Héjja Hajnalka Berlinben építi startupját, a Super Izzy AI-t, ami nemcsak egy egyszerű csevegőrobot, Hajni víziója, hogy mesterséges intelligenciával és gépi tanulással megtámogatott virtuális egészségügyi asszisztenst hozzanak létre. Fő témájuk a tabuként kezelt női egészség, a menstruáció vagy a terhességgel kapcsolatos problémák például. Interjú az alapítóval, többek között arról, mit tud segíteni a technológia a nemek közti egyenlőtlenségeken.
A tinik robotokkal beszélgetnek a menstruációról – egy magyar orvos berlini startupja
Mondhatjuk, hogy tulajdonképpen egy tabuból építetek üzletet – vagy ez azért így sarkított megállapítás?
Egyáltalán nem. A női egészség, a menstruáció vagy a terhesség – pontosabban a teherbeesés vagy az ezzel kapcsolatos nehézségek –, a fogamzásgátlás mind tabu témának számítanak, nem beszélünk ezekről vagy ennek részleteiről, pláne a fiatalabb korosztályok. A hiteles információ megszerzése problémás. A szülőkkel nehéz erről beszélni, a barátokkal ugyan könnyebb, de ott olyan az információ, amilyen, orvoshoz pedig nem mindig egyszerű eljutni, ennek anyagi vonzata is van, nem mindenki engedheti meg magának. Az egészséghez való hozzáférés a világban relatíve variáns, Európában, főleg Nyugaton jó a helyzet, a német egészségügy például jó minőségű és könnyen elérhető, de ambuláns rendelésre itthon is el lehet menni. Amerikában viszont már nagyon más a helyzet, nem magától értetődő, hogy a női egészséggel kapcsolatos információkat valaki direkten megkapja-e az ellátórendszeren keresztül, ennek a háttere ott teljesen más (szociológiailag is).
Lehet erre mondani, hogy ott a Google, de a sok rendezetlen információ inkább csak összezavarja az emberek többségét.
Elérhető, kurált formában van szükség az információkra és az is fontos kérdés, hogy ezek milyen platformon lesznek elérhetőek. A Z-generáció nem szereti a Google-t, nem az ő platformjuk. Hasonló a trend a mobilappoknál is, azt látjuk, hogy a chat fontos platfrom az új generációknak.
Miért fontos, hogy ezekkel a tabukkal kezdjetek valamit?
Többek közt azért, mert a nemek közti egyenlőtlenségre is hatással van. Sokat elárul erről, hogy a fiú-lány kapcsolatokban mikor és jellemzően ki dönt a fogamzásgátlás formájáról. Fontos, hogy az egyenlőség kialakuljon: a férfiegészséggel kapcsolatos témák ma ugyanúgy tabunak számítanak. A nőkkel azért más a helyzet, mert hamarabb és tudatosabban kezdenek el foglalkozni ezzel.
Can a period tracking chatbot pave the way to a women’s health AI?
A technológia képes lehet arra, hogy felszámolja a nemek közti egyenlőtlenségeket?
Hozzájárulhat a tabuk ledöntéséhez, de ehhez kellenek emberek, akik megálmodják ezeket a megoldásokat. Hozzánk hasonlóan sokan mások dolgoznak még ezen. Nagy szerepe van a technológiának, mert eszközt ad az emberek kezébe. De a technológiai mögött mindig ott van valaki, aki azt megalkotta, valaki, aki gondolkodik valahogyan a világról.
Olyan emberekre van szükség, akiknek már elege van valamiből: a technológusok, startupperek, álmodozók, hívd ahogy akarod, mindig egy problémából indulnak ki, arra keresnek megoldást.
Te milyen problémára akartál választ adni?
A női egészséggel kapcsolatos tabuk és az ebből eredő problémák gyakorlatilag elkísértek az elmúlt 15 évben, valahogy mindig jelen voltak, vagy próbáltam kezdeni valamit ezzel a helyzettel.
Nagyon élénken vissza tudom idézni azt a tanácstalanságot, amit 15-16 éves éreztem, mikor szembesültem ezekkel a témákkal, helyzetekkel. Ott álltam és egyszerűen azt sem tudtam elképzelni, hogy mik az opcióim egyáltalán.
Biztos vagyok benne, hogy bizonyos helyzetekben máshogy döntöttem volna, ha már akkor lettek volna hasonló eszközök a piacon, mint amiket most mi is fejlesztünk. Később aztán orvostan-hallgatóként tartottam a témában előadásokat fiatalabbaknak, vagyis technológia nélkül is találkoztam ezzel a problémával, próbáltam valamit javítani azon, hogy kevés az elérhető információ. Kapkodtam a fejemet, hogy milyen kérdéseket kaptam a fiatal lányoktól! És most a Super Izzy-n dolgozunk. Relatíve bizarr egyébként visszagondolnom erre a 15 évre, mert nem tudnám megmondani, miért pont ezzel kezdtem el foglalkozni ilyen mélységben. Ma, ahogy visszatekintek, talán valamivel egyértelműbb, hogy mi kellett ahhoz, hogy eljussunk Super Izzy fejlesztéséig.
Ahogy Steve Jobs mondta, utólag könnyű összekötni az elszórt pontokat.
Sok döntés és helyzet kellet hozzá, hogy eljussak ide, olyanok, amikről adott helyzetben nem is gondoltam volna, hogy ilyen fontosak lesznek később. Orvostan-hallgatóként például kijártam anyukám iskolájába Nagykátára előadásokat tartani fiatal lányoknak. Ezt persze azért is csináltam, mert tudtam, hogyha külföldi ösztöndíjakat akarok nyerni, ez egy jó pont. (Nevet) De aztán megszerettem, mert amúgy nem mentem volna ennyit. Azt biztosan nem gondoltam volna, hogy ezek majd ennyire meghatározzák azt, amit ma csinálok.
Az a tanácstalanság, amit átéltél akkor, kihatott az önbizalmadra is?
Nem mondanám, illetve direkten nem. De ez személyiség kérdése is.
Az üzletben nagyon kevés a nő itthon. Volt, amikor meglepődtek, hogy a cégetek vezetője nő?
Ilyennel Magyarországon nem, de Németországban már találkoztam. Egy nagyon sikeres német kockázatitőke-befektetővel tárgyaltunk még az elején, nagyon tetszett neki, amit csinálunk egyébként.
Együtt ebédeltünk, amikor a szemembe mondta, kellenének férfi társalapítók is, mert így nem tud engem komolyan venni.
Próbálta azzal menteni aztán a helyzetet, hogy a diverzitás milyen fontos. Mondjuk ebben – nem emiatt – előreléptünk: felvettünk egy programozót, aki lány, és egy marketingest, aki meg fiú. (Nevet)
Mit lehet ezzel kezdeni?
Sokkoló élmény volt, nem is tudtam nagyon mit mondani. Akkor alapítottuk a céget, gyakorlatilag alig volt valamink. És akkor azt mondták, hogy nő vagyok, ezért nem lehet komolyan venni, amibe belevágtunk.
Elnézve a cég profilját, meglepő lenne, ha férfi lenne a CEO?
Szerintem nincs jelentősége, hasonló cégeket vagy üzletágakat ezen a terülten is vezetnek férfiak. Az orvosi egyetemek hallgatóinak fele vagy több mint fele ma már nő, változnak az azzal kapcsolatos sztereotípiák, hogy melyik orvosi terület való inkább férfiaknak. Eleve relatív ez. Németországban a nőgyógyászat inkább „nőies szakma”, Magyarországon pedig épp ellenkezőleg.
Ezek csak címkék.
Az újabb befektetési kört Magyarországról vonjátok be. Mennyit ér most a céged?
Ez egy fiktív szám, amíg adott értékelésen be nem fektet valaki, vagy valamennyiért el nem adod a cégedet. Most 1-2 millió euró között lehet ez az érték a mi esetünkben, de konkrét számot – mivel tőkebevonás előtt állunk – nem fogok mondani.
Az, hogy ki milyen értékelésen von be tőkét, semmi fajta garanciát nem jelent a cég vagy a termék sikerére. A piacot nem érdekli, kinek mennyi százaléka van, és mennyiért vette – nem ez határozza meg, mit gondolnak rólunk a felhasználóink.
A pénz mennyire fontos neked?
A Maslow-piramisnak azért meg kell lennie. Sokat, hallom, hogy Magyarországon az alapítók milyen alacsony fizetésért dolgoznak. Ez lehet kontraproduktív is. Én nem akartam a kollégáimat, sem magamat ilyen helyzetbe hozni. Nem vagyok nagyravágyó. Annyit szeretnék, mint bármelyik hétköznapi ember: biztos egzisztenciát. Nincs olyan vágyálmom, hogy mindenképp vegyek egy Teslát, ha jól alakulnak a cég dolgai. Ettől még lehet, hogy ez lesz majd az első dolgom. Vagy a második. (Nevet)
A te céged egy startup, a befektetők szeretnék látni majd a hozamot. Vagyis, ha egyszer jól alakulnak a dolgok, az anyagilag is szintlépés lehet neked.
Persze. Inkább abban gondolkozom, hogy később szívesen segítenék cégeknek majd én is, akár kockázatitőkés mellett, vagy mondjuk angyalként. Európában relatíve kevés olyan ember van amúgy is, akik felskáláztak egy céget és aztán eladták. Visszatérve a nemek közti különbségre. Amit észrevettem Németországban: rengeteg a találkozó, meetup és rendezvény, amit női alapítóknak, cégvezetőknek vagy befektetőknek tartanak, ahol őket próbálják összehozni. Nagyon komolyan gondolják ezeket, ez nekem új volt kint. Most lépnek abba a szakaszba, hogy férfiakat is hívnak, hogy ne csak magunkban beszélgessünk.
Személyesen mekkora kockázatot vállaltál azzal, hogy elindítottál egy startupot Németországban?
A legnehezebb az volt, hogy Németországban munkaadóként és egy cég többségi tulajdonosaként speciális státusza van az embernek. Annak ellenére, hogy be vagyok jelentve a saját cégemhez, nem igazán férek hozzá az állami ellátórendszerhez. Ha most munkanélküli lennék, nem kapnék semmilyen ellátást, miközben 10 ezer euróm menne el arra, hogy bezárjam a céget. Ezzel szemben, ha egy alkalmazottat kellene elküldeni, mondjuk, őt komolyabban védi a német szociális háló. Úgyhogy amikor 49%-om lesz, jöhet a habzsi-dőzsi, legalábbis ilyen szempontból (nevet). Ez az elkövetkezendő másfél-két évben még biztosan nem fog változni.
Héjja Hajnalka – tabukból épít üzletet a Super Izzy AI-val. Fotó: The Orbital Strangers Project
Mikor leszel elégedett?
Nehéz számokhoz kötni.
Miért kellene számokhoz kötni?
Igaz, hozzászoktam már ehhez, hogyha üzletről van szó, akkor a számokhoz kötöm a mérföldköveket. Azt hiszem, technológiai és érzelmi szempontból is nehéz meghatározni. Rengeteg munkát kell még elvégeznünk és sokat fogunk hibázni. Már most is nagyon hálás vagyok, ha arra gondolok, hogy ezzel a csapattal értünk el eddig. Inkább úgy válaszolnék, hogy már most sem vagyok kifejezetten elégedetlen.
Egyelőre nem látom a végét a víziónak. Amikor azt mondom, hogy sok dolgunk van még, arra gondolok, hogy el kell érnünk a milliós felhasználóbázist. Talán ez sem elég.
Nézd, itt egy olyan hatalmas problémáról van szó, hogyha elérünk majd egy 30 milliós felhasználószámot, sem biztos, hogy elégedettek lehetünk, főleg, ha arra gondolunk hány millió nőnek tudnák még segíteni.
De minden felelősséggel, kihívással és problémával együtt is azt kell, hogy mondjam, hogy egy nagyon boldog életet élek már most is.
Megjelent a friss Forbes, benne a 30 sikeres magyar 30 alatti magyarokkal – a teljes cikk a Super Izzy AI elmúlt évéről és a kezdetekről csak a lapban olvasható.
Borítókép: Héjja Hajnalka Berlinben épít startupot – 2018-ban felkerült a magyar Forbes 30/30 listájára. A kép jobb oldalán Mészáros Ádám, séf, bal oldalon pedig Sepsey Barna, tanácsadó-üzletember szintén a 2018-as 30/30 osztályból. Fotó: The Orbital Strangers Project
