Már százötven Corvinusos oktató írt alá egy olyan állásfoglalást, mely a felsőoktatás teljes megújításának szükségességét hangsúlyozza.
Mi történt? Nem sokkal az után, hogy arról írtunk a Forbes.hu-n: a Budapesti Corvinus Egyetem százötven oktatója támogatott egy nyilatkozatot, miszerint az országgyűlési választások eredménye új lehetőséget kínál az egyetemi autonómia visszaépítésére, az egyetem sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben arról számol be, „európai normákhoz illeszkedő működési keretekről” zajlanak tárgyalások. A közlemény szerint széles körű egyeztetést folytatnak az oktatói-kutatói közösséggel, a szolgáltató területekkel, az intézetvezetőkkel, a Szenátussal, a Professzori Testülettel, a munkatársi érdekképviseletekkel, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat képviselőivel. A következő hetekben további munkatársi és hallgatói fórumokra is sor kerül.
A BCE azt is írja: a javaslat célja, hogy hozzájáruljon egy olyan, európai normákhoz illeszkedő működési modellről szóló szakmai párbeszédhez, amely egyszerre biztosítja az akadémiai autonómia garanciáit, az egyetem nemzetközi versenyképességét és pénzügyi stabilitását.
Mit kell még tudni? „A javasolt modellben a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. A testület négy, egyetemen kívüli tagból, köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezetőből vagy tudósból, három üzleti, illetve társadalmi vezetőből, valamint a rektorból állna. A testület összetételében mindkét nem legalább 25 százalékos arányban képviseltetné magát” – áll a közleményben. A modellben minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna, amelyet jogszabályi garanciáknak kellene biztosítaniuk. A napi operatív működés a rektor és a Vezetői Bizottság hatáskörében maradna, összhangban a Corvinus jelenlegi gyakorlatával.
Az egyetem álláspontja szerint a javaslat kompromisszumot jelent a hagyományos egyetemi működés és a jelenlegi modellváltott, KEKVA-rendszer között.
Kontextus. Az állásfoglalást aláíró oktatók közleménye nem felel meg teljesen az egyetem álláspontjának. Mint írták: „Az első modellválltó egyetem dolgozóiként valljuk, hogy szükséges a felsőoktatás teljes megújítása, a KEKVA típusú alapítványi működés megszüntetése és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítása.” Az első modellváltó egyetem ellen fellázadó oktatók úgy látják, teljesen új alapokra helyezve újra kell választani az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, a Szenátust, melynek tagjainak többségét a választott – oktatói, nem-oktatói és hallgatói – tagoknak kell alkotnia. Az egyetem vezetését arra kérték, hogy ügyvezetőként működjön együtt a szenátus fennállásáig, és ne hozzon visszafordíthatatlan lépéseket.
Kérdéseket küldtünk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezetének, amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.
Az eset azért is különösen fontos, mert a befagyasztott uniós források felszabadításának feltétele az akadémiai szabadság visszaállítása és a modellváltó egyetemek helyzetének rendezése is. Néhány héttel ezelőtt arról írtunk a Forbes.hu-n, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome) alapítványának vezető testülete – Böszörményi-Nagy Gergellyel – az akadémiai év végével lemond, ez volt az első ilyen eset a kormányváltás óta.