A covidhízás globális jelenségnek tűnik, bár arra is akad példa, hogy valaki megszabadult pár kilótól a koronavírus-járvány miatti bezárkózás hónapjaiban. Az okok között van pár kézenfekvő, de meglepő módon annak is szerepe lehet, hogy valaki mennyire nyitott vagy zárkózott személyiség. Adatok és tippek, hogy egészség legyen.
Mindig érdekeltek a nagy rendszerek – legyen szó nyugdíjról vagy egészségügyről –, a makrotrendek, globális összefüggések. És legalább ennyire az egyéni történetek, amelyek vagy beleillenek a nagy képbe, vagy pont szembe mennek azzal, de akár így, akár úgy, tanulságosak, élők, és kézzelfoghatóvá teszik azt, amit a nagy adatok absztrakt módon mutatnak vagy elfednek.
Ez a sorozat az egészségügyre fókuszál, heti-kétheti gyakorisággal hozok témákat vagy azért, mert napi aktualitásuk van, vagy mert régen beszéltünk róluk. És mert (a térerő után, persze) a legfontosabb: csak egészség legyen!
Minden 2. ember hízott
Az a megállapítás, mely szerint a koronavírus-járvány miatti bezárkózásban sokan felszedtek magukra néhány kilót, önmagában nem meglepő. Szinte mindenki kevesebbet mozgott, aki megtehette, otthonról dolgozott, és nem kellett bejárnia a munkahelyére, a sportolási lehetőségek jócskán beszűkültek, a társasági élet megcsappant, főzni és enni viszont továbbra is gond nélkül lehetett. A kép ugyanakkor korántsem ilyen egyértelmű
Az elmúlt egy évben megjelent idevágó tudományos cikkek (összesen 396, amelyeket az amerikai Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja nevű orvostudományi könyvtár, a National Center for Biotechnology Information, NCBI elemzett részletesen) szerint azon országokban, ahol ilyen kutatásokat végeztek a megkérdezettek közül
- minden második ember hízott,
- minden ötödik ember fogyott,
- a hízásért jellemzően a több evés (36–60 százalékkal több élelmiszerfogyasztás)
- és a kevesebb mozgás (61–67 százalékkal kisebb fizikai aktivitás) volt a felelős.
Fontos, hogy itt nem egy nagy globális felmérésről van szó, hanem sok nemzetközi kutatás aggregát számairól. Hogy a mintát érzékeljük: összesen több mint 61 ezer ember önbevallásos adatain alapuló hasonló kutatások összegzett következtetéseit próbálták meg levonni az NCBI kutatói – a megkérdezettek kicsit több mint fele Európából származik, 19 és 47 év közöttiek (a medián életkoruk 33,7 év), kicsit nagyobb részben nők, és zömében (72%) a világjárvány első hullámában – 2020 tavaszán – megéltek alapján készültek.
Hiába nőtt az egészségtudatosság
Az eredmények nem mutatnak teljesen egy irányba, és nem csak amiatt, mert a válaszadók 20 százaléka hízás helyett fogyásról számolt be a pandémia alatt.
Az is vegyes, hogy ki hogyan reagált a járványra: egészségtudatosabb lett-e, vagy sem – itt sem feltétlenül állt elő, ami logikusan várható lett volna, vagyis, hogy mindenki jobban ügyelt egy egészségesebb életforma kialakítására, volt aki ugyanis pont hogy többször evett junk foodot, mint korábban.
Összességében azért inkább növekedett azok aránya, akik kezdtek jobban odafigyelni, hogy mit esznek, viszont ennek ellenére körükben is többen többet ettek, ez pedig végső soron magyarázza, hogy miért számoltak be többen covidhízásról, mint covidfogyásról.
A baráti lakomák megmaradtak
Ugyancsak meglepő, hogy bár a társasági élet jócskán és tartósan visszaszorult az egész világon, a baráti és családi evészetek igenis felsejlenek a covidhízás hátterében. Az NCBI által elemzett egyik kutatás a válaszadók 59 százalékánál azt találta, hogy a barátokkal vagy rokonokkal eltöltött ebédek és vacsorák nemhogy nem ritkultak, de sokasodtak a bezárkózás hónapjaiban.
És itt jön be az egyik legérdekesebb feltevés, miszerint az egyes személyiségtípusok, az általános lelkiállapot, de akár az olyan karakterjegyek, mint nyitottság, kedvesség, lelkiismeretesség és a covidhízás között is tetten érhető a kapcsolat.
Az eredmények például rámutatnak, hogy
az extrovertáltabb személyiségek jó eséllyel úgy reagáltak a lockdownra, hogy több nagy családi, baráti lakomát szerveztek, és ezáltal több kalóriát is vittek be, az intrók ezzel szemben tényleg bezárkóztak és könnyebben fogytak.
Ami viszonylag egyértelmű következtetésként levonható: a járványt eleve magasabb testtömeg-indexszel (BMI) kezdők inkább híztak, például azért, mert hajlamosabbak a stresszhelyzetekre evéssel reagálni. Meg azért – és ez persze általános jelenség volt –, mert a távmunka miatt még kevesebbet tudtak mozogni, mint korábban.
A tartós home-office egyébként más káros mellékhatást is kimutatott: kevesebb alvást, kevesebb vízivást, nagyobb étvágyat, több nassolást, még több ülőmunkát.
Magyarok: +3–5 kilo
Ami a magyar adatokat illeti, az elhízás ellen küzdő TÉT (Táplálkozás, Életmód és Testmozgás) Platform Egyesület egy nemrégiben nyilvánoságra hozott anyaga szerint Magyarországon az első hullám alatt már 24,1 százalék számolt be hízásról, átlagosan 3 kilo pluszról (de 9 százalékuk 4 kilónál is többet szedett fel), miközben 10,4 százalék mondta, hogy fogyott, átlagosan 3,7 kilót.
A járvány további hullámai erre még rátettek néhány pluszkilót, Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke és a Szent Imre Oktatókórház főigazgatója néhány napja úgy becsülte, hogy az elmúlt egy évben átlagosan 3–5 kilót híztak a magyarok.
Ez nyilván nem jó hír, különösen annak fényében, hogy Európában most a legelhízottabb nemzetnek számítunk, és világszerte is negyedikek vagyunk, éppen lecsúsztunk a dobogóról Új-Zéland miatt. Ráadásul ezek régről gyökerező trendek, ha például tíz évet vizsgálunk: 2009 és 2019 között már 4-5 százalékponttal nőtt az elhízottak aránya Magyarországon, és ezzel párhuzamosan csökkent a normál súlyúaké (és egyébként a soványaké is).
Ez azt jelenti, hogy a magyaroknak alig 40 százaléka normál súlyú, miközben több mint a fél ország, 58 százalék túlsúlyos vagy elhízott (utóbbi csaknem a lakosság negyede), és ebben még messze nincsenek benne a covid miatti karanténkilók.
Amelyek – a globális trendekhez hasonlóan – tipikusan azért kúsztak fel, mert a magyarok közel fele is kevesebbet mozgott, mint korábban (a már idézett TÉT-tanulmány szerint a covididőszak előtt 64 százalék mondta, hogy nem sportol rendszeresen, a covid alatt 78).
Hiába mondta minden hatodik ember azt is, hogy egészségesebben táplálkozott, csakhogy 14 százalék gyakrabban is evett, mint a járvány előtt, 42 százalék pedig többször sütött-főzött otthon a családjával.
Gasztrohősök és okostányérok
Az egészséges életmód és táplálkozás mindenesetre a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a koronavírus-járványnak köszönhetően, és ennek lehetnek hosszabb távú pozitív hatásai. Ráadásul rengeteg app, honlap és egyéb digitális segédeszköz van – magyarul is – ahhoz, hogy valaki életmódot váltson, normálisabban egyen, és például lemozogja a fölös kilókat – néhány, szerintem jól használható és informatív oldalt most összeszedtem (a teljesség igénye nélkül):
- Az okostányér a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének az oldala és mobilappja, ahol korosztályonként (6-17 éveseknek és felnőtteknek) külön vannak ajánlások a helyes táplálkozásra, és most júniustól az év végéig éppen minden pénteken – dietetikusok által összeállított – friss recepteket is publikálnak.
- A Felelős Gasztrohősök oldala legalább annyira a zöld és fenntartható étkezésre ösztönöz, mint amennyire az egészség táplálkozásra, de nagyon jól kereshető vaskos receptgyűjteményük van, kifejezetten azzal a céllal, hogy például szezonális alapanyagokból, környezetbarát módon lehessen mindig főzni. (Az alapítvány missziójáról itt írtunk.)
- A két dietetikus által működtetett Alimento például azért hasznos, mert kifejezetten érthetően és világosan megcáfolja az áltudományos okosságokat és tévhiteket, amik például divatos diétákról, étrendkiegészítőkről, csodaszerekről szoktak keringeni, miközben csomó hasznos cikk van a tényleg egészséges élelmiszerekről.
Nyitókép: Jed Owen / Unsplash
