A Doktor24 a betegellátás területén működik együtt a magyar-osztrák egészségdigitalizációs startuppal, a Xunddal. A Xund digitális egészségügyi asszisztense tulajdonképpen előszűri az orvoshoz kerülő betegeket: egy platformon képes tüneteket elemezni, konkrét megbetegedések gyanúját ellenőrizni, majd konkrét szakorvoshoz irányítani a pácienseket. Ennek apropóján arról is megkérdeztük a Xundot, hol tartanak a nemzetközi terjeszkedésben.
A Xund szolgáltatását az iparág első, MDR (az orvostechnikai eszközök uniós rendelete – a szerk.) szerinti IIa kategóriájú orvostechnikai eszközként hitelesítették: a mesterséges intelligencia (MI) alapú egészségügyi asszisztens segítségével a páciensek otthonról, az internetet használva, önállóan tájékozódhatnak tüneteik jellegéről, a legvalószínűbb diagnózisról és megtalálhatják a betegség kezeléséhez legmegfelelőbb szakterületet, ahová rögtön időpontot is foglalhatnak.
A 2018-ban alapított Xund tavaly ősszel kapott egy 6 millió eurós magvető befektetést, amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Ez az összeg ilyen korai befektetési körben még Ausztriában is ritkaságnak számít. Befektetőik sorába vezetőként a brit MMC Ventures és az amerikai MassMutual Ventures, valamint a svájci Roche csoporthoz tartozó német Rox Health és az osztrák Lana Ventures csatlakozott. A Xund három alapítója közül kettő magyar, Petrovics Tamás eredetileg győri, Dr. Tarabó Zoltán – aki aktív orvosként a startup egészségügyi vonaláért felelős – szombathelyi származású, az értékesítéssel és üzletfejlesztéssel foglalkozó Lukas Seper pedig Ausztriában nőtt fel.
Pontosabb, mint a ChatGPT
„Az egészségügyi asszisztens azoknak a leghasznosabb, akik kezdeti tüneteket tapasztalnak és útmutatásra van szükségük, hogy mi okozhatja problémáikat és hol találhatnak segítséget rá. Emellett olyan betegeknek is segíthet, akiknek már van hipotézisük egy lehetséges betegségről, vagy már orvosnál is jártak, de másodvéleményt szeretnének” – foglalta össze Petrovics Tamás, a Doktor24-gyel történő együttműködést a Forbes.hu-nak is eljuttatott közleményükben.
- A tünetelemző az orvosi konzultációhoz hasonlóan egyszerű kérdéseket tesz fel a betegeknek a tüneteikről, hogy azonosítsa a lehetséges okokat. A rendszer elnavigálja őket konkrét megoldási útvonalakra.
- A betegségellenőrző funkció pedig segít felmérni egy adott betegség valószínűségének esélyét.
- A páciensek mindkét folyamat végén kapnak egy elemzést az állapotukról, és a Xund rámutat a valószínűsíthető alternatív okokra is.
Az általuk fejlesztett NLP modellek (natural language processing, vagyis természetes nyelvfeldolgozó modellek – a szerk.) több millió orvosi publikációt képesek analizálni, hogy összefüggéseket találjanak tünetek és megbetegedések között. A modell alapjául szolgáló algoritmus, amely több éves kutatás és fejlesztés eredménye, nemcsak több mint 4000 ismert betegség és egészségügyi állapot azonosítására és 21 ezer különféle tünetvariáció differenciálására képes, hanem megoldásokat is kínál a betegségek megelőzésére és kezelésére.
„Mindezt az OpenAI által fejlesztett GPT-4-nél hetven százalékkal magasabb pontossággal az egészségügyi területen. Erre a technológiai alapra épül a rendszerünk, amely mostantól segít a Doktor24 pácienseinek megtalálni a számukra legmegfelelőbb ellátási pontot”
– fejtette ki Petrovics Tamás.
„Azt láttuk, hogy sok ember segítségre szorul, hogy a tünetei alapján pontosan melyik orvosi szakterülethez kellene fordulnia. A Doktor24 ezt az tájékozódást próbálja megkönnyíteni a Xunddal. Bízunk benne, hogy egy éven belül akár havi ezres nagyságrendre is nőhet a betegek száma, akiknek segítséget tudunk nyújtani” – mondta Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója. Hozzátette: a jövőben az orvosi munkafolyamatokba is integrálnák a technológiát. A tünetelemző végezné el a páciensek elő-diagnosztizálását, ezzel segítve az orvosok munkáját.
A Forbes júliusi, magánegészségügyi szolgáltatókat felsorakoztató listája szerint a Doktor24 csoport a harmadik legnagyobb piaci szereplő Magyarországon. Folyamatosan nőnek: 2022-ben 14,8 milliárd forintos árbevétellel zártak és felvásárlásokkal, valamint zöldmezős beruházásokkal célozták meg az országos lefedettséget, ebben együttműködve a részben állami tulajdonú Union biztosítóval.
A Xund Afrikában is ott van….
A Xund szolgáltatásait Magyarországon egyelőre csak a Doktor24 használja, de együttműködnek a Semmelweis Egyetemmel is. Éppen hétfőn jelentették be, hogy a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikáján úttörő kutatás kezdődött a Xunddal. Az októbertől induló, több mint 2 évig tartó, a Klinikára a legkülönbözőbb problémákkal érkező betegek bevonásával zajló kutatásban a kórelőzmények, a betegek által megadott tünetek, és egyéb egészségügyi adatok együttes felhasználása zajlik. Azt tesztelik, hogy a gépi tanuláson alapuló előrejelző modellek milyen mértékben képesek javítani az egészségügyi ellátás minőségét. A vizsgálat során többek között tesztelik az AI-támogatott kórtörténet-értékelést, bizonyos diagnosztikai vizsgálatok szükségességét és a visszatérő látogatások előrejelzésének hatékonyságát. Az együttműködés azért áttörő, mivel nem volt még rá alkalom, hogy egy AI-ra alapuló rendszert használjanak a sürgősségi osztályon, mint digitális belépési kapu és így megkíséreljék kijelölni a későbbi betegutat, csökkentve az ellátási rendszer terheit és a várakozási időt.
A Fitpuli digitális munkahelyi egészségprogrammal karöltve pedig azt vizsgálják, hogyan tudják alkalmazni a Xund algoritmusait a foglalkoztatás-egészségügyben, illetve hogyan tudják hasznosítani portfóliójukban a Fitpuli alkalmazásait egy közös, nyugat-európai terjeszkedéshez.
A magyarországi egészségügyi rendszerben Tamás szerint most kínálkozhat egy momentum arra, hogy egyre több partnerrel együttműködve terjesszék az adatvezérelt betegutakat, és céljuk, hogy ne csak magán-, hanem állami egészségügyi szolgáltatókkal is együttműködjenek.
A Xund rendszerét több más területen is lehet használni, fejtette ki a Forbes.hu-nak Petrovics Tamás. Nemrég indult például egy közös projektjük egy nagy nyugat-európai gyógyszercéggel, ahol arra használják az algoritmusaikat, hogy komorbiditásokat (betegségtársulásokat – a szerk.) keressenek betegcsoportokban. Konkrétan long-covid páciensekben keresik a szívelégtelenség jeleit a digitális interakciók segítségével. „Ez ugyanannak a terméknek egy teljesen más felhasználása, más konfigurációban.”
Az utóbbi egy évben a korábbiakhoz hasonlóan elsősorban a gyógyszercégek és biztosítók az ügyfeleik, de egyre több helyen ott van a szolgáltatásuk. Két hónapja Afrikában, Elefántcsontparton indult projektjük, ahol egy telemedicina szolgáltató folyamatait optimalizálják. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy mielőtt a szolgáltató összeköti a beteget az orvossal, átvezeti a Xund algoritmusain a pácienst, így előre felmérve a beteg helyzetét, strukturálja a kórelőzményeit, adatait. Ez jelentősen gyorsítja az orvos munkáját, aki így több beteget tud ellátni úgy, hogy a minőség is magas marad. A visszajelzések alapján a konzultációs idő csaknem harmadát spórolják meg az orvosnak a strukturált adatokkal és az előszűréssel. A következő hónapokban Kongóban és Szenegálban is megjelennek ezzel a szolgáltatással.
Ezenkívül több olyan digital health céggel kezdtek el együttműködni, amelyek speciális betegségekre koncentrálnak. Fontos piacuk a német nyelvterület, vagyis Ausztria, Svájc és Németország. Utóbbiban a DiGA (digitale Gesundheitsanwendungen) rendszerben, – amely receptre felírható, egészségügyi alkalmazásokat jelent – működik előszűrőként a Xund, több terápiás alkalmazásra kötöttek már partneri szerződést. Megszűrik azokat a betegeket, akik a legnagyobb valószínűséggel tudnának profitálni az adott terápiából és összekötik őket a szolgáltatóval.
„Tulajdonképpen mindig az történik, hogy létrehozunk egy első kontaktpontot a pácienssel, ott lebonyolítunk egy interakciót és ennek nyomán továbbítjuk az embereket a megfelelő következő állomásra a betegúton”
– mondja Tamás, hozzátéve, hogy persze mindig az adott ügyfél igényeinek megfelelően konfigurálják a szolgáltatást, de alapvetően adatvezéreltté és hatékonyabbá szeretnék tenni a betegutakat.
….és jön Amerika
Az állami egészségügy a világon sehol sem a gyorsaságáról híres, ami a digitalizációt illeti, ennek megfelelően nincs még olyan piac Európában, ahol azt lehetne mondani, hogy teljesen digitalizált az állami egészségügy és a szereplők kivétel nélkül úgy látják, hogy ez a helyes út, fejti ki Tamás. Németországban azonban erősek a digitalizációs törekvések, a Xund összes piaca közül a legközelebb van ahhoz a vízióhoz, amit öt éve felvázoltak maguknak, hogy a teljes állami egészségügy digitális betegutakra épüljön. Talán nincs olyan állami egészségügyi biztosító Németországban, amely valamilyen formában ne foglalkozna a témával. Ők is három állami biztosítóval vannak konkrét tervezésben, jövőre indulnak a projektjeik. Ausztria ugyanakkor ebből a szempontból nem jár Magyarország előtt, viszonylag lassan halad a digitalizáció.
„A kezdetektől tudtuk, hogy ez lassú folyamat, maratont kell futnunk.”
A következő nagy piac, amit megcéloznak, már Amerika lesz. Itt másfél év előkészület után fognak piacra lépni még idén egy pilot projekt keretében. Erről többet egyelőre nem árult el Tamás, csak annyit, hogy a következő, nagyobb, Series A befektetési körük is az amerikai jelenlét megalapozását szolgálja.
Borítókép: a Xund alapítói, balról Tarabó Zoltán, Petrovics Tamás, Lukas Seper