Balhés napokat él meg a nagy múltú tech portál, a Cnet, miután kiderült, hogy a híroldal legalább 70 cikket íratott meg mesterséges intelligencia segítségével. Mindezt úgy, hogy túl nagy dobra nem verték az ügyet. Nemcsak az olvasók körében, de házon belül sem.
Az elmúlt időkben kifejezetten nagy hájpnak örvend a generatív mesterséges intelligencia (MI) – avagy a szöveget, képet, videót mezei felhasználói parancsból is legyártani képes MI-modellek. Részben nyilván az Open AI-féle Chat GPT bombasikerének köszönhetően. A technológiának, amire a kutatólaboratórium korai befektetője, a Microsoft is, mondhatni, all-int kiáltott be, és amibe a tech óriás épp most tolt be újabb tetemes összeget.
Persze, számos területen inkább tartanak a generatív MI veszélyeitől a kreatív munkáktól kezdve az akadémiai kutatásokig. Csakhogy a tech iparban most zajló, tízezreket érintő leépítési hullámok közepette több cég is kijelentette (Microsoft, Google), hogy immáron az MI a stratégiai jelentőségű területük, az arra fókuszált erőforrásaikból egyáltalán nem terveznek visszavenni.
Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója múlt héten Davosban konkrétan úgy fogalmazott: nincs mese, ideje elfogadni a technológiát. Sőt, ne féljünk attól, hogy majd elveszi a munkánkat, az újságírók például, mint mondta, „remek cikkeket tudnak majd írni a segítségével”.
Ha már újságírás, a szakmában tulajdonképpen nem idegen az MI használata, hírügynökségeknél még akár indokolt is lehet a használata. Csak egy a sok példa közül: a The Associated Press már 2014-ben bejelentette, hogy elkezdi használni a Wordsmith nevű eszközt vállalatok pénzügyi jelentéseinek gyors megírásához, és azóta is MI-vel gyártatnak le bizonyos cikkeket. Tény és való, erre néha szimplán úgy hivatkoznak, mint „technológiára” (példa itt), és nem pontosítják az átlagolvasó számára, hogy MI-ről vagy automatizált eszközről lenne szó. De legalább szem előtt az infó.
Nem úgy, mint a Cnet nevű tech portálon, ahol hónapokon át szinte fű alatt zakatolt az MI-gépezet. Meg is lett a következménye.
Több mint 70 darab MI-cikk született meg szép csendben
Nadella davosi nyilatkozatával párhuzamosan a Cnet éppen MI-generált cikkek miatt került kínos helyzetbe. A Futurism január 11-én írta meg, hogy a hírszájt szép csendben MI-vel íratja cikkeinek egy részét. Méghozzá nem is saját területükön, a techen belül, hanem pénzügyi témákban, Cnet Money Staff (ma már szimplán Cnet Money) profil alatt.
Több mint 70 cikkük jelent meg november óta ily módon. Ehhez képest végül csak pár napja kezdték el egyértelműen, tehát konkrétan a cikknél feltüntetni, ha azt esetleg MI írta volna. Odáig a magyarázószöveg csupán pár kattintással odébb jelent meg a profil aloldalán: „A cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, szerkesztőségünk a cikket ellenőrizte, fact-checkelte és szerkesztette.”
Hónapokra volt szükség, hogy a Cnet végre a cikknél is megjelenítse: azt nem ember, hanem gép írta.
Múlt hét hétfőn a Cnet főszerkesztője, Connie Guglielmo cikkben védte a gyakorlatot, „kísérletként” hivatkozott rá. Addigra, ahogy a média és a felhasználók felkapták a gépies stílusban megírt, ténybeli hibáktól hemzsegő szövegeket, a csapat elkezdte jelezni a cikkeknél, hogy éppen a tartalom felülvizsgálása zajlik. Sőt, néhol elég kacifántos javításokra szorult a lap, akkora baromságot írt az MI. Például hogy 10 ezer dollár megtakarításból 3 százalékos éves kamattal 10 300 dollárt lehet keresni egy év múlva. Pedig valójában ugye 300-at, csak a megtakarítás értéke az, ami a kamattal együtt 10 300 dollárra fog nőni.
Justin Jaffe a pénzrovat vezető szerkesztője. Az ő neve alatt szintén elég gyanús cikkek mennek ki a mai napig. A téma jelzálog- és refinanszírozási kamat, hétfőtől péntekig napi két új cikk jön friss számokkal. Csakhogy a szövegezés meg annyira gépies, hogy könnyű róluk elhinni, hogy ezeket is MI írja. Pedig ezeknél a cikkeknél nincs is feltüntetve, hogy MI készítené őket, ellenben Jaffe cnetes szerzői profilján sem jelennek meg publikusan.
Mindemögött valóságos SEO-aranybánya lapul
A The Verge múlt hét csütörtöki cikkében mélyebben utánament a helyzetnek. A szerkesztőség volt és jelenlegi kollégáinak név nélküli beszámolói alapján foglalták össze az MI szerepét a Cnetnél. Pontosabban inkább az azt tulajdonló médiacég, a Red Ventures életében. Az 1994-ben alapított Cnetet 2008-ban még 1,8 milliárd dollárért vette meg a CBS. Ehhez képest a médiaóriás 2020-ban potom félmilliárd dollárért passzolta azt tovább a Red Venturesnek.
Mi tehát a lényeg?
- A Red Ventures olyan más, szintén MI-cikkeket gyártó pénzügyi portálokat birtokol, mint a Bankrate vagy a CreditCards.
- Az MI nemcsak időt és pénzt spórol meg, de segít erős kulcsszavakkal megszórni a cikkeket. Így érnek a Red Ventures-oldalak pénzügyi MI-cikkei komoly forgalmakat és erős helyezéseket a Google-találatokban. Ezt hívják keresőoptimalizálásnak, avagy SEO-nak.
- Ezekbe a cikkebe aztán hitelkártya-igénylő és más pénzügyi termékeket kínáló oldalakra terelő hirdetéseket, úgynevezett affiliate linkeket tesznek.
- Ha a linkre kattint a felhasználó, a Red Ventures azért jutalékot kap. A The New York Times cikke szerint kártyaigénylésenként akár 900 dollárt is.
Nagyjából ennyi a mágia, ami nem is igazán mágia, hanem gyakran alkalmazott üzleti modell a pénzügyi termékek területén. Kész aranybánya ez egy olyan, magántulajdonban levő médiacégnek, mint amilyen a Red Ventures.
Az mégsem annyira megszokott a médiapiacon, hogy a gyakorlatnak nagy hírű tech szakportált vessenek alá. Vagy hogy tech cikkek közé csempésszék be az MI-vel SEO-zott affiliate-tartalmakat, ráadásul pénzügyi témákban.
Ugye, milyen bizarrul hangzik?
A Cnet szerkesztősége vakon volt, többen otthagyták a fedélzetet
A The Verge cikke szerint már bőven november előtt elkezdett dolgozni a Red Ventures automatizált technológiával, a már említett Wordsmithszel. Csakhogy a Cnet és a Red Ventures csapata nem dolgozik együtt szorosan nap mint nap. Ez viszont az információáramlás hiányával járt. Emiatt nem is volt minden újságírónak rálátása arra, hogy cégen belül hol, mikor, milyen MI-eszköz ír cikket emberek helyett. Néha még a jól tájékozottak is vakon voltak a munkafolyamattal kapcsolatban. Így aztán előfordult, hogy bizonyos cikkekről nem tudták eldönteni, hogy ezt most egy kollégájuk írta-e, vagy pedig gép.
Ez kifejezetten abszurd pillanatokat is okozott az egyik volt kolléga szerint, már ami a szövegek minőségét illeti.
„Néha a pénzrovat szerzői is úgy írnak, mintha botok lennének. Pedig ők hús-vér emberek voltak, csak szinte lehetetlen megkülönböztetni az írásuk minőségét a gépitől.”
A cikk szerint már csak tavaly ősszel értesítették a Cnet csapatát, hogy bizonyos cikkeket az MI köpköd mi magából. Csakhogy addigra már régóta elkezdték használni az eszközt más Red Ventures-oldalakon, azt pedig az őszi bejelentéssel sem tették egyértelművé, miért kellett MI-t bevetni a Cneten.
Az egyik kolléga szerint „nem volt nagy dobra verve, hogy innentől elkezdenek MI-t használni”. Mások állításuk szerint azt kapták indoklásul, hogy pénzügyi témák kisbetűs jogi szövegeihez, illetve „unalmas, SEO-barát témák” megíratásához kell az eszköz. Tehát olyan feladatokhoz, ami egy átlagos újságírónak túl sok idejét, energiáját vinné el feleslegesen. Vagy ahol eleve nem kell a minőségre adni, hiszen csak a keresőbarát kulcsszavak és az affiliate-linkek csúcsra pörgetése a lényeg.
Az anyacégtől próbálták megnyugtatni a csapatot, hogy az MI-vel zajló tesztelés egyelőre korlátozott keretek közt zajlik, de hiába. November óta többen is felmondtak a Cnetnél, még Rae Hodge vezető szerkesztő is. Az sem segít a morálon, hogy tavaly többkörös leépítés volt a lapnál, újságírók és marketingesek egyaránt távozni kényszerültek. Közben a többség nem is feltétlen az MI vagy a Cnet felsővezetése, sokkal inkább a Red Ventures-féle modell miatt tartja reménytelennek a helyzetét. Ahogy egy volt alkalmazott fogalmazott:
„Mindenki inkább a cégtől fél jobban, mintsem a technológiától”.
A Cnet és a Red Ventures leáll az MI-vel – legalábbis egyelőre
Szintén a The Verge írta meg, hogy cikkük megjelenésének másnapján, múlt hét pénteken csapatértekezletet tartottak a Cnetnél. Részt vett rajta a Cnet-főszerkesztő Guglielmo, a lap tartalomért és közönségért felelős alelnöke, Lindsey Turrentine, valamint a Red Ventures tartalomért felelős alelnöke, Lance Davis is.
Az alig egyórás kérdezz-feleleken kijelentették, hogy „egyelőre” leállnak a „kísérlettel”, avagy az MI-generált tartalmak publikálásával.
Hogy pontosan miért, azt nem mondták el. Mindenesetre a Futurism szerint is úgy tűnik, múlt hét szerda óta tényleg nem jelent meg újabb cikk MI tollából sem a Cneten, sem a Bankrate-en.
Arról, hogy nem sikerült egyértelműen jelezni sem az olvasók, sem az újságírók felé, hogy MI-vel jegyeznek bizonyos cikkeket, Guglielmo fontosnak tartotta leszögezni:
valójában ez „nem titokban zajlott, hanem csendben”.
Elhangzott az is, hogy az MI-ről szóló témáknál innentől külön feltüntetik, hogy a lap saját fejlesztésű automatizált technológiát használ a cikkeihez.
Az értekezleten részt vevő kollégákkal végre MI-vel kapcsolatos részleteket is megosztottak, bár teljes körű tájékoztatást így sem kaptak. Az azért kiderült, hogy az MI-vel dolgozó szerkesztők domén vagy tartományszint alapján táplálhatják be, milyen adatbázisból akarnak cikket gyártatni, de akár MI- és saját írású szövegeket is mixelhetnek egymással.
Arra egyelőre nem akartak választ adni a fejesek, hogy pontosan milyen adatbázisból taníttatták be az eszközt. Vagy hogy a használat során hogyan segítik a szerkesztőt, hogy ne plagizáljon, vagyis hogy a gép ne kezdjen el jogvédett szövegeket másolgatni. Mindenesetre innentől több információt és transzparenciát ígérnek, a szerkesztőségből néhányan pedig még mélyebb bepillantást is nyerhetnek a Red Ventures-féle MI-eszközbe. Sőt, nemrég új MI-csapatot is létrehoztak a cégben – bár még nem tudni, milyen feladatokat látott vagy lát el az új divízió.
Turrentine a botrányról beszámoló cikkekről annyit azért még elmondott:
mindenki nyugodjon meg, hiába „kellemetlen” a lapnak a helyzet, a sajtó lassan úgyis átáll másik témára, elcsitul majd a balhé.
Ebből azért valószínűsíthető, hogy az után fogják visszavezetni az MI-cikkeket az oldalakra, hogy átvészelik a botrányt, és lecsillapodnak a kedélyek. Más kérdés, hogy egy olyan fontos témánál, mint a generatív MI beszivárgása a mindennapjainkba, ami már évek óta, de 2023-ban és azután is vita tárgyát fogja képezni, mit jelent az, hogy „átvészelni”.
A tanulság? Hogy nincs visszaút
Persze, el kell választani, hogy a cikk írásához használ-e az újságíró automatizált eszközt, de a cikket végső soron ő jegyzi, vagy pedig már eleve MI-nek delegálják ki az írást.
Mint azt a Cnet példája is mutatja, már a puszta gondolat, hogy MI ír cikkeket, képes nagy hullámokat verni – és közben a lap és olvasó közti bizalmat is alaposan megtépázza. Mert hát az olvasó jóhiszeműen professzionális újságíró munkájáért kattintana a cikkre, végül aztán MI által generált tartalmat kap. Már ha a lap egyáltalán hajlandó ezt az orrára kötni, nem pedig sunnyogva használja a technológiát.
Viszont, mint azt az Axios is körbejárta médiaelemzők segítségével, műfaja válogatja, hol milyen kockázatokat rejt az automatizáció vagy az MI. Ahogy az az egyik szakértőtől el is hangzik a cikkben,
„nem minden tartalom egyforma”, így aztán az MI alkalmazásában rejlő veszélyek sem.
- Közéleti, politikai témákban nyilván sokkal rizikósabb MI-vel cikkeket íratni, magát valamire adó újságoknál, híroldalaknál egyenesen elképzelhetetlen, rengeteg tudás, hozzáadott érték veszne el a cikkekből.
- Nem úgy mondjuk receptportáloknál, ahol kisebb a dezinformáció kockázata, és nem ugyanolyan súlyos következménnyel jár, ha hiba vagy pontatlanság kerül a szövegbe. Maximum nem lesz finom a vacsora.
- És azt is be kell látni: azoknál a lapoknál, ahol a működés nem friss híreken, hanem elálló, SEO-barát tartalmakon alapszik, egyre inkább elkerülhetetlen az MI térnyerése, nemcsak idő-, de költséghatékonyság miatt is.
Csak kérdés, mindez milyen hatással lesz a médiapiacra vagy a kreatív szakmákra, ahol visszatérő aggodalom, hogy az automatizáció munkahelyeket szüntethet meg. Úgy, hogy közben a különféle kép- és szövegalkotó MI-modellek is egyre erősebbek és már most képesek ellátni bizonyos feladatokat. Ha nem is mindig ugyanolyan minőségben, de legalább gyorsabban, olcsóbban.
