Forbes.hu: Az elsők között kapta meg a Covid-19 elleni oltást Magyarországon december utolsó napjaiban. Azóta megkapta a második oltást is?
Igen, mint egészségügyi dolgozó, aki az ügyeletben vagy a napi tevékenységünk során Covid-19 fertőzött, vagy gyanús betegeket is ellátunk rendszeresen, valóban az elsők között lettünk beoltva. És igen, a Pfizer-Biontech vakcina második adagját 21 nappal később adják be, ezt január 17-én kaptam meg, ezután hét nappal alakul ki az a 95 százalékos védettség, amit ez a vakcina ígér.
Forbes.hu: A kettő között mekkora védettséget ad az oltás?
Nehéz erre pontos számot mondani, a Pfizer által publikált legutolsó – 2020 decemberi – adatok szerint az első dózis után 52 százalékban alakul ki védettség, ami a második oltás után éri el a 95 százalékot.
Forbes.hu: Érzett bármi kellemetlenséget az oltás után?
Gyakorlatilag semmit. Azt érdemes hangsúlyozni, hogy ha bárhová, akár csak az ujjunk begyébe beleszúrunk egy steril tűt, ott oltás nélkül is keletkezik egy minimális helyi gyulladás. Ha valaki oltást kap, annak a helyén is kialakul egy enyhe lokális gyulladás, tehát bőrpír, minimális fájdalom, esetleg a felső végtag mozgásának nagyon enyhe korlátozottsága, a második oltás után hőemelkedés, levertség, akár láz is előfordulhat, de ezek elhanyagolható mellékhatások és teljesen általánosak, nem specifikusan ezzel az oltással kapcsolatosak. Amikor tavaly januárban teljesen más miatt oltásokat kaptam, ugyanilyen hatásokat éreztem.
Gellér László, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológusa már mindkét Pfizer-Biontech oltást megkapta (Fotó: Sebestyén László)
Forbes.hu: Volt bármi hezitálás önben, mielőtt megkapta a Covid-19 oltást?
Hadd kezdjem azzal, hogy nemcsak orvos vagyok, hanem a tudománnyal is foglalkozó ember, s mint ilyen, nyilván tájékozódom. Amikor ezekről az oltásokról beszélgetünk, akkor számomra egyértelmű, hogy bármilyen oltás nem egy orosz rulettként működő dolog, hanem olyasvalami, aminek a hátterében nagyon szigorú kutatási alapelvek, szabályok, protokollok mentén végig vitt vizsgálatok vannak.
Mielőtt egy oltást kihoznak, sőt mielőtt manapság bármilyen orvosi terápiát elkezdünk alkalmazni, azt olyan szigorú vizsgálatoknak vetik alá, hogy tulajdonképpen lehetetlen, vagy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy abba bármilyen olyan hiba csúszhasson, amely a betegre tényleges veszélyt jelent. Még akkor is, ha a hétköznapi embernek az a benyomása, hogy ezeknél az oltásoknál most rövidebb idő alatt történtek az engedélyezési folyamatok.
Megnyugtatnék mindenkit, hogy azok a lépések, amik ahhoz szükségesek, hogy egy oltást úgynevezett Fázis 3 vizsgálatok után a piacra dobjanak, most is lezajlottak minden esetben nagyon szigorú biztonsági körülmények között. A Magyarországon eddig alkalmazott két oltóanyag esetében rendelkezésre állnak azok a megnyugtató eredményekről beszámoló publikációk, amelyek alapján az engedély a hatóságok részéről kiadható volt. Csak miután a szükséges vizsgálatok megtörténtek, és az eredményeket publikálták – ami egyébként minden oltóanyag vagy lényegében minden orvosi eljárás esetén így történik – lehet csak szélesebb körben megkezdeni bármely terápia alkalmazását. Tehát van kellő bizonyíték arra, hogy az oltás biztonságos és hatékony.
Ezen túlmenően pedig mindig van egy szintén nagyon szigorú és alapos hatósági engedélyezési folyamat. Sőt, például Európában az uniós hatósági engedélyezés után még gyakran a lokális hatóságoknak is engedélyezniük kell, és csak ezek után kezdődhet el bármilyen vakcina vagy gyógyszer alkalmazása. Tehát ez egy nagyon szigorúan ellenőrzött folyamat, rengeteg ellenőrzési ponttal, és ezek működnek is.
De visszatérve a kérdésre, nem volt bennem hezitálás. Azért nem, mert maximálisan megbízom a kutatásban, a tudományosan alátámasztott bizonyítási rendszerben, valamint a kontrollrendszerben és a hatóságok működésében, ami alapján egy vakcinát hatékonynak és alkalmazhatónak igazolnak.
Forbes.hu: Az egyik legtöbbet hallott aggály, ami szinte automatikusan kérdéseket ébreszt az emberben, az valóban a gyorsaság, illetve, hogy óriási nyomás volt a világ kutatóin, hogy minél előbb találják meg a Covid-19 elleni vakcinát. Közben a tudomány oldaláról meg azt hallani, hogy maga ez az új technológia, a harmadik generációs vakcina valójában évtizedek óta zajló fejlesztés eredménye. Mi az igazság?
A harmadik generációs vakcinákhoz vezető kutatás, ami Karikó Katalin nevéhez fűződik, valóban régi kutatás. Már akkor is sok éve folyt, amikor 2005-ben megjelentek olyan publikációk, amelyek lehetséges technológiaként vetették fel ilyen alkalmazásban is. És most kiderült, hogy ez a technológia rendkívül biztonságos. Amiben a Pfizer-Biontech és a Moderna vakcinája más, mint a korábbi oltások, az az, hogy semmiféle olyan víruspartikulum, ami elvileg megbetegedést tud okozni, nem jut be a sejtekbe.
Vagyis szemben azzal, amivel a korábbi oltások működtek – mint például annak idején a poliovírusra, magyarul a járványos gyermekbénulásra adott Sabin-cseppek –, az új oltások sem legyengített vírustörzset, sem elölt vírust nem tartalmaznak. Itt mindössze a vírus úgynevezett tüskefehérjéjének a leírását tartalmazó messenger RNS-t juttatják be a sejtbe, ami a megfelelő sejt apparátusokon ezt a vírus tüskefehérjét szintetizálja, ami a véráramba jutva az immunrendszer számára még ismeretlen fehérjeként láthatóvá válik, és az immunrendszer elkezdhet ellenük immunanyagot gyártani.
„Az RNS felől a DNS irányába történő „génmódosítás” jelen tudásunk szerint nem tud megtörténni” – Gellér László
A többi vakcina más elven működik. Van olyan, amelyik egy úgynevezett vektor vírussal juttat víruspartikulumokat a szervezetünkbe, és azok ellen generálódik az immunválasz, ilyen például az orosz Szputnyik-V oltóanyag. A Novavax által vizsgált vakcina hatóanyaga pedig például magát a tüskefehérjét tartalmazza, ami ellen az immunválasz generálódik, tehát bár nem mRNS alapú, de ez sem tartalmazza a vírus többi alkotórészét. A kínai vakcina egy régebb óta alkalmazott technológia, itt elölt vírussal történik a vakcináció. Vagyis azt kell látni, hogy volt itt egy hihetetlen fejlődés, ami azt is jelenti, hogy legfeljebb olyan mellékhatások jelentkezhetnek, amik az oltóanyagban lévő vivőanyagok vagy kiegészítő anyagok miatt, az ezekre adott reakciók révén léphetnek fel.
A Pfizer-Biontech esetében egy 2020. december 30-i cikkben összesen három olyan esetet írtak le, amikor komolyabb mellékhatás, allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk lépett fel, és január elején már körülbelül 13 millió oltáson voltunk túl a világon. Vagyis elhanyagolható azon esetek száma, amikor aggodalomra okot adó reakció jelentkezett és ahol igen, ott esetszinten nagyon pontosan tudni lehet, hogy például milyen társbetegségek okozhatták a problémát.
De a világhálón és a közösségi oldalakon minden emberi félelmet fel lehet fújni, és egy újabb technikától nyilván mindig van félelem. Ráadásul a félelmeinkre apelláló hírek hallatán sokan sokkal hamarabb lesznek az új technológia ellenzői, mint hogyha a racionális eszükre hallgatnának.
Forbes.hu: Az mRNS technológiával kapcsolatban például az a népszerű félelem kering, hogy az oltás beavatkozik az ember genetikai működésébe. Erre mi az ön válasza?
Ezek mögött megint csak tájékozatlanság áll. Egész röviden itt arról van szó, hogy a genetikai információ áramlás az emberben a DNS felől történik az RNS irányába. Az RNS-sel bejuttatott információ nem tud beépülni a sejtek genetikai állományába, tehát az RNS felől a DNS irányába történő „génmódosítás” jelen tudásunk szerint nem tud megtörténni, szóval ezzel kapcsolatban megint rengeteg téves információ kering.
Forbes.hu: Az az érdekes, hogy még az orvosok, egészségügyi dolgozók körében is meglepően alacsony az oltás támogatottsága, miközben minden szakember mindig elmondja, hogy a magyar oltási rendszer milyen kiváló, az egyik legjobb a világon, hogy milyen progresszív volt, amikor bevezették, és egyébként csecsemőkorunk óta hozzá vagyunk szoktatva az oltásokhoz. Ön szerint mi ennek az oka?
Megmondom őszintén, hogy ezt én magam sem értem. Érthetetlen, hogy míg eddig a mindenki által ismert korlátozó intézkedések miatt mindenki messiásként várta a vakcinát, december végén meglepő módon az oltásellenesek aránya a KSH szerint bőven 35 százalék felett volt, és sajnos ez az arány az egészségügyi dolgozók körében sem volt akkor sokkal alacsonyabb. Amikor nap mint nap látjuk, hogy akár egyetlen Covid-19 beteg és az általa megfertőzöttek képesek lebénítani akár egy osztály működését is, és lényegében teljesen megakadályozzák ezzel a betegellátást, akkor nyilván ezen a helyzeten változtatni kell.
Ezért is szerveztünk január elején egy webináriumot, aminek mostanra több mint tízezres nézettsége lett, és szerencsére mostanra az oltás támogatottsága is nőtt. A legutóbbi KSH felmérés szerint 2021 január első felében közel megduplázódott azok száma, akik mindenképpen beoltatnák magukat (15-ről 27 százalékra), és a kategorikusan elutasítók száma is jelentősen csökkent (36-ról 29 százalékra). Valószínűleg ez a folyamat még tovább fog folytatódni, mert látható, hogy azok a félelmek, amelyek miatt ez a szkepticizmus kialakult, teljesen alaptalanok.
A hazai oltási hajlandóság alacsony, de januárban már emelkedett
Ha az ember racionálisan gondolkozik, ahogy az egészségügyi dolgozók bármilyen pozícióban – gondolom – kell, hogy gondolkozzanak, akkor nyilván a megbízható információkat fogadják el. Ha a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya, valamint az ebben a kérdésben széleskörű ismeretekkel rendelkező virológusok, infektológusok illetve más szakemberek is állást foglalnak a vakcináció mellett, akkor azt el kell fogadni.
Itt olyan emberek nyilatkoznak, akiknek a szavára azért lehet adni, mert kikezdhetetlen tudományos háttérrel rendelkeznek, és mind ugyanazt mondják.
Én az élet más területén is azt mondom, hogy arra hallgassunk, aki ért hozzá. Ha mi magunk nem értünk a mosogatógéphez, vagy az autónkhoz, ami elromlik, akkor automatikusan szerelőt hívunk, és nem magunk kezdünk okoskodni és a netet böngészni. Ha nem vagyunk orvosok, virológusok vagy infektológusok, akkor hallgassunk azokra a szaktekintélyekre, akiknek a tevékenysége eredményeképpen ma a védőoltási rendszerünk miatt szinte egyáltalán nem találkozunk a gyermekkori fertőző betegségekkel. Főleg, ha a körükben teljes konszenzus van, akkor azt kell elfogadni, nem pedig a minden tudományos érvelés nélkül keringő álhíreket tényként kezelni.
Forbes.hu: Lépjünk túl az oltásellenességen, és nézzük a dolog praktikus oldalát. Ha valaki szeretne oltást kapni, most azt látja, hogy nagyon lassan haladunk, holott a Pfizer mellett már a Moderna vakcinája is bent van az országban. Hatvan százalékot szoktak emlegetni, ez durván 6 millió embert jelent Magyarországon, mikorra kellene elérnünk ezt az átoltottságot ahhoz, hogy legyőzzük a járványt?
Nyilván az lenne a jó, ha ezt a számot minél előbb elérnénk. Az oltási rendet szerintem nagyon helyesen határozták meg, hiszen először a legsérülékenyebb populációban van a legnagyobb jelentősége. Az egészségügyi dolgozókat célszerű korábban kezelni mindenkinél, hiszen nagyon sok embert mi látunk el, óhatatlanul kapcsolatba kerülünk vírushordozókkal, és mi nem tudunk otthonról dolgozni. A következő az idősotthonok lakói és dolgozói, hiszen a zárt közösségek könnyen gócponttá válhatnak, az itt lakók mind életkoruknál, mind egészségi állapotuknál fogva sérülékenyebbek. Az extra logisztikai probléma itt az, hogy ők nem mindig tudnak bemenni az oltópontokra. Nagy nehézség ezekkel az oltásokkal kapcsolatban, hogy mínusz 70 fokon kell tárolni a Pfizer-Biontech vakcináját és mínusz 20 fokon a Modernáét, itt tehát nem kivitelezhető könnyen az, hogy elvigyék őket a háziorvosi rendelőkbