A világ új ura, a drogériabáró és Polgár Judit

Öt év után először amerikai címlappal jelentkezik a magyar Forbes. Még egy újítás: 11 pontba szedtem mit találtok az ehavi magazinban.   1. Szamosi Zsófi színésznő, az Oscar-díjas Mindenki főszereplője, és […]

Bővebben

A privatizáció után szakítana nagyot – startupokkal a Design Terminál

Hol máshol, ha nem a Teslában gyűltek össze a leendő innovátorok és a leendő innovátorokra vadászó befektetők a Design Terminál által szervezett bemutatón. 

Az egykor 1 milliárdos büdzsével kiemelt állami szervezetként futó kreatívipari központ a bürokráciacsökkentés áldozata lett – volna. Csakhogy az egykori Mol-elnök, londoni nagykövet Csák János nagyvállalkozó megvásárolta a céget – ami így nonprofit magánvállalkozásként folytatta pályafutását. A privatizált Design Terminált (DT) nem hagyta magára teljesen az állam sem, partnereik közt van a Nemzeti Tehetség Program és a Magyar Nemzeti Kereskedőház (utóbbi startup fronton erősít, például külföldi rendezvényekre segít kijutni csapatokat – a külügy cége azonban nem volt mentes a botrányoktól sem az elmúlt években).

Abból, hogy a szervezet így is szoros kapcsolatot ápol a kormánnyal, a felek nem csináltak titkot – az átalakulást bejelentő közleményében is jelezte ezt a Terminál. Ráadásul a központ egyik küldetése épp az, hogy abban a szakaszban segítse meg az innovátorokat, amikor a piac nem vagy csak nagyon drágán tudja megfinanszírozni őket – a nemzetközi gyakorlatban számos példa van olyan állami vagy államilag támogatott nonprofit szervezetekre, akik hasonló feladatot látnak el.

dt_cover

Az ún DemoDay-en a felkarolt csapatok 1-1,5 percben mutatták be magukat, a skála elég széles volt – főleg, ha az életutakat nézzük. Divattervező, nővér, megrögzött túrázó és olasz startupper – volt minden a színpadon. Ami egyben azt is jól mutatja, hogy az innováció bárki előtt nyitva áll. A legtöbb mentorált

egy-egy problémára adott válaszból indította el saját projektjét: ettől még persze virágzik a panaszkultúra Magyarországon, de jól látszik az is, hogy a 20-30-as korosztály tagjai nem félnek saját maguk megoldást találni a gondjaikra.

A bemutatott projektek alappján a Terminál víziója működőképesnek tűnik: erős közszolgálati fókusz, a piacon eladható megoldásokkal. Hogy a következő lépés tényleg az országhatárok átlépése lesz, azt már azzal jelezték, hogy rendes startup-bulihoz illően, a rendezvény nyelve angol volt. Böszörményi-Nagy Gergely, a DT ügyvezetője felvezetőként büszkén jelentette be, hogy sikerült az átmenet. “Beváltottuk a tavalyi ígéretünket. Egy segítőkészebb, professzionálisabb és kifinomultabb csapatot építettünk, az állami szektorból áttértünk a magánpiacra” – mondta.

Nokia, T-Modell, telefon, Nokia, Iphone, Facebook 

A DT többségi tulajdonosa, Csák János egy hosszabb előadást tartott. Az egykori Mol-vezér szerint az applikációk fejlesztése és a piszkos olajbiznisz tulajdonképp ugyanazt csinálja: emberi szükségleteket elégít ki. A bányászmérnök által alapított Nokia kezdetben csizmákat és bőröndöket gyártott, hogy aztán megjelenjen a Ford T-Modellje 1908-ban, majd Bell telefonja miatt sokszor már kocsiba se kelljen ülnünk, és mindennek a végén a 150 éve innováló Nokia kijön a világ első mobiltelefonjával, hogy aztán az iparágat új alapokra helyezze az Apple az iPhone-nal, amin ma leginkább Facebook-oldalunkat böngésszük. Vagyis az egyéni szükségletek kielégítése utat nyitott a még intenzívebb társas interakcióknak, ma már a közösségi igényeket is ki kell elégíteni. Csák szerint ehhez szükség van arra is, hogy gyermeki kíváncsisággal szemléljük a világot és lehetőleg keressünk új nézőpontokat. Példaként több térképet is kivetített, például egy olyan világtérképet, amit az ausztrálok használnak – és ahol természetesen Ausztrália van a legmagasabban, a világ többi része alattuk. Az ábrázolás teljesen korrekt, csak a nézőpont más. Az innovátoroknak tudniuk kell máshogy látni azt, amihez a legtöbben – akárcsak egy átlagos világtérképhez – hozzászoktunk.
dt_csakjanos

Csák hangsúlyozta, hogy Magyarország stratégiailag nagyon jó elhelyezkedésű, majd feltette a költőinek szánt, a Tesla alsó szintjének sötétjében is nagyon amerikainak hangzó kérdést: alakítani akarod a játékszabályokat vagy kimaradni mindenből?

