A tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség elnöke szerint túl sok az ügyben a véletlen, ezért a jegybankhoz fordult.
Mi történt? Négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta, írja a 24.hu. Az olajtársaság vezetői egyenként százmilliós nagyságrendű üzleteit az átláthatóságot szolgáló előírásoknak megfelelően januárban és februárban is közzétette a tőzsde.
- Székely Ákos, pénzügyi vezérigazgató-helyettes: 29 852 eladott Mol-részvény 3978 forint/darab átlagáron, bevétel – 118,8 millió forint
- Ratatics Péter, fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója: 52 795 darab részvény 3820 forint/darab átlagáron, bevétel – 201,7 millió forint
- Anthony Radev, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja: 160 072 darab Mol-részvény 4013 forint/darab átlagáron, bevétel – 642,4 millió forint
- Járai Zsigmond, igazgatósági tag: 150 620 darab Mol-részvény 4016 forint/darab átlagáron, bevétel – 604,5 millió forint
Mit kell még tudni? A felsoroltak a tökéletes időpontban szabadultak meg Mol-részvényeiktől: az olajvállalat papírjai február negyedikén 4128 forintos, történelmi csúcsot értek el – leginkább a NIS-üzlet hatására, erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A 24.hu felhívja a figyelmet: a négy részvényeladó (köztük a volt pénzügyminiszter, vagy a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi elnöke) az elmúlt öt évben nem tudott volna ennél jobb időpontban kiszállni. És hogy miért? A rendkívüli közzétételek éppen azután jelentek meg a Mol tőzsdei honlapján, hogy az orosz olajat Ukrajnán keresztül szállító Barátság kőolajvezeték megrongálódott, ám még az előtt, hogy közlemény jelent volna meg a szállítás leállásáról.
Mi jöhet most? Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybanknál azt kérve, hogy az vizsgálja ki, a Mol megsértette-e rendkívüli közzétételi kötelezettségét, valamint ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés. Dióslaki a nyilvánosan elérhető információk alapján úgy véli, a kőolajvezetéken történő szállítás leállását rendkívüli közzétételben kellett volna nyilvánosságra hozni, ennek azonban nem találta nyomát.
A tőkepiacról szóló törvény előírja az értékpapír-kibocsátók számára, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.”
