A Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A magyar állammal perben álló Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) üdvözölte a döntést és újra esélyt lát az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére. A magánalapítvány azt közölte a Forbes.hu-val, hogy továbbra is kész peren kívül megállapodni a magyar állammal a műtárgyak további sorsáról.
A Kúria január 19-én hozott végzésében úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. Az döntés szóbeli indoklása szerint
a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg. A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.
Czigány Balázs, az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettese elmondta: „Üdvözöljük a Kúria döntését, hiszen ez azt jelenti, hogy a bíróság elfogadta az eljárás és az ítélet tartalmi hiányosságairól szóló érvelésünket. Bízunk abban, hogy a megismételt eljárásban sikerül majd kiküszöbölni ezeket hibákat és a másodfokú bíróság újra alaposan megvizsgálja a bemutatott bizonyítékainkat. Meggyőződésünk, hogy ez a korábbiaktól eltérő eredményhez és a tulajdonjog tekintetében számunkra kedvező ítélethez fog vezetni.” Hozzátette: „Az Esterházy Privatstiftung továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal.”
Nem akarják elszállítani a kincseket Magyarországról
Czigány Balázs megerősítette: az Esterházy Privatstiftung semmiképpen sem szeretné a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. A Magánalapítvány egy átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek
kedvező döntés esetén része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is.
Jogtalan államosítás, 5 éve tartó jogi harc
A magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el, hogy a Tanácsköztársaság idején Magyarországra hurcolt és a fraknói várban (borítóképünkön) maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá tulajdonjogukat az előbbiekre nézve. Álláspontjuk szerint, az V. Esterházy Pál herceg által a két világháború között az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest a második világháborút követően, 1949-ben jogtalanul államosították.
Egy közigazgatási és egy polgári per fut
Éppen ezért éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. kormányrendelet (restitúciós rendelet) kínálta lehetőséggel. A közigazgatás eljárás végén a magyar állam azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét. A döntés a magánalapítvány közigazgatási perben támadta meg, amely ügyet a Kúria 2022. februárban fog tárgyalni.
Az előbb említett restitúciós eljárás megindítása után, a tárgyak egy részének az Iparművészeti Múzeumból a fertődi Esterházy kastélyba való elszállítását követően a magánalapítvány polgári pert is indított a tárgyak tulajdonjogának tisztázása érdekében. Ebben a polgári perben a bíróság első fokon, 2020 szeptemberében, majd másodfokon – immár jogerősen – tavaly májusban elutasította a magánalapítvány keresetét. A Kúria tegnapi döntésével ez a polgári peres ügy került vissza a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára.