Befektetőként beszélt arról is, hogy a Szilícium-völgy nagyágyúinak sikere 95%-ban azon múlik, hogy a jó ötlet mellé milyen megvalósítás társul, azt pedig vérrel-verejtékkel végigviszik. A megfelelő ötletek mellé a DT megadja a szükséges üzleti skilleket és tapasztalatot, ami jó alap az indulásra.

A Terminál elkezd befektetni 

A bemutatók után nem maradt el a nagy bejelentés sem. A DT 2017-től az inkubációs tevékenységének fókuszát a közösségi megoldásokra helyezi át (tanulás, mobilitás, sport és egészség, városi élet). Ezen kívül bátor, de üzletileg nagyon is érthető lépés, hogy megnyitják a programot külföldi csapatok előtt is. A mostani mentoráltak között is volt egy-egy külföldi startup. Közülük a bemutatójuk után az Endemondo csapatától elmondták: nem országot, nem várost kerestek a cégüknek, hanem szakmai partnert – a DT-ben pedig megtalálták, akit kerestek. Hogy helyileg hol van a megfelelő inkubáció, az másodlagos volt számukra. De miért is jönnének ide külföldi startupok? Azon túl, hogy az infrastruktúra kiváló, Budapest nagyon élhető és közben olcsó fontos érv lesz, hogy

a Terminál mostantól befektetőként is jelen lesz a piacon. Ez pedig komoly lépés.

Ács Zoltán, az inkubáiós program vezetője a színpadon jelentette be, hogy 30 ezer illetve 100 ezer eurós angyalbefektetéseket fognak kihelyezni, ezekért pedig 7 illetve 15%-nyi tulajdonrészt kér majd a Terminál. “15%-nyi részesdésnél többet senkitől, semmilyen körülmények között nem kérünk” – hangsúlyozta. A program szeptembertől indul.

A Terminál emellett továbbra is ott lesz a Brain Bar Budapest mögött, és növeszt egy tanácsadólábat is (de például a 3D Printing Days az átalakulás áldozata lett). Fontos, hogy állami szereplőként a DT mindig transzparens volt, és ezt most is megtartják – ami az épülő ökoszisztéma szempontjából kiemelten fontos (a startupok körül forgolódó állami intézmények közül a tulajdonosváltás előtt is a DT volt az egyetlen, mely teljesen transzparensen kezelte a büdzséjét).

A Szent János Kórházból az amerikai egészségügyi piacra 

Nézzük a jövőt formáló csapatokat! Kilencen mutatkoztak be a Tesla színpadán. A Terminál – története miatt – megtartotta a fókuszt a divaton is, a technológia mellett láthatóan már a mostani őszi szemeszterben a közösségépítő innovációkat keresték.

Németh Franciska a Szent János Kórházban ápoló a gyerekosztályon, mindennapi munkája során ötlött fel benne, hogy egy applikációval kellene segíteni a szülőket, hova vigyék a gyereküket, ha baj van – illetve egyáltalán rohanni kell-e az ügyeletre? A páciensek 75%-a maga dönt úgy, hogy kórházba megy – miközben nem rendelkezik orvosi képesítéssel és nem is mindig tudja, hova kellene mennie. Egy befektetővel együtt megcélozná a régiós országokat is, ahol az egészségügyi rendszer a magyarhoz hasonló. Aztán jöhet Amerika. “A Design Terminál programja segített, hogy végre komolyan vegyenek.” Igen, ilyen történetek is kipottyannak a magyar egészségügyből.

Franciska

Németh Franciska – ápolóból startupper

Nem meglepő, hogy a divat is ott van a DT célpontjai között, a Celeni méretre szabott ruhákat készít, célközönsége az értelmiségi nő. Ljubjanában és Bécsben terjeszkednének tovább, az alapító. Cselényi Eszter kérdésre elmondta: ha befektető szállna be a cégbe, akkor igyekezne még több helyre elvinni a márka sztoriját.

dt_celeni

Cselényi Eszter, a Celenit 2012-ben indította

 

Külföldi csapat a Hiker Nations, akik Budapestről építenénk túrarajongóknak közösségi platformot.

dt_hiker

Jamie Budapestről építene globális közösséget a túrázóknak

Fellépett az okosszemüveget fejlesztő EVA csapata is, hogy mit tudnak, amit a kudarcba fulladt Google Glass fejlesztői nem, arról itt írtunk bővebben >>> 

A leterhelt magyar egészségügyi rendszerből szabadítana fel kapacitásokat a hellodoki csapata, akik videós orvosi tanácsadást, vagyis e-konzultációt biztosítanának betegek és orvosok között.

dt_hellodoki

A Kuvik alapítója szintén nő, Török Judit úgy kezdett gyerekjáték-fejlesztéshez, hogy nincs pedagógus végzettség. “Egy dizájner vagyok és anya két gyermekkel” – ettől még egyáltalán nem gondolta, hogy nincs itt az ideje startupkodni egyet. A Kuvik elsősorban az iskolákat célozza meg, lényege, hogy játékos módon tanulhatnak a gyerekek. A vízió szépen összeforr itt a közösségi hatással is, Judit ugyanis azzal köszönt el, hogy ha a gyerekeinkbe és az oktatásba fektetünk, a jövőbe fektetünk be. Látványos, jól eladható a sztori.

dt_kuvik

Startupper körökben nem nagyon kell bemutatni a szomszédok közösségi apját fejlesztő Miutcánk csapatát, akik új termékkel jelentkeztek. A Kamra lényege, hogy a különböző használati tárgyakat lefotózva azokat egy kattintással fel tudjuk nyomni a Kamra appjába, és kiajánlani – vigye, akinek kölcsön kell. Minek vegyen a 4. emeleten mind a négy lakos bicajpumpát, ha ott a Kamra app? Horváth Gáspár rutinosan pitchelt, és természetesen a cél nem lehet más, mint a közép-európai piac.

dt_kamra

Horváth Gáspár – itt éppen mentorálják.

Újabb üde színfolt volt az olasz Matteo, aki az Openmondo csapat tagja, az olasz srác társaival – akik mindig viccesek és hangosan – Svájcból indult, a projekt mostani szakaszában Budapest volt a legjobb opció. A helyi erőkre támaszkodva kínálnak utazási élményt egy appon keresztül. Az utazókat egyre inkább érdekli, hogy milyen a helyiek élete – de kevés cég foglalkozik ilyen jellegű utaztatással, van még mit dobni ezen a piacon. Bár turisztikai platformot fejlesztenek, az Airbnb-re egyelőre inkább partnerként tekintenek, mint versenytársa. Bátorságra vall, hogy hisznek a freemium modell erejében, de a beta verzióból 230 ezer euró bevétel már összejött. Nem rossz, ragazzi!

dt_endemondo
Az utolsó fellépő Iváncsics Bence (aki a Forbes 30/30 alatti listáján is szerepelt) volt és a SneakerTracker, ami egy cipőkövető alkalmazás – persze lépésszámláló is van benne, de a lényeg, hogy a sportcipő rajongókat összegyűjti egy közösségbe. Az üzleti potenciál pedig ott van, hogy a gyártók is kapcsolatba léphetnek a rajongókkal.

dt_ivancsics

 

 

Üdítő volt látni, hogy a mentoráltak között rengeteg a nő (fájó hiányossága ez nemcsak a budapesti startupvilágnak, de a magyar üzleti életnek is) – aki tudja, hogy a DT munkatársainak kétharmada is nő, persze meg sem lepődött.

Az állami szereplők ismét nagyon aktívak a startuppiacon, az MFB 50 milliárdos programja szintén az induló csapatoknak segíthet majd. Kérdés, a tőkeerős és vagy közpénzzel vagy állami támogatással a piacon dolgozó szereplők képesek lesznek-e az összefogásra vagy megint zéróösszegű játszmának fogják fel, hogy lecsapjanak a tehetséges csapatokra.

A kezdet minden esetre biztató volt. Böszörményi azért nem hazudtolta meg magát, erős vállalást tett az est zárásaként:

Öt éven belül ott akarunk lenni a top 5 inkubációs központ között Európában.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő