Négy generáció óta foglalkoznak baromfitenyésztéssel, cégcsoportjuk, a Master Good dolgozza fel a magyar csirkevolumen 50 százalékát. A Bárány család vagyonát legutóbbi milliárdoslistánkon 163 milliárd forintra becsültük. Interjú Bárány Péterrel, az ország egyik legvagyonosabb családjának legkevesebbet látott arcával a fenntarthatóság és a jó üzlet kapcsolatáról, Fülöp-szigeteki munkaerőről, öröklésről, a Nobuban felbukkanó váratlan társtulajdonosról és a Futni mentem támogatásáról.
Forbes.hu: Ön eddig viszonylag ismeretlen arca volt a Bárány családnak, többnyire a bátyja és az édesapja nyilatkozik a cég ügyeiről. Nem szeret szerepelni?
Bárány Péter: Azért találkoznak velem kevesebbet, mert én nem a frontvonalban dolgozom, hanem inkább a háttérben. A bátyám viszi az élelmiszeripari oldalt, én pedig az agrárterületeket, tehát hozzám tartozik a tenyésztés, a keltetés, a hizlalás, a takarmánygyártás, az állategészségügy. Úgy szoktam mondani, hogy én életben tartom a csirkéket, a bátyám pedig feldolgozza őket.
A bátyjával bő két évvel ezelőtt interjúztunk utoljára hosszabban a Master Goodról, akkor a baromfiipar súlyos válságban volt. A covid után a költségszintek történelmi csúcsokon jártak, a madárinfluenza tizedelte az állományt Európa-szerte, az inflációs környezet kétségbeejtő volt. Mostanra stabilizálódott a baromfiipar helyzete?
A madárinfluenza-helyzet továbbra is súlyos, Magyarországon a legsúlyosabb. Annyira, hogy az Európai Unióban a tavaly feljegyzett madárinfluenzás megbetegedések közel 70 százaléka Magyarországon történt.
Hogy lett ilyen súlyos?
Azt kell mondjam, hogy vannak nagyon trehány piaci szereplők. Ráadásul a most érvényben lévő magyar kártalanítási rendszer annyira laza, hogy egyes szereplőknek jobban megéri a madárinfluenzás eset után felvenni a kártalanítási összeget, mint eladni a vágóhídon. Ez elsősorban a víziszárnyas ágazatra jellemző.
Ezt úgy érti, hogy lehet nyerészkedni a madárinfluenzán?
Vannak szereplők, akik nyerészkednek. Hozzá kell tennem, a szabályozáson most terveznek szigorítani.
A Master Good hogyan védekezik? Használnak például védőoltást?
Védőoltás létezik rá, de Magyarországon nem használják, külön megállapodásokat kellene kötni az Európai Unión kívüli export célországokkal, Kanada, Japán, Vietnám fontos piacok, de afrikai országok is. A védőoltás protokollt azért kell elfogadniuk, mert ha mondjuk kiérkezik Kanadába a kacsacomb, és abból a hatóság mintát vesz, és megtalálja a vírust, akkor neki azt tudni kell igazolni, hogy az vakcinából származó vírusmaradvány volt, és nem egy vadvírus, csak így lehet forgalomba helyezni. Ezeknek a megállapodásnak több év az átfutása és addig nem lehet megkezdeni a kereskedést.
Egyébként meg jó higiéniai gyakorlattal lehet ezt megoldani.
Érdekes módon a mi telepeinken ezidáig soha nem volt madárinfluenzás eset, és mi vágjuk a magyar csirkevolumen 50 százalékát.
Bárány Péter 2016-ban a Forbes Roadshow debreceni állomásán. Fotó: Egyed Péter / Forbes archív
Térjünk vissza a nagyobb képre. A régiós piacokra áramló ukrán áru továbbra is gondot okoz?
Igen, de némileg jobb a helyzet. Az orosz-ukrán háború kitörésekor az unió teljes vámmentességet adott az ukrán élelmiszeripari termékekre.
Korábban bejött az EU-ba évente 90 ezer tonna baromfihús Ukrajnából, a vámmentességgel ez felszaladt 285 ezer tonnára. Csak hogy érzékeltessem a különbséget, ez durván az éves magyar termelés 70 százaléka.
Hogy tudnak versenyezni ekkora volumennel?
Ezzel nem kell versenyezni, mert növekményként maradt itt, de elkezdte nyomás alá helyezni az árakat. Ami nehéz, hogy Ukrajnában más szabályok szerint zajlik a termelés, mint az EU-ban. Olyan állatgyógyszereket, antibiotikumot használhatnak, ami az Európai Unióban tilos. Olyan állatjóléti körülmények vannak, ami az Európai Unióban tilos, a feldolgozás során olyan módszer is megengedett, ami az EU-ban nem, és nincsenek előírt környezetvédelmi követelmények sem. Ha ezt mind összeadjuk, ennek komoly költségbeli előnyei vannak. Tavaly az EU is kapcsolt, és 115 ezer tonnában maximalizálták a vámmentesen behozható ukrán árut.
