Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Patrick Tomasso / Unsplash

A bevételre éhes kereskedők miatt szállhatnak el az árak – mutatjuk, hol drágulhat az élet

Egy lengyel síterepen nemrég szinte szó szerint egymásnak estek az emberek, hogy bejussanak, mivel a helyek félig kinyithattak. Ebben a közegben kevesen nézik, mi mennyibe kerül. Itthon hasonló lehet majd a helyzet, a lezárt szektorokban pedig közel egy évnyi bevétel esett ki, amit a kereskedők pótolni akarnak majd. Készüljünk fel a vártnál is drágább üdülésre, kávézásra, mozizásra, egy-két termékcsoport ára a várton felül nőhet.

Ki emlékszik arra, hogy mennyit fizetett egy presszóért a járvány előtt egy átlagos kávézóban? Vagy hogy mennyibe került a belépő egy átlagos nemzeti parkba? Vagy egy hévízi fürdőbe? Nem sokan. Tavasszal-nyár elején még, ha fokozatosan is, de kinyit az ország, a szolgáltatók komoly áremeléssel kompenzálhatják magukat az elmúlt egy évnyi masszív bevételkiesés miatt. Egy ezerforintos lángos árában a 150 forintnyi emelést nem veszi észre az átlagos fogyasztó, pedig 15 százalékos áremelést jelent. Ezek az apró tételek alaposan felpörgethetik az inflációt a nyárra.

Tolonganak az emberek

A szolgáltatásokban azonnal jelentkezhet a drágulás. Az elmúlt egy évben sokan fogtuk vissza a költekezést, hiszen válságba tartottunk és amúgy sem volt sok hely nyitva, ahol költekeztünk volna. „A nyitás után a kereskedői árképzésben jelentős lesz a járvány miatti kompenzációs hatás, a kereskedők még azon felül is árat emelhetnek, mint szükséges lenne” – magyarázza Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Alig látszik meg egy tízszázalékos emelés

Hiszen mit lát ilyenkor a kocsmatulajdonos? Ott tolonganak az emberek, mindenki le akar ülni egy fröccsre, senki nem fogja nézni, hogy az ár 10-20 százalékot emelkedett. „Eltolódik egymástól a kínálati és keresleti oldal, jelentős áremelési potenciált hoz magával az a helyzet, hogy a szokásos vendégsereg duplája akar bejutni egy olyan helyre, ahová csak a felét engedhetik be” – hangsúlyozza Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Ezek a szektorok drágulhatnak

A turizmus és vendéglátás biztosan árat emel majd, tehát drágább lesz az alkohol, az éttermi kiszolgálás, a belépők a különböző turisztikai helyekre. Drágulhat az utazás és mindennemű üdülés költsége is, ahogy a kulturális szolgáltatásoké is, drágább lehet a koncert, a mozi és a színház is. „Lehet, hogy a második félévre felmerül a taxizás hatósági árának emelése is” – mondja Virovácz.

Az árucsoportok talán jobban védve vannak az áremelkedés elől, azokon a területeken lehet nagyobb drágulás, ahol visszafogtuk a költekezést az elmúlt hónapokban. Drágulhatnak a ruhák és ruhaneműk árai, az építési cikkek és építőanyagok. Élelmiszerek esetében ugyanakkor nem várható érdemi drágulást, kivéve annyit, hogy az inflációs mutatóban az „éttermi szolgáltatások” az élelmiszerek csoportjába tartozik. A tartós fogyasztási cikkek ára sem valószínű, hogy meglódul, már a járvány alatt is magas, 3 százalék fölötti volt az árucsoportban az infláció a KSH adatai szerint.

Megemeli az inflációt is

Ez az árképzés bőven lecsapódhat az inflációs mutatóban is. „Már a januári adat is meglepett, milyen alacsony (2,7 százalékos inflációs és 4,2 százalékos maginflációs – a szerk.), emiatt lehetett, hogy már tavaly ilyenkor is magas volt a mutató” – hangsúlyozza Török Zoltán. „Az első negyedévben még alacsonyabb lehet, de április-májusra már 4,5 százalékot várok, a harmadik negyedében a bázishatás miatt megint csökkenhet, de év végén lehet olyan hónap, amikor eléri a 4,8-at.”

Lehet, hogy a boltban nem érzed, de meglepően alacsony lett az infláció

Az Equilor Befektetési Zrt vezető elemzője, Török Lajos finomabban fogalmaz, de szerinte is jelentős inflációfelhajtó ereje lesz a nyitást követő keresleti sokknak. Az ugyanakkor, hogy visszakerülünk-e a járvány előtti túlfűtött állapotba, erősen kérdéses. „Milyen ütemben nyitunk ki és akkor milyen állapotban lesz a gazdaság? Mikor érjük el a járvány előtti fogyasztási szintet? Egyáltalán hány olyan étterem lesz, amelyik még ki tud nyitni a járvány után? A külföldi turisták mikor jönnek vissza?”

Az azonban mindhárom elemző szerint biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy időre megint szemet húny az infláció fölött (a jegybank feladata többek között az árstiblitás megőrzése, erre több eszköze is van, ha az árak elszállnak, azt az alapkamat emelésével ellensúlyozhatja, például). Török Lajos szerint az 5 százalékos infláció lehet az a szint, ami már szemet szúr a jegybanknak is, ha azt elérjük, legalább az intézmény kommunikációjának változnia kell. 

Igaz, nemrég a jegybank kivette az adószűrt maginflációs mutatóból a dohánytermékek jövedéki adójának változását. Ezzel gyakorlatilag mesterségesen lenyomta a figyelt inflációs mutatót. Török Zoltán ezt úgy kommentálta: „a jegybank bűvészkedik a maginflációs mutatóval, de a helyzett összetettebb. Az, hogy az adószűrt maginfláció nincs négy százalék fölött, nem jelenti, hogy nincs inflációs nyomás.”

Borítókép: Patrick Tomasso / Unsplash

Oszd meg!