F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Ez kőkemény üzlet. A cápák üzletelnek, mi meg nézhetjük – biznisz főműsoridőben

Az RTL Klub főműsoridőbe tett egy olyan műsort, ami arról szól, hogyan üzletelnek komoly befektetők. A műsorba felkért magyar vállalkozók a saját pénzüket kockáztatják befektetőként. Máté Krisztina, egykori híradós a műsor producere – vele beszélgettünk arról, sikeresnek számít-e a műsor, honnan jött az ötlet, hogyan készítették fel a befektetőket és a jelentkezőket, mire kötelezi őket, ha megegyeznek és hogy lesz-e második évad. 

Túl van már néhány adáson az RTL Klub üzleti show-ja, a Cápák között, ahol (leendő) vállalkozók magyarázhatják el pár percben ötletüket vagy mesélhetik el cégük eddigi sikereit befektetőknek, akiket a műsor cápáknak nevez. A szereplők ötletükhöz, fejlődésükhöz pénzt kérnek, cserébe részesedést adnak, a befektetők pedig eldönthetik, beszállnak-e az ötletbe, közben persze elmondják a véleményüket és egyáltalán nem fogják vissza magukat. A műsorban öt befektető van: Apró Anna, az egészségügyi szolgáltató a Cor-a Zrt.egyik tulajdonosa, az Oszkó Péterhez kötődő OXO csoport egyetlen női tagja; Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke; Balogh Péter, a Baconsult Kft. ügyvezetője, az NNG volt társtulajdonosa; Fehér Gyula, a Ustream társalapítója; Moldován András, a Jack’s Burger tulajdonosa.  A műsor producere a képernyőről ismert Máté Krisztina, őt kérdeztük a jelentkezőkről, a magyar vállalkozói közegről és arról, lesz-e következő évad.

Pitchelő startupokból készít műsort az RTL Klub

 

Honnan jött egyáltalán, hogy ezt a típusú műsort Magyarországon megcsináljátok?

Az RTL Klubon 13 évvel ezelőtt már volt egy hasonló műsor, az Ecopoly. A magyar közönség még nem volt érett rá. Magyarországon vállalkozni, üzletelni, tisztességesen üzletelni nagyon más volt akkor még. Talán ma már megérett erre a helyzet.

Majdnem egymillió működő vállalkozás van, ezeknek a nagy része már nem abban az érában született, amikor még sikk volt adót csalni, mutyizni, átvágni a másikat, vizezni a sört.

Viszont kevés lehetősége, szándéka van a magyar vállalkozóknak, hogy tanuljanak, lássák, mások hogy csinálják. Aki tanulja, nagyon magas szinten tanulja, de azért a többség nem. Eljött az az idő, amikor ilyen típusú műsornak igenis helye van, és érdekes lehet. Ráadásul már vannak Magyarországon olyan vállalkozók, akik vállalják a nyilvánosságot, mert nincs takargatni valójuk.

Érzékeltél valami konkrét fordulópontot, ami miatt azt mondtad, hogy ezt most megpróbáljuk?

Ez az RTL Klub döntése volt. Hírműsorokban dolgoztam sokáig. Amióta producer vagyok, azóta üzletember is lettem, erről az oldalról is rálátok dolgokra. Amikor a Bridge Budapest alakult, az egyik első projekt Az első millióm története című sorozat volt 2013-ban. Sikeres magyar vállalkozókat mutattunk be, 32 portré készült. Ez teljesen kereskedelmitévé-idegen műfaj, fél órát beszélgettem egy-egy sikeres üzletemberrel. A felénél kiderült, hogy azért 32-nél több sikeres üzletember van, akiknek helye van a műsorban. Aztán lett belőle második és harmadik évad is. Igenis sikk volt már megmutatni azt, hogy tisztességesen is lehet egy üzlet sikeres.

Ennek kapcsán megismertem ezeket az embereket. Mikor az RTL Klub úgy döntött, hogy ezt a műsort megcsinálná, felvetődött, hogy előnyt jelentene, ha én lennék a producere, ha már személyes nexusban vagyok velük. Úgyhogy a cápákat így kértük fel, közösen. Sokkal több üzletemberrel beszéltünk, mint ahányan végül cápák lettek. Egyrészt sok országban sok évadon keresztül több cápa váltakozik. Másrészt, ők nem tévészereplők, nem tudták előre, hogy egy ilyen helyzet nekik jó vagy nem, zavarja őket a kamera vagy nem. Ezt nekik is ki kellett próbálni. Fontos volt, hogy nagyon különböző szektorokból érkezzenek, és nekem az is, hogy a cápák között legyen nő.

Máté Krisztina – Fotó: Sebestyén László

Mennyi idő volt, mire összeállt a végső csapat?

Ez egy hosszadalmas, hónapokig tartó tárgyalás, próbasorozat volt. Volt, aki kipróbálta, milyen ez, de úgy érezte, nem neki való. Volt a cápák között olyan ember, aki megnézte az összes angol és amerikai évadot, és pontosan tudta, hogy hova jön, mit csinál, mit várunk tőle, és ő mit vár ettől a helyzettől.

Volt olyan is, akit az utolsó pillanatban találtunk meg, például a női cápánkat, Apró Annát. Ő volt az egyetlen, akit nem ismertem személyesen. Ismeretlenül nehezen tudtam elképzelni, hogy egy 29 éves csaj hogy lehet fajsúlyos üzletember? (nevet) Ez addig a pillanatig tartott, amíg nem találkoztunk. Sokan mondták: higgyem el, ha találkozom vele, el fogom felejteni, hogy milyen fiatal, meg fogok lepődni, mennyire megállja a helyét bármilyen szituációban. És tényleg azonnal lenyűgözött mindnyájunkat.

Merthogy Magyarországon nagyon kevesen vannak olyan nők, akik cápák lehetnének. Nagyon klassz nők és egyre többen vannak nagyvállalatok élén, vannak lenyűgöző családi vállalkozások, ahol vannak női vezetők. De olyan, aki cápa lenne,  nagyon kevés van.

Ebben a műsorban lényegében nincs klasszikus műsorvezető. Kaptak kifejezetten felkészítést a cápák arra, hogy műsorvezetők legyenek?

A Cápák közöttnek van műsorvezetője, Lilu. Viszont a vállalkozók és a befektetők találkozásakor, a tárgyalások pillanatában maguk kell hogy legyenek a leendő üzletfelek, a valóságban sincs moderátor, amikor egy üzlet megköttetik. Mi azt kértük a cápáktól, hogy legyenek pontosan olyanok, amilyenek a valóságban lennének egy hasonló helyzetben.

Nyilván a próbák során elmondtuk, hogy ne vágjanak egymás szavába, ne mondják el az elején, hogy valami tetszik vagy nem. Tévéműsor szempontjából kaptak tanácsokat, de az üzleti részébe nem szóltunk bele.

Pont az a műsor lényege, hogy itt mindenki saját pénzével, saját jogon van jelen, és azt lássuk, hogy ő hogy üzletel.

Azt, hogy a saját pénzével van jelen a cápa, a műsor bevezetőjében el is mondja a narrátor. Az amerikai változatban viszont van egy kiírás is: ezek a cápák saját befektetései, valódi megegyezések, nem tesznek azért ajánlatot, hogy a műsor fusson.

Ez itt is így van, csak nem írjuk ki. Magyarországon ez kontraproduktívan működne. Ha kiírod, a nézőnek az lenne az érzése, hogy „aha, ha ezt ki kell írni, akkor nem úgy van”. Pedig itt minden másodperc és minden momentum valódi.

Ez azt is jelenti, hogy amit a tévében látok, az már egy szóbeli szerződés? Jogi kötőereje van?

Ez értelmezés kérdése. Mi a matchmaker szerepet vállaljuk.

Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy 3-5 perc alatt döntse el, hogy tízmillió forintot belefektet-e valamibe.

A vállalkozóknál volt egy többlépcsős előkészítés, hogy mire odakerülnek a műsorba, tudják, mit akarnak a cápáktól, mire számíthatnak a műsorban. A cápák a nézők szeme láttára döntik el, hogy érdekes-e nekik egy üzlet, vagy sem. Ha igen, megkezdődnek az egyeztetések. Nagyon érdekes látni, hogy a felvétel után, másnap reggel fél nyolcra már volt, aki ott volt tárgyalni a saját cápájával. Komolyan veszik a feladatukat, és rengeteget dolgoznak ezekkel a cégekkel, hogy létrejöjjenek a szerződések.

Ezekben a napokban már köttetnek szerződések. Belenéztek már egymás szemébe, papírjaiba annyira, hogy ez már létrejöhetett. Nyilván, ez az utóélete a dolognak, a tévéműsorban erre nincs lehetőség.

Ez azt jelenti, hogy amiket konkrétan – százalékokat és részesedéseket – bemondanak a műsorban, azok is csak irányadók?

Nem. Nagyjából az a megegyezés köttetik meg, az a kiindulási alap, hogy ezeket a szerződéseket létrehozzák.

Mondtad, hogy 3-5 perc a pitch, a képernyőn tényleg ennyi, de amúgy is? Az amerikai műsorban előfordul, hogy egy órát vágnak drámai tíz percre.

