Még mielőtt átadná a hivatalt Trumpnak, visszavonhatatlan intézkedéssel tesz neki keresztbe.
Mi történt? Elsőre erős trollkodásnak tűnhet Joe Biden döntése, amellyel betiltja az új tengeri olaj- és gázkitermelést a legtöbb amerikai partvonal mentén. Biden ugyanis még két hétig van hivatalban, utána Donald Trump veszi át a helyét, aki éppen az amerikai fúrások növelésével az olaj- illetve gázkitermelés fokozásával kampányolt, illetve beígérte, hogy még a ciklusa elején visszafordítja Biden környezetvédelmi és klímapolitikáját.
Biden szerint ezen döntése összhangban van a klímaváltozási programjával és azzal a céllal, hogy 2030-ra az USA földjeinek és vizeinek 30 százalékát megőrizzék. A döntés a keleti és nyugati partoknál, a Mexikói-öböl keleti részén és az alaszkai Bering-tenger északi részén található szövetségi vizeket védi új kitermelésektől, a tilalom 253 millió hektár óceánt érint.
A partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az általunk kedvesnek tartott helyeken, és szükségtelenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Nem éri meg a kockázatokat”
– írta Biden a nyilatkozatában.
Hol itt a nagy csavar? Ezt a döntést Trump nem vonhatja vissza olyan egyszerűen, hiszen a földtörvény lehetővé teszi az elnököknek, hogy területeket vonjanak ki a ásványkincsek kitermelése alól, és egy 2019-es bírósági döntés értelmében nem ad jogi felhatalmazást arra, hogy a korábbi tilalmakat felborítsák. Ezt a törvényt használta Trump is, amikor 2032-ig megtiltotta a tengeri fúrási jogok értékesítését a Mexikói-öböl keleti részén, Florida partjainál. Ugyanezt a területet Biden döntése is védi, de lejárati idő nélkül.
Trump nemsokára hivatalba lépő sajtótitkára szerint Bidenék így akarnak politikai bosszút állni az amerikai népen, ami felhatalmazást adott Trumpnak a fúrások növelésére és a gázárak csökkentésére.
