Elindult a Forbes legújabb hírlevele, a családi vállalatokkal foglalkozó Forbes Family Business, amely minden hónap második szerdáján érkezik. A debütáló hírlevélben azt is körüljártuk, mi kerüljön a családi alkotmányba.
Elindult a Forbes legújabb hírlevele, a családi vállalatokkal foglalkozó Forbes Family Business. Miért szeretnénk rájuk irányítani a figyelmet? Mert nincs jól működő gazdaság erős családi cégek nélkül.
Kis Judit, a Forbes főmunkatársa minden hónap második szerdáján jelentkezik a Family Business hírlevéllel: izgalmas cégportrék, trendek és piacok, generációváltás – de nem maradnak el a megosztó témák sem, ahol pro és kontra érveket is hozunk. Összegyűjtjük a családi cégeket érintő legfontosabb híreket, információkat is – mindez Forbes minőségben, egyenesen az inboxodba érkezik. Iratkozz fel még ma!
Szerkesztői beköszönő
Tizennyolc éve vagyok újságíró, és ez idő alatt – bár nem számoltam össze pontosan – biztosan találkoztam legalább száz családi céggel. Szeretem ilyenkor megfigyelni az üzleti folyamatok, a számok és a gyártósorok mögötti gesztusokat, összenézéseket, az irodákban a falra kitett képeket, vagy hogy egy üzemben hogyan szól a főnök a munkatársához. Legtöbbször azt vettem észre, hogy a legördülő kiflik és kenyerek, a festésre váró alkatrészek, az épp kikelő saláta, vagy a szárazvirágok közepette is átlengi valami belsőséges hangulat ezeket a cégeket. Közben tudom azt is, hogy nem szabad túlromanticizálni a műfajt: családi vállalatban dolgozni egyszerre lehet áldás és átok, de utóbbira mondjuk inkább azt: kihívás.
Írtam egyszer egy családi cégről, ahol az ötvenes cégvezető vitte az üzletet második generációsként, és az egyetemen marketinget tanuló fia is be-besegített neki, de az interjún még úgy fogalmazott, nem tudni, hogy a fia is ott szeretne-e dolgozni a diplomázás után. A huszonéves srác aztán benézett a Forbes-cikkhez szervezett fotózásra, és akkor döbbent rá, mekkora értéket teremtett a családi vállalattal a nagymamája, majd az édesapja. Ezt onnan tudom, hogy a megjelenés után boldogan hívott fel az alanyom, hogy ezt elmesélje.
A Forbes Family Business hírlevéllel éppen az a célunk, hogy rámutassunk: mekkora értéket teremtenek a családi vállalkozások nemcsak saját következő generációjuk, hanem az egész magyar gazdaság számára. Ahogyan lentebb az egyik interjúnkban olvasható: ők az egész nemzetgazdaságot erősítő vitaminok.
Miről olvashatsz a friss hírlevélben?
Júniusban olvashatsz
- egy ötödik generációs alföldi kötélgyártó cégről, a Galcoról. Ha azt hitted, a kötélgyártás színtelen műfaj, akkor tévedtél! Olvasd el cégportrénkat két nőről, akik Olaszországból jöttek haza átvenni a családi céget.
- számos izgalmas cikket arról, hogy mi történt az utóbbi egy hónapban a családi vállalkozások háza táján: Simon’s Burger, a leggazdagabb cseh nő, a Master Good és egy fegyvergyáros is szerepel ebben a szekcióban
- egy interjút Drótos Györggyel, a családi vállalkozások egyik nagy tudású szakértőjével és kutatójával, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központját vezeti. Szóba került a családi alkotmány, a generációváltás elengedhetetlen feltételei és az erre való felkészülés szempontjai is.
- egy pro és kontra szekciót, ahol két generáció mondja el a véleményét ugyanarról a kérdésről. Júniusban azt kérdeztük, hogy mikor jön el a generációváltás ideje egy családi cégben. Aki pedig válaszolt: Csillag Zsuzsanna, a Süel magyar kötöttáru-márka alapítója, és lánya, Csillag Zsuzsi.
Utóbbi két témából meg is osztunk Veletek néhány érdekességet, de ha nem akarsz lemaradni a következőről, iratkozz fel a Family Business hírlevélre!
A Galco ceglédi boltjában több mint száz féle kötél kapható. Fotó: Sebestyén László/Forbes
Mi kerüljön a családi alkotmányba?
Drótos György a Forbes.hu-nak elmondta: érdemes rögzíteni, hogy elkötelezettek vagyunk a családi vállalkozás fenntartása és családon belül tartása mellett és milyen más értékeket tartunk még fontosnak. Elengedhetetlen, hogy legyen utalás az utódlás módjára is: pl. mekkora körből kerülnek ki az utódok. Itt is nagy eltérések vannak a német és a magyar gyakorlat között. A Merck Gyógyszergyár német családi vállalat – nyilván a többgenerációs jellegből is adódóan – már 200 embert tud felmutatni, akik a család érintett tagjaiként utódként szóba kerülhetnek.
Mindig érdemes definiálni, hogy ki kerülhet a családból a tulajdonosi és ezáltal utódlási körbe.
A Mercknél például azt mondják, hogy aki kívülről bejön (házastársak), az is a vállalkozó család tagja. Magyarországon másképp van, nem ilyen széles a merítés: amikor alapítókat kérdezünk arról, hogy ki lesz az utód, gyakran az a válasz, hogy „csakis a nagyfiam”.
A nagymintás, reprezentatív magyarországi kutatásunk, amelyben több mint 300 családi vállalkozást kérdeztünk meg, is azt mutatja, hogy 71%-ban fiú utód van és csak 23%-ban nő (6%-ban nem volt eldöntve a várható utód vagy nem árulták el a nemét). Másrészt a mintán belül 50 százalékban az elsőszülött gyermek volt a kiszemelt utód. Vagyis nem olyan széles a merítés, mint Németországban – mondja Drótos.
