalósulni:
2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér az átlagkereset (874 ezer Ft) 43 százalékát fogja kitenni, ahogy 2028-ban is.
Mit mondanak az elemzők? A GKI szerint a távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbér növekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 Ft/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben. Annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak, évi 10,5 százalékos átlagbér emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül. Ez a kormány 3 százalékos inflációs várakozásaival számítva 7 százalékos reálkereset növekedést jelent. Azonban a miniszter saját szavai szerint is csak 5 százalékos reálbér növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett. Ez alapján a nemzetgazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban – hívták fel a figyelmet.
De mi lesz a közszférában? A GKI is kitért arra: tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átlagbér növekedési cél tartásához minden állami alkalmazott bérét is ilyen ütemben kellene növelni, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen kigazdálkodható célnak tűnik. Egy másik szcenárió szerint, amennyiben végrehajtja a kormány az állami alkalmazottak fizetésének emelését, a 2-3 százalékos GDP arányos költségvetési hiány nem lesz tartható, és az árfolyam sem.
Összegzés: A miniszter tervei ellentmondásosak, ami megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek – írja a GKI.
