Temérdek pénz kell ahhoz, hogy valaki ott legyen az európai elitben – de van az a pénz. A fiatalnak mondható, 1970-ben alapított francia Paris Saint-Germain csapata 2011-ben került katari kezekbe. Mára a pályán is utolérte a legnagyobbakat, ma este a favorit Barcelonát ütheti ki a Bajnokok Ligájából, infografikán mutatjuk meg, pénzben mi kellett ehhez.
Történelmet írhat ma a Paris Saint-Germain, ehhez csupán arra van szükség, hogy ne kapjon 4 vagy annál több gólt az FC Barcelona stadionjában a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének visszavágóján. Az első mérkőzésen a párizsiak – némi meglepetésre – nagyon simán, 4-0-val léptek túl a katalán sztáregyüttesen, miközben pár éve már összekerültek a Bajnokok Ligájában, és akkor a Barcelonának volt nagyon könnyű dolga. Kezd beérni az arab tulajdonos befektetése Párizsban?
A korábbi profi teniszjátékos Nasser Al-Khelaifi 2011-ban vásárolta meg a párizsi klubot. A csapat nemigen vitézkedett akkoriban a bajnokságban sem, a francia focit Európában a Lyon csapata képviselte akkortájt, sorra nyerve a bajnokságokat. A párizsi csapat az új tulajdonosa érkezése előtt 14 évig nem tudott profitot felmutatni, vagyis a pénzügyi hátországgal sem volt minden rendben. A csapat átlagosan 15-20 milliós veszteséggel zárta a szezonokat, ami 2011-re közel 300 milliós adóssággá duzzadt.
A ma este találkozó két sztárcsapat pénzügyi mutatói az előző évben:
A dohai milliárdos színre lépése meglátszik a számokban is. Rögvest 180 millió eurót költött sztárigazolásokra, ez brutális összeg, főleg, ha tudjuk, ennyi pénzből korábban két évig működött a klub. Ha a szezont nézzük, a PSG bevételei 120 millióval emelkedtek Al-Khelaifi érkezésével, a növekmény egyértelműen a tulajdonoshoz köthető katari cégekkel kötött szerződéseknek köszönhető (a katari cégekkel amúgy az FC Barcelonának is szoros a kapcsolata, sőt, az Al-Khelaifi által alapított Qatar Sport Investments vagyonkezelővel a katalánoknak is van szerződése). A fizetésekre 50 millió euróval költöttek többet, miközben az előző évi veszteséget közel 30 millió euróval sikerült mérsékelni. A PSG beszámolója innentől kezdve kevésbé ad világos képet arról, hogyan is áll a csapat: tulajdonképpen csak a könyvelőkön múlik, hogyan számolják el azt a mérhetetlen támogatást, amit a tulajdonos évről évre a csapatba öl. 2012-ben a megerősített csapat így is csak a második helyen végzett a bajnokságban, de kivívta a lehetőséget, hogy a következő évben a Bajnokok Ligájában (BL) szerepeljen. Ez pedig nagy álma az új tulajdonosnak, meg akarja nyerni a legrangosabb európai kupát.
Középen Nasser Al-Khelaifi, a csapat tulajdonosa
A folyamatos BL-szereplés meglátszik a bevételeken is, de ez a növekmény semmi ahhoz képest, ami Al-Khelaifi áldoz a csapatára. A PSG népszerűsége ugyanakkor nagyot nőtt, ez látszik azon is, hogy a közösségi médiában drasztikusan nőtt a követőik száma, és azon is, hogy a stadionjuk kihasználtsága szinte 100% az egész szezonban.
Bár a csapat egyre közelebb került ahhoz, hogy tovább lépjen a BL negyeddöntőjébe, csak a 2014-ben záródó szezonban mondhatta el magáról, hogy felzárkózott a nagy csapatokhoz – legalább is, ami a pénzügyeket illeti. A mostani rivális Barcelona bevételeit is ekkor érte el a párizsi csapat. A katalánok azóta elléptek, de ez csak annak köszönhető, hogy az elmúlt másfél évben tárgyalták újra a szponzorszerződéseiket, és most állapodtak meg a Nike-kal is egy új szerződésben (a sztárcsapatoknak a sportszergyártók fizetnek azért, hogy az ő mezüket viseljék). A sportszergyártókkal amúgy is egyre többen tárgyalnák újra a szerződéseiket miután a Nike tavaly 70 millió eurós kontraktust írt alá a londoni Chelsea-vel. A PSG-nek is a Nike a beszállítója, évi 15 millió euróval szeretnének többet kapni az amerikaiaktól Párizsban (35-40 millióra számítanak).
Az arab tulajdonos színre lépése óta a PSG közel 1,3 milliárd eurónyi szponzorpénzhez jutott. Átlagosan 300 millió euró a csapat bevétel ezen a soron, ennek a tizede jött be korábban a szponzoroktól. Ennyi pénzt mez- vagy a stadion névszponzorától és a hirdetőktől csak három csapat tud beszedni szezononként: a 11-szeres BL-győztes Real Madrid, az utóbbi évek futballját uraló FC Barcelona és a német rekordbajnok FC Bayern München (az utóbbi 4 évben a BL-győztes mindig ezen csapatok közül került ki). Egyikük mögött sem áll milliárdos tulajdonos, és a bevételeikben sem képvisel olyan nagy arányt a szponzorpénz, mint a PSG esetében. A legnagyobb támogatók persze katari cégek és/vagy a tulajdonos egyéb érdekeltségei (például a beIN médiacsoport).
A KPMG kimutatásából jól látszik, hogy miközben a tavalyi bajnokcsapatok szépen termelték a gólokat és a győzelmeket, az európai porondon is versenyképes csapatoknak sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk (vagyis egy-egy megszerzett gól és győzelem a bajnokságban sokkal többe kerül). Ez persze befektetés is, hiszen az európai kupaszereplés eleve jól fizet, az így nyert népszerűség pedig mezeladásokban is meglátszik (főleg azokban a feltörekvő országokban, ahol egyre népszerűbb a foci, így az európai sztárcsapatok is).
Az biztos, hogy a gazdag arab tulajdonosnak hála, 4-5 év után a PSG ott van az európai elitben, ma a pályán is eldőlhet, hogy túllépnek-e a múlton, és ott lesznek azok között az élcsapatok között, akik a mutatott játék alapján is elmondhatják magukról, hogy felérhetnek Európa csúcsára a klubfutballban.
A KPMG a legnagyobb bajnokságok tavalyi bajnokainak eredményeit vette sorra, az erről készült részletes infografikát lásd a legfrissebb Forbes magazinban.
Fotók: PSG
