Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Sebestyén László

Budapesten majdnem ötször annyi ideig kell dolgoznunk egy lakásért, mint Nógrádban

A járványhatás okozott némi megtorpanást, de a lakásárak emelkedése a nemzetközi trendeket követve nem áll meg. Elsősorban a nagyvárosokban élőknek kell hosszabb ideig spórolniuk egy lakásra. Míg Nógrádban, Hevesben és Békésben három-öt évnyi nettó átlagbérből lehet venni egy 60 négyzetméteres lakást, addig Budapesten átlagosan több mint tizenegy évnyit kell féretenni a saját ingatlanhoz.  

Ez elmúlt években jelentősen emelkedtek a lakásárak Magyarországon, bár tavaly a koronavírus-járvány hatására enyhe visszaesés volt tapasztalható. Összességében 2014 eleje óta a lakóingatlanok értéke nominálisan 146 százalékkal, míg reálértelemben több mint 121 százalékkal növekedett 2020-ra, és jóval meghaladta a 2008-as válság előtt árszintet. A jövedelmek is emelkedtek, de kisebb mértékben: a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal nőtt.

2008-hoz képest jobb, 2014-hez képest rosszabb a lakásra gyűjtők helyzete 

A 2008-as és a 2020-as lakásmegfizethetőséget (hány havi átlagjövedelemből lehet megfizetni egy átlagos lakás egy négyzetméterét) járási szinten összehasonlítva látható, hogy alig van olyan járás, ahol a vásárlók helyzete romlott volna 2020-ra 2008-hoz képest, azaz általában egy négyzetméternyi lakásért kevesebbet kellett dolgozniuk 2020-ban, mint a 2008-as válság előtt.

Az egy négyzetméternyi lakásért fizetendő havi jövedelem abszolút értékű változása 2008 és 2020, illetve 2014 és 2020 között / Takarék Index

A Takarék Index elemzése szerint főváros nagy részén és néhány térségben, a Fonyódi, Pannonhalmi, a Balatonfüredi és a Soproni járásban, Szentgotthárdon és Kapuváron kellett többet dolgozni egy lakásért mint 2008-ban. Ha viszont a 2014-es adatokat hasonlítjuk össze a 2020-assal, akkor szinte minden járásban jobban drágultak a lakásárak, mint amennyivel nőttek a jövedelmek. A megfizethetőség romlása a vásorokban azonban nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.

Ennyi év átlagjövedelemből jön ki egy 60 négyzetméteres lakás  

Lakáshoz jutni 2019-ben és 2020-ban megyei szinten a legnehezebb Budapesten, Somogy, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében volt. Itt legalább másfél havi nettó átlagjövedelmet kellett kifizetni egy otthon egy négyzetméterének megvételéhez. Ezt azt jelenti, hogy

egy 60 négyzetméteres lakás megszerzéséhez legalább 7 és félévnyi jövedelemre volt szükség, Budapesten pedig a 10-11 évinél is többre.

A legkedvezőbb helyzetben a megfizethetőség alapján a Nógrád, Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők voltak, ahol a lakás egy négyzetméteréért kevesebb mint egy havi nettó jövedelmet kellett adni, így egy 60 négyzetméteres lakást akár kevesebb mint ötévnyi jövedelemből is meg lehetett venni. 

Hány évi átlagjövedelem egy 60 négyzetméteres lakás ára / Takarék Index

Budapesten több mint négy és félszer annyi jövedelmet kell félretenni a lakásvásárláshoz, mint Nógrádban, de Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron esetében is csaknem három és félszeres az eltérés.

A megyeszékhelyeken három–nyolc évnyi bérből vehetünk ingatlant 

A megyeszékhelyek esetében Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni Salgótarjában lehet, ahol egy tipikus árszintű, vagyis a leggyakrabban vásárolt árkategóriába eső otthonért mindössze kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni, míg a legtovább Debrecenben és Kecskeméten kell gyűjteni.

Hány havi jövedelem egy lakás négyzetmétere / Takarék Index

Nyugat-Magyarországon Kaposváron a legkedvezőbb a helyzet: itt több mint ötévnyi jövedelemre van szükség egy tipikus árszintű lakás megvásárlásához a 2019-es adatok alapján, a legtovább pedig a Veszprémben és Székesfehérváron lakásvásárlást tervezőknek kell félretenniük a bérüket. A vidéki helyzethez képest sokkal rosszabbnak tekinthető a fővárosiaké, itt kerülettől függően 7 és 17 év közötti jövedelemre van szükség egy tipikus otthon megvételéhez.

Az ingatlanok iránti kereslet a Covid ellenére sem csökkent, sőt az alkura is nagyobb tér nyílt az utóbbi időszakban. 

Fotó: Sebestyén László

Oszd meg!

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója