Két hónapja nem látták az Alibaba-vezért, ám Jack Ma a friss hírek szerint inkább csak igyekszik kerülni a nyilvánosságot. Eltűnése azonban sokaknak eszébe juttatott korábbi eseteket, amikor üzletembereket likvidáltak, akiknek valamilyen módon meggyűlt a bajuk az állami szabályozással vagy a kínai kormánnyal.
A Yahoo Finance azt írta vasárnap, hogy két hónapja nem mutatkozott nyilvánosan Jack Ma kínai milliárdos, aki nemrégiben a pekingi kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Novemberben nem ment el egy televíziós tehetségkutató műsorba sem, amit ráadául ő alapított. Egy másik Alibaba-vezető helyettesítette, és a műsor honlapjáról le is vették Ma fotóját – írta a Telegraph.
A Ma eltűnéséről szóló hírek kiemelték, hogy a milliárdos október 24-én egy, a kínai kormány politikájával szemben kritikus beszédet mondott.
Ebben bírálta a kínai pénzügyi szabályozási rendszert, amely szerinte visszafogja az innovációt, a globális bankügyi szabályozásokat pedig idősek klubjához hasonlította.
A CNBC kedd reggel azt közölte, hogy Ma szándékosan kerüli a nyilvánosságot, de nem tűnt el. A kínai hatóságok nemrég versenyjogi eljárást kezdeményeztek az Alibaba ellen. Az Ant Group pedig, amely Ma pénzügyi szolgáltató cége, a kínai bankok rosszallását váltotta ki: azzal vádolják az utóbbi időben megcombosodott új piaci szereplőt, hogy ellopta előlük a bizniszt. A tavaly novemberben bevezetett pénzügyi szabályozók miatt az Ant Groupnak el is kellett halasztania a tőzsdei bevezetést.
Duncan Clark, a pekingi székhelyű BDA China tech cég elnöke szerint Mának talán azt tanácsolták, hogy az új szabályozók miatt jobban jár, ha meghúzza magát – írta a Reuters. Az Ant Group és az Alibaba nem egyelőre nem kommentálták a Jack Ma eltűnséről szóló híreket.
Mi lett a többiekkel?
Ren Zhiqiang, a nyugdíjazott ingatlanmágnás tavaly márciusban tűnt el a radarról, miután a Kommunista Pártot azzal vádolta meg, hogy rosszul kezeli a koronavírus-járványt – írta a New York Times. Peking aztán 18 hónapra bebörtönözte a 69 éves üzletembert.
A járványkezelés kritizálása miatt másokat is letartóztatott a kínai kormány, többek között Xu Zhangrun jogászprofesszort, valamint Zhang Xuezhong emberi jogi ügyvédet.
Xiao Jianhua alapkezelőt pedig egy hongkongi szállodából rabolták el 2017 januárjában a Reuters jelentése szerint. Xiao kínai őrizetbe került, cégének, a Tomorrow Groupnak több részét pedig elkobozták, írta tavaly júliusban a The Times.
Meng Hongwei, az Interpol egykori vezetője 2018 szeptemberében tűnt el, miközben Kínából Franciaországba utazott – közölte a BBC. Tavaly januárban 13,5 év börtönbüntetésre ítélte Kína, mert állítólag kenőpénzeket fogadott el.
Meng felesége, aki elsőként jelentette férje eltűnését, azt mondta a The Guardiannek 2018-ban, hogy ártatlannak hiszi a férjét, és letartóztatásának politikai motivációja van. „Nem igazságszolgáltatásról van szó” – mondta, hozzátéve, hogy a kínai korrupcióellenes kampány erősen sérült.
„Arra használják fel, hogy megtámadjanak embereket, akiket az ellenségüknek gondolnak.”
A korrupcióellenes állami kampányt 2018-ban indították, létrehozva egy ügynökséget, amely a jogi intézményrendszeren kívül vizsgálhat gyanús ügyeket.
Életfogytiglan helyett halál
Kína nemrég halálra ítélt egy top bankárt, akiről kiderült, hogy 277 millió dollár kenőpénzt fogadott el. Lai Xiaomin, a China Huarong Alapkezelő ex-elnöke 2008 és 2018 közt kapott nagy összegeket, amivel kiérdemelte a Kína legkorruptabb pénzügyese címet – írta a Business Insider.
A Bloomberg szerint Xiaomin tavaly januárban elismerte, hogy kenőpénzt fogadott el, de azt állította: a lakásában tartja az összeget, és egyetlen centet sem költött el belőle. A hatóságok szerint az üzletember tettével veszélyeztette a nemzeti pénzügyi biztonságot és stabilitást. A bíróság lefoglalja Xiaomin összes személyes tulajdonát, az ingatlanjaitól a luxusóráin át a számos drága autójáig.
A kivégzés Kínában általában halálos injekciót jelent. Az Amnesty International szerint 2019-ben több ezer embert végeztek ki az országban.
A Bloomberg szerint ezzel együtt nem tipikus, hogy korrupcióért halálbüntetés járna, gyakoribb az életfogytiglani börtön. Xiaomin esetében valószínűleg azért lett a megszokottnál szigorúbb az ítélet, mert egyrészt hatalmas összegről van szó, másrészt nagy volt a nyilvánosság az ügy körül. A Bloomberg azt írja: figyelmeztetésnek is szánta a kínai kormány, hogy ha korrupcióról van szó, nem ismeri a tréfát.