A pitch valóban rövid, arra készítettük fel a szereplőket, hogy próbálják meg röviden összefoglalni a lényeget, és utána a cápákkal beszélgessenek. Nyilván, üzletileg elképzelhetetlen, hogy ez 10-20 percben megtörténjen, időnként a műsorban, felvétel közben is hosszabb. De inkább csak tömörítjük a dolgokat, a lényegén, logikáján nem változtatunk.

Többlépcsős a vállalkozók felkészítése. Mit kapnak még?

Egyrészt kommunikációs szempontból kapnak segítséget. Átbeszélik velük a szerkesztők, hogy a látvány szempontjából mi az, amit hozzanak, mi az, amit ne, mit mutassanak, mit ne, hogyan figyeljenek a kamerákra.

Emellett a K&H, a Samsung és a Telekom stratégiai partnerei a műsornak. Ezek a cégek nem egyszerűen reklámfelületet láttak benne, hanem valódi partnerek, akik részesei a törekvéseknek, a műsor szándékait, a tisztességes vállalkozásokat támogatják. A K&H bank a vállalkozók pénzügyi mentora, a Telekom a digitális fejleszthetőséget és a tettrekészséget díjazza.

Azt látom, hogy ezért cserébe reklámokat kapnak, de kérnek mást is? Szerződnek például külön a vállalkozókkal?

Minden adás végén van egy különdíjas, akit a stratégiai partnerek támogatnak a saját szempontjaik alapján. Teljesen mindegy, hogy valaki kap a cápáktól befektetést vagy nem, ha a partnerek úgy gondolják, hogy valakinek a szereplése jó arra, hogy példa legyen másoknak, hogy hogyan valósítsák meg az álmaikat, hogyan tegyenek azért, hogy sikeresek legyenek – támogatni fogják őket. Ők ezzel a szemmel nézik, másképp, mint a cápák: hogy mennyire lesz nagy biznisz valamiből.

És az RTL-nek van még valamilyen külön megegyezése? Az amerikai változatban 2013-ig volt olyan, hogy a műsorban szereplésért ötszázalékos részesedést és hasonlókat kértek.

Itt nincs ilyen. Természetesen az igaz, hogy aki megjelenik a műsorban, óriási lehetőséget kap. Azt lehet tudni, hogy azok a cégek, amelyek megmutatták magukat az amerikai műsorban, tovább fejlődtek – ez a hatás nyilván nálunk is lesz.

Tehát akkor ti vagy az RTL sem kért külön például részesedést a cégekből a műsorban szereplésért.

Nem. Magyarországon a vállalkozások egy része nem volt tisztában azzal, mire számítson ebben a műsorban. Volt felhívó, jelentkeztek is cégek. De nagyon óvatosan. Pontosan azért, mert az első évad előtt még nem tudták micsoda, fontos volt az úgynevezett direkt casting. A vállalkozások egy részét első körben mi kerestük meg, mi kértük meg, hogy jöjjenek el beszélgetni.

A következő évadot biztos, hogy sokkal könnyebb lesz megcsinálni, mert már mindenki látja, hogy mi ez, mire számítson. Az első adás óta folyamatosan érkeznek a megkeresések, az RTL felületén jelentkeznek az emberek.

Mik voltak a válogatási szempontok, amikor vállalkozókat vagy leendő vállalkozókat kerestetek? Elég sokszínű a felhozatal.

Azt lehetett tudni, hogy Magyarországon, az elején valószínűleg több lesz az ötlet, és kevesebb az a cég, amelyik a következő lépésen akar túljutni, éppen befektetőt keres. Közben nyilván könnyebb pénzt kapnia olyan cégnek, amelyiknek már van kis sikere, már eljutott valameddig. Már van terméke, van valódi biznisze, már vannak számok, és onnan akar, mondjuk nemzetközi piacra lépéshez pénzt kérni. Ilyenből van kevesebb.

Magyarországon sokan még ott tartanak, hogy van egy ötletük, és azt sem tudják, hogy induljanak el. Balogh Péter angyalbefektetőként, vagy Apró Anna, az OXO Holdings vezérigazgatójaként például mentorprogramokkal is segít fiatalembereknek.

Tóth Bencét – aki szintén mentorprogramot kapott -, egy jelnyelvet valós időben fordító kesztyű 18 éves fejlesztőjét hogy találtátok?

Az RTL Klub kreatív producerétől a teljes szerkesztőségig dolgozott mindenki azon, hogy találjon a legkülönbözőbb területekről embereket. Körülbelül 600 ötlettel, startuppal, vállalkozással kerültünk a casting során kapcsolatba. Három körös casting volt: személyes találkozó; kamera előtti felvétel: volt, akit abban kellett segíteni, hogy összeszedetten, három percben el tudja mondani, hogy mivel foglalkozik. Volt, akit meg kellett győzni, mert már nagyon jó volt, amit csinált, csak tévében nem tudott hatásosan szerepelni. De olyan is volt, aki minden áron akart a tévében szerepelni, de kiderült, hogy nincs semmije.

Hogyan próbáljátok kiszűrni a csalókat?

Ha valakiről kiderül, akkor nyilván nem jön létre az üzlet.

Tehát van biztosítás a műsorban, nem muszáj szerződést kötni.

Matchmakelünk. Visszaléphet a cápa, és visszaléphet a vállalkozó is. De még nem léptek vissza egyik megegyezésből sem.

És nagyon jó promóció a következő esetleges évadhoz ezeknek a megegyezéseknek az utóélete – ha megköttetnek. Meg tudjuk mutatni, hogy miből mi lett. Mert egyelőre abban a fázisban van minden, hogy mindenki, mind a két oldal nagyon lelkes; a cápáknak valódi pénzük van, de nem segélyeznek, hanem vissza akarják kapni a pénzük valahányszorosát. Ez kőkemény üzlet. A cápák üzletelnek, mi meg nézhetjük.

Az elején mondtad, hogy már megvan az érettség a magyar társadalomban ilyen műsorhoz. A nézettség épp nőtt, de amúgy közepesnek mondható. Ezzel a tematikával ezt vártátok?

Nagyon nehéz az elmúlt években a tendenciákat követni. Műsorkészítőként és tévénézőként is. 119 magyar nyelvű csatorna van Magyarországon. Már nem azok a számok, amik akkor voltak, amikor én elkezdtem tévézni vagy a kereskedelmi tévék indultak. Nem biztos, hogy nagyobb sikertörténet volt, mint ez most. Ez a műsor, úgy tűnik, olyan embereket is a tévé elé ültet újra, akik egyébként már nem tévéznek.

Egyébként éppen azon a napon – február 18-án – volt az első adás, amikor elkezdődött az RTL-en tavaszi műsorrend. Előtte héten az RTL ll-n még a Való világot láttad, annak helyére került az Éjjel nappal Budapest, ebben a sávban új műsorok indultak. És a Cápák között vadonatúj formátum, abban nem lehetett bízni, hogy előre el tudjuk magyarázni, mire számítsanak a nézők. Abban lehetett bízni, hogy megnézik, és megszeretik. És ez történt.

Ha már formátum. Ez egy amerikai licenc, amit megvettetek?

Amit az RTL megvett, a BBC-formátuma, a Sony tulajdona, a Dragons’ Den, amerikai változata a Shark Tank. Minden ország kicsit a saját képére formálja.

Például miben?

Van, ahol például ki van téve az asztalra a pénz. Tudtuk, hogy a mi cápáink valódi üzletemberek, olyan egyéniségek, akiknek nagyon nehéz megmondani, hogy bizonyos helyzetekben hogy viselkedjenek. Egyébként megkóstolják a dolgokat, jógáznak, mindent megcsinálnak, amihez van kedvük.

Érdekes, hogy hogyan szövődik a viszony köztük, hogy froclizzák egymást, akár csak a stúdióban, amikor vége van egy pitchnek, hogyan ugratják egymást, ki mibe száll be.

Fotó: Sebestyén László

Volt olyan, hogy teljesen ki kellett vágni valakit a műsorból?

Nem tudtuk előre, hogy hány pitch fér egy adásba, meddig tart egy-egy üzletelés. Természetesen többet vettünk fel, mint ahány belefér, de így sem marad le semmiről a néző.  A műsoridő adott.

Az RTL online-ra hatással van ez a műsor? Fent vannak a teljes részek.

Az mindenképpen fontos, hogy akik elszakadtak a tévézéstől, azok közül sokan megnézik a neten. Azt reméljük, hogy belőlük lesznek újra tévénézők, mert a következő adást már élőben akarják nézni.

Lesz második évad?

Remélem, lesz. Még nincs döntés, de sikeres, és mindenki szeretné.

A cápák maradnak?

Ha akarnak, igen. Nagyon megszerettük őket, szerintem nem rajtunk fog múlni. Kell egy kis idő, hogy a nézők megismerjék őket, a negyedik adás után már azok is tudják a nevüket, akiknek nincs közük az üzleti élethez. Nem lehetett eddig őket testközelből látni vagy megérinteni. De mindenki tudta például, hogy a Szentkirályi víz mögött van valaki, egy nagyon sikeres üzletember. De hogy milyen, hús-vér ember, aki néha nevet, néha önironikus, néha dühös, és hogy mennyire szerethető – azt nem.

 

A műsort hétfő esténként adja az RTL Klub. 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő