A Korn Ferry tanácsadó cég 2021-ben az év végén készített felmérést a várható fizetésemelésekről majdnem 200, többségében piacvezető multinacionális nagyvállalat körében. Ezek a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményük szerint összesen több mint negyedmillió munkavállalót képviselnek. Az infláció azonban könnyen benyelheti a béremeléseket.
Legalább 6,5 százalék fizetés-emelés jöhet
A válaszokból kiderült, a cégvezetők azzal számolnak, hogy
- a felső- és középvezetői munkavállalói csoportoknak 6,5,
- a szakértők és adminisztratív munkavállalók 6,9,
- a fizikai dolgozók pedig 8,3 százalékkal
visznek haza többet 2022-ben.
A fizikai dolgozók esetében ráadásul a medián érték – vagyis az, ami fölött és alatt ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet – kifejezetten magas: nyolc százalék. Ez azt jelenti, hogy sokan lehetnek olyanok, akik bőven tíz százalék fölötti béremelkedésre számíthatnak.
Mindezt úgy, hogy a felmérés ideje alatt a válaszadók már tudtak a minimálbér és a garantált bérminimum megemeléséről, illetve a munkáltatói járulék csökkentésének hatásaival is tisztában voltak.
Nem a minimálbér-emelés a kulcs
A felmérés alapján a vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetlen munkavállalójukat sem érinti a minimálbér emelés és mindössze a vállalatok nyolc százaléknál érintett az állomány több mint 30 százaléka.
A Korn Ferry szerint adataik azt is alátámasztják, hogy a munkaerőhiány miatt évről évre egyre kevesebb cég tud a minimálbér szintjén foglalkoztatni, vagy felvenni új munkavállalókat.
A garantált bérminimum esetében a vállalatok 62 százalékánál nem érintett egyetlen munkavállaló sem, míg a vállalatok 26 százalékánál az állománynak kevesebb mint 10 százaléka érintett a bérkiigazításban.
Tehercsökkentésből fizetésemelést? Nem feltétlenül
A munkáltatói terhek csökkentése – szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás – miatt keletkező megtakarítás felhasználásával kapcsolatban a válaszadó vállalatok 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megtakarítást kifejezetten alapbér-fejlesztésbe forgatja vissza, ugyanakkor 37 százaléknak még nem volt terve a felhasználásra. Azoknak a vállalatoknak, melyek alapbérbe forgatják vissza a megtakarítást az egyharmada válaszolta azt, hogy a teljes összeget visszaforgatja alapbérfejlesztésbe.
Bekavar az infláció
A megtakarítások visszaforgatására vonatkozó elképzeléseket valószínűleg felülírja, hogy
2021. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez új alapokra helyezheti a még nyitott bértárgyalásokat, hiszen a szakszervezetek és munkavállalók célja is a bérek reálértékének megőrzése.
Az infláció ráadásul elemzők szerint idén is hét százalék fölött lesz.
Ez hatással lehet egyrészt a cég által felmért évvégi átlagos bérfejlesztési tervekre, vagyis még magasabb átlagos bérfejlesztésekre lehet számítani, másrészt arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ennek kigazdálkodására használják fel a járulékcsökkentésből keletkező megtakarításaikat.
A béremelés mértékét befolyásoló tényezőknél a megkérdezett vállalatok 61,8 százaléka veszi figyelembe az infláció mértékét a nem vezetői munkavállalói csoportokban. Ugyanezen munkavállalók esetében a vállalatok közel 70 százalékánál a bérfejlesztés mértékét befolyásoló legfőbb tényező a munkaerőpiaci helyzet, valamint a bérelemzések alapján felmért bérbeállás – a vállalat fizetési versenyképessége – a munkaerőpiac más szereplőihez viszonyítva.
Kapcsolódó:
Béremelés az Auchannál: 320 ezer forint lesz a kezdő bruttó fizetés
Borítókép: Sebestyén László / Forbes