Most elég komor képet festett a szektor helyzetéről, de a Master Good számairól nem ezek a viszontagságok jutnak eszembe.
A Master Good számai elsősorban azért ilyenek, mert folyamatosan beruházunk és fejlesztünk, akár az agrár-, akár az élelmiszeripari oldalon. Korszerűsítünk, bővítjük a termelésünket. Van, hogy a problémát nem megoldani, hanem kinőni lehet. Például ha egy probléma költségnövekedést generál, azt volumennövekedéssel lehet sokszor megoldani. A béremelkedést az egy főre eső hatékonyság növelésével, azt pedig vagy a kibocsátás növelésével vagy automatizálással – vagy mindkettővel. Azzal, hogy nekünk teljes az integrációnk – tenyésztés, keltetés, hizlalás, takarmánygyártás, vágás, továbbfeldolgozás és még a melléktermék-feldolgozás is-, olyan előnyt ad, ami a többi szereplőnek nincs meg.
A Master Good pénzügyi eredményei (2023)
Konszolidált nettó árbevétel: 173,7 Mrd forint
Exportértékesítés nettó árbevétele: 84,5 Mrd forint
Adózott eredmény: 12 Mrd forint
EBITDA: 13,2 Mrd forint
Osztalék: 2,4 Mrd forint
2023-ban 32,6 milliárd forint fejlesztésekre
2023-ban 83 millió darab feldolgozott csirke
Az eddigi legambiciózusabb fejlesztésük az volt, hogy teljesen karbonsemleges működésre
állnak át. Lehetséges ez egyáltalán egy húsipari cég esetében?
Lehetséges, de nem megy hétfőről keddre. Nem hiszünk abban, amivel pár cég próbálkozik, hogy vesznek néhány hektár erdőt, és azt mondják, ezzel csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat, mert ez nem így működik, az ez irányú fejlesztések évekbe telnek. Mi több irányból indultunk el.
A teljes termelési folyamatban ott vagyunk, ami körülbelül annyi különbség, mint hogyha valaki kap egy olyan zongorát, amin van három billentyű, vagy valakinek megvan a teljes hangszer, amin szépen lehet zenélni.
Így minden egyes területen tudjuk növelni a hatékonyságot, és van olyan terület, ahol világelsők vagyunk.
Melyik ez a terület?
A vágás. A vágóhidunkon egy vágósoron darab per óra és kilogramm per órában is mi vagyunk a leghatékonyabbak, és ennek van hatása az energiahatékonyságra, a fajlagos munkabérre, satöbbi. A másik, hogy sok energiát fordítunk arra, hogy a különböző területek energiahatékonyságát maximalizáljuk. Értem ez alatt, hogy az egy kiló élő csirkére eső gázfelhasználás, áramfelhasználás, a feldolgozott húsra eső villany-, gáz-, vízfelhasználást leszorítsuk. Kisvárdán a vágóhidunkon, valamint a keltetőnkben például felállítottunk hővisszanyerő rendszereket. Ahelyett, hogy kvázi hulladékhőként eleregetnénk a levegőbe a már megtermelt meleget, azt visszaforgatjuk egy rendszeren keresztül, és bevisszük arra a pontra, ahol szükség van rá.
A Master Good csirkefarmja Kisvárdán. Fotó: Master Good
A napelemparkjaik kapacitását tervezik növelni?
A tavaly felhasznált árammennyiségünk több mint 25 százalékát állítottuk elő saját napelemekkel, ez jövőre már 40 százalék lesz. Most is folyamatban vannak napelemes fejlesztések, körülbelül el is értük a maximumot, mert a nap csak egy műszakban süt, az üzemek egy része meg kettő, illetve három műszakban megy. A külső validáció még folyamatban van, de a jelenlegi karbonkibocsátásunk fajlagosan egy kiló mellfilére vetítve 40 százaléka az európai uniós átlagnak. Tehát nem 40 százalékkal kevesebb, hanem 40 százaléka.
Magyarországon egyre súlyosabb probléma a talajvízcsökkenés és az aszályosodás, ezt
hogyan mitigálják?
Ez hosszabb távú projekt, de az üzemeinknél szennyvízkezelő-rendszereket alakítunk ki, amivel egyszer majd oda fogunk eljutni, hogy a keletkező szennyvizet olyan szintre tisztítsuk, hogy komoly hányadával öntözni is tudjunk.
De több baromfitelepen drónokat alkalmazunk takarításra, mosásra, amivel eddigi tapasztalataink szerint felére lehet csökkenteni a takarításhoz szükséges víz és tisztítószer mennyiségét.
Az EU-ban a Green Deallel igyekeznek rábírni a cégeket a fenntartható működésre, de sok kitikát kap a megállapodás. Ön szerint jöhet-e ilyen szabályozói oldalról a változás?
Ez a Green Deal nekem nagyon sok sebből vérzik. Azon a téves feltevésen alapszik, hogy az Európában élő 500 millió ember ellen tud tartani a másik 8 milliárd környezetszennyezésének és pazarlásának. Ez nem fog működni.
A másik probléma az, hogy előirányoznak olyan termelési gyakorlatokat, ami az Európai Unióra kötelező, de a beérkező importra nem.
Ezzel megint az történik, hogy az Európai Unióban termelőket versenyhátrányba hozzák az EU-n kívül termelőkkel szemben, ami meg azt hozza, hogy egyrészt megdrágítja az Európai Unióban belül az élelmiszereket. Én azt gondolom, hogy ebbe globálisan kellene belevágni, de most pont látjuk a Trump-kormányzat lépésein, hogy mennyire nincs erre szándék.
Önnek személyesen egyébként fontos ügy a klímaváltozás kezelése?
A bolygónk klímája ciklusonként változik. Most egy felmelegedő időszakban van. Ez még rendben is lenne, de a probléma az, hogy elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhetően ez most felgyorsult tempóban történik. Nekem és a mi családunknak is meggyőződése, hogy ezt csak úgy lehet normalizálni, ha a társadalom minden szereplője odafigyel arra, hogy csökkentse a környezeti lábnyomát. A mi kötelességünk piacvezető cégként az, hogy a többi szereplőnek megmutassuk, hogyan lehet megvalósítani.
Említette a Trump-féle irányváltásokat, aki visszafogta a környezetvédelmi törekvéseket, és kánonban több óriáscég is visszatáncolt. Látok abban ellentmondást, hogy ön azt mondja, hogy a válságot így lehet navigálni, miközben a világ legnagyobb cégei nem ezt az utat választják. Ez miért lehet?
Amikor azt mondom, hogy zöldülünk, akkor az is jelenthet költségmegtakarítást. Ha építünk egy baromfitelepet, ami 50 kilométerre van a vágóhídtól meg a takarmánykeverőtől, akkor azzal kiváltunk egy olyan baromfitelepet, ami Romániában van 250 kilométerre innen. Így hatékonyabbá válunk, mert a saját telepünkön jobb termelési paraméterekkel fogunk termelni, kisebb lokális karbonkibocsátással. A beruházás ellenére a nap végén ez egy megtakarítás, mert a logisztikai költségen megtakarítottam, olcsóbban állítottam elő.
A vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban a kormány sűrűn váltott irányt az elmúlt időszakban. A Master Good az elsők között, még a covid előtt alkalmazott vietnámi vendégmunkásokat. Most milyen gyakorlat mentén foglalkoztatják a külföldi munkaerőt?
A külföldi munkaerőnk 99 százaléka az Fülöp-szigetekről jön. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország népessége folyamatosan csökken, és ezzel a potenciálisan munkaképes lakosság is. Most jöttek ki a KSH számai arról, hogy körülbelül 50 ezer fővel csökkent az ország népessége tavaly. De van másik oldala is a dolognak, mégpedig hogy az állatot minden nap, a hosszú hétvégéken is gondozni kell. Nagyon kevés olyan embert találunk, aki hétvégén is hajlandó dolgozni. Ezt valahogy meg kell oldani. A másik verzió, hogy elkezdünk robotizálni. Ez is el fog jönni, már dolgozunk rajta, de még több év munkája, mire beérik.
Erre a kevésbé népszerű munkavégzésre a vendégmunkásoknak is jár valamilyen extra
juttatás, bérezés, mint mondjuk egy éjszakai műszaknál szokás?
A vendégmunkások ugyanolyan fizetésekért, ugyanolyan juttatásokkal és feltételekkel dolgoznak mint magyar kollégáik, a különbség az, hogy ők azokat a feladatköröket, vagy munkabeosztást is vállalják amiket a magyar kollégáik már nem.
A vietnámi üzemükkel mi a helyzet? Egy ideje nagy a csönd körülötte.
A vietnámi üzemünk eladás alatt van. Jelenleg is cash pozitívan működik a cég, nincs vele gond, de 2020. január végétől 2022 októberéig be se léphettünk az országba a covidos szigorítások miatt. Nehéz ilyen messziről vezetni az üzemet, szóval úgy döntöttünk, hogy kiszállunk, amíg pozitív szaldóval tudjuk ezt megtenni.
Helyi vevőnek tervezik eladni?
Igen, egy vietnámi szakmai befektetőcsoporttal tárgyalunk jelenleg.
A Nobu körül is van érdekesség. A cégadatokban láttam, hogy kisebbségi tulajdonos és társügyvezető lett Ráthonyi Zoltán az Alaszka 2000 Kft.-n keresztül. Az ő felesége, Palácsik-Ráthonyi Tímea, Andy Vajna özvegye adta el Önöknek a Nobut alig fél évvel ezelőtt.
Nem ő adta el nekünk, hanem annak az alapítványnak a magyarországi leányvállalata, ami hozzá tartozik.
Igen, tehát az ő érdekeltsége. De hogyan alakult úgy, hogy Ráthonyi, aki mégis valamilyen szinten kapcsolódik az eladóhoz, kisebbségi tulajdonos lett a cégben?
A részleteket szeretnénk üzleti titokként kezelni.
Rendben, de arról, hogy miért szállt be az eladó fél férje, mondana valamit? Önöknek jól jön egy kisebbségi tulajdonos?
Ez a megállapodás gyakorlatilag az eredeti adásvétel részét képezte, de ennél többet nem szeretnék mondani.
Egyet visszalépve: egyáltalán hogyan illik a Nobu a cégcsoportba?
Azon kívül, hogy már ott is tanyasi csirkét lehet enni, ez egy pénzügyi befektetés a család számára. Az nem titok, hogy a családnak vannak egyéb kereskedelmi ingatlanbefektetései is. A Nobuba beszállás is gyakorlatilag egy új iparág felé nyitás része.
„A generációváltás nem volt békés folyamat nálunk, számos konfliktus övezte” – a bátyjától van ez az idézet. Édesapjukkal mindhárman erős karakter hírében állnak, mik voltak a fő konfliktusok a generációváltás során?
Az okozta általában a legtöbb konfliktust, hogy megmondtuk, hogy nem feltétlenül azokkal az emberekkel dolgoznánk együtt a legszívesebben, akik édesapámmal dolgoztak tizen-huszonéven keresztül. Nem lehet fájdalommentesen elszakítani ezeket a szövetségeket, mert nyilván van egy jó, bizalmi kollegiális viszony, de sikerült feldolgozni.
Volt külső segítségük?
A Family Business Network tagjai vagyunk, és az ottani gyűléseken sokat tanultunk. A vagyonörökítés folyamatának rendezésébe pedig bevontuk az egyik Big Fourt (a Big Four a világ legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadó cégeinek – Deloitte, EY, KPMG, PwC – gyűjtőneve – a szerk.) Ez olyan méretű munka ezzel a cégmennyiséggel, cégvagyonnal, ingatlanokkal, amihez kellett egy jól felkészült csapat segítsége.
Évről évre erősödő trendnek látjuk a vagyonbecslési listáink elkészítésekor, hogy a leggazdagabb magyarok vagyonkezelő alapítványokba szervezik ki a családi vagyont. Önök miért ezt a szervezeti formát tartották a legmegfelelőbbnek?
Főleg azért, mert a bizalmi vagyonkezelés egy véges történet, a családi vagyonkezelő alapítvány pedig hosszú időre fixálta a megegyezést, sokkal erősebb ez a szervezeti forma.
Így az örökösödési szabályok is fixálva vannak, a későbbiekben már üzletrész nem fog gazdát cserélni egy esetleges örökösödés folyamán.
Nem kérdés mondjuk egy házassági szerződés sem, és most nem a sajátomra gondolok, hanem mondjuk a három lányoméra. Lesz majd három vőm, ha bármi okból kifolyólag válásra kerülne a sor, akkor nincs huzavona, hogy kihez mi tartozik. A családi vagyon legnagyobb hányadát kitévő üzletrészek egy biztonságos burokban vannak.
Meglepett, amikor a Futni mentem című filmben többször is láttam felbukkanni Master Good terméket. Ez azt jelenti, hogy beszálltak a film finanszírozásába?
Igen, Herendi Gáborral van egy személyes jó kapcsolatunk, több reklámfilmünket is ő rendezte. Tőle jött a felvetés, hogy támogatnánk-e a filmet, mert a Filmalaptól nem kapott finanszírozást, és neki kell előteremtenie a gyártási költségeket. Mi örömmel beszálltunk, és így lett a filmben termékmegjelenítés. Úgy számoltunk, hogy ha a 200-250 ezres nézettséget eléri a film, akkor az már jó megtérülés lesz nekünk figyelemben. Ehhez képest jóval túlszárnyalta a várakozásainkat.
Borítókép (balról): Bárány László, Bárány Péter, id. Bárány László. Fotó: Orbital Strangers / Forbes archív
