Február első napján hatályba lépett az élelmiszer-pocsékolás visszaszorítását célzó jogszabály, de egyelőre nem sok minden történt az ügyben.
2021 végén fogadták el „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008-as XLVI. törvény” módosítását. A törvény egyik új eleme az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását szabályozza, ennek lényege leegyszerűsítve, hogy a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező boltláncok (köztük az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco) kötelesek a 48 órán belül lejáró termékeket felajánlani az Élelmiszermentő Központ Nonprofit (ÉMK) Kft.-nek. felajánlani. Az ÉMK az élelmiszerláncért felelő hatóság, a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) felügyelete alá tartozik.
A törvény február 1-én lépett hatályba, de az élelmiszermentés egyelőre sehol nem indult meg, írja a Napi.hu. Az eredeti törvényjavaslat közlése óta kiderült, hogy a boltláncoknak a terveket május 31-ig kell kidolgozniuk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendszer 2022. júniustól indulhat majd el, de hogy pontosan hogyan, még nem látszik.
A Napi.hu egyik forrása szerint a szabályozás komoly problémákat vethet fel. Az egyik legnagyobb probléma, hogy hogyan oldható meg a lejárat előtt álló termékek szállítása – elképzelhető, hogy ezt is a boltláncoknak kell megoldaniuk.
Ez tovább súlyosbítaná a kiskereskedelmet egyébként is érintő munkaerőhiányt, arról nem is beszélve, hogy a sofőröket már most is vadászni kell.
Kérdéses az is, hogy mennyire érdemes a boltláncok által használt járműveket használni.
„Ha egy boltláncnak az adott régióban lévő boltjaiban mindössze pár kiló lejáró termék jön össze, akkor egy kamion fogja ezt a minimális mennyiséget leszállítani a jótékonysági szervezethez? Ez egy pazarlásellenes rendszerbe nem igazán passzol.”
A teljes összefoglaló cikk itt olvasható.
Borítókép: Stevebp / Pixnio