Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Bécs az innováció városa akar lenni, de az Airbnb-vel így is komolyan egymásnak mentek

From share to fair, vagyis a korrekt osztozkodás Bécs hivatalos mottója a tiltás helyett a sharing economy területén. Az Airbnb ebbe az ügybe inkább továbbra is csak a maga módján akar beleállni: nem hajlandó kiadni felhasználói adatait, sem adók megfizetésére kötelezni őket az osztrák főváros kedvéért.

Bécs tavaly szigorította idegenforgalmi törvényét, azóta az ingatlanjukat alkalmanként bérbe adók is kötelesek a bérleti díjukból 2,5 százalékot adóként befizetni. Ezenfelül azok, akik rendszeresen jutnak jövedelemhez a lakásukból, jövedelemadót és forgalmi adót is fizetnek – az így befolyt pénzeket a város idegenforgalomra költi, vagyis újabb turisták csalogatására használja.

Mivel az adóelkerülő szállásadókat akár 2100 eurós bírság is fenyegetheti, a törvény életbelépése után sok magánszállásadó önszántából teljesítette bejelentési kötelezettségét. Viszont azok miatt, akik nem, Bécs tavaly – Amszterdammal és Berlinnel közösen – kidolgozta a stratégiát, amely alapján az Airbnb-től és a hasonló szolgáltatóktól kéri be a bérelhető ingatlanok adatait. Legalábbis szeretné.

A szállásmegosztó portálok java (tavaszra tíz, mostanra 13) már ki is adta a felhasználói adatait a hatóságoknak, valamint beleegyezett, hogy az adót a lakástulajdonosok rajtuk keresztül fizessék be.

Csak épp a legnagyobb, az Airbnb nem volt köztük, és nem is tervez közéjük kerülni.

Az Airbnb-vel akkor feneklettek meg a tárgyalások, amikor a társaság megtagadta, hogy a város ellenőrizhesse, a befizetett adó megegyezik-e a valóban kiadott szobák után járó adó összegével. Abba sem ment bele, hogy gyanús esetekben kiadják a szállásadók személyes adatait.

Az eheti hírek szerint az Airbnb hamarosan kézhez kapja a hivatalos felszólítást, hogy adja ki az ügyfelei adatait. Ha továbbra is ellenáll, Bécs közigazgatási eljárást indít ellene.

Mindeközben a szállásadók számára elvileg ezután sem változik semmi.

 

Nagy bécsi összeállításunk a tavaszi Forbes Urbanben jelent meg

Kié a lakás?

A nyilvántartás és adóztatás Bécs számára azért is különösen fontos, mert a városi tulajdonban álló 220 ezer lakást és a lakásépítési támogatást kapott lakókat is összeszámolva a bécsiek 60 százaléka olyan ingatlanban él, vagy olyanokat ad bérbe, amelyhez az önkormányzatnak is köze van.

„Az a legfontosabb, hogy Bécset mindenki a lehetőségek városának lássa. 2015 őszén döntöttünk az innovációs stratégia bevezetéséről, azóta ezen dolgozunk” – mondta nekem tavasszal Klemens Himpele, aki többek között a város sharing economy-felelőse. Lendületesen mesélt arról, hogyan lett Bécs a második világháború után a nemzetközi kutatások terepe. „Amikor összeomlott a vasfüggöny, két lehetőségünk volt. Vagy az iparért kezdünk vetélkedni Pozsonnyal, Brnóval és Győrrel, vagy a magas bérszint és a minőség lesz a cél, és a produktivitást finanszírozzuk. Utóbbi csak innovációval vagy kutatással lehetséges.”

Bécs ezért egyre több pénzt tett bele tudományokba, egyetemeibe és kutatási területekbe – annyit, hogy ma már hatodik helyen áll az európai ranglistákon a kutatási területeken dolgozók számát tekintve.

„Ha lemegy a Brexit, már ötödikek leszünk” – mondta komoly arccal Himpele, és már akkor megjegyezte, mennyire jó, hogy a CEU is Bécs felé veszi az irányt, pedig a nélkül is van kétszázezer egyetemista a városban.

„A stratégiánk egyik következő célja, hogy Bécs legyen a találkozások városa. És ez nem városmarketing, hanem realitás” – folytatta, aztán számokkal kezdett bombázni. A kutatással foglalkozó vállalatok aránya háromszorosára nőtt az utóbbi években, és 2011 óta folyamatosan nő az itt letelepülő külföldi cégek száma is, most már összesen 191 külföldi illetőségű vállalkozást jegyeznek, főleg németek, svájciak és kínaiak üzleteit, amelyek több mint ezer munkahelyet teremtettek a városban. Utóbbi azért is fontos, mert a lakosság 16 év alatt 300 ezer fővel nőtt, és hiába van rekordszinten a foglalkoztatottság, az önkormányzat szerint a maga 13 százalékával még így is túl magas a munkanélküliség.

A bécsi lakosság több mint harmada külföldön született, de a betelepülési tendencia csak gyorsulni fog, évi plusz húszezer fővel számolnak, tehát pont annyival, ahányan a sűrű budapesti I. kerületben is élnek. És Bécs készül rájuk. Egyrészt évről évre több és csábítóbb támogatással és startupprogrammal próbálja behúzni az izgalmas és lehetőleg innovatív projekteket, másrészt meg olyan modern városrészt épít nekik, amilyet még nem nagyon látott a világ.

És mindez persze csak tovább pörgeti az ingatlankiadásokat, akár rövid- akár középtávról legyen szó, valószínűleg a megadóztatás sem vetheti vissza a lakásbérletek iránti hatalmas igényt.

Nyitó illusztráció: Risto Avramovski

Tíz szám, amit Budapest irigyelhet Bécstől – megkapjuk?

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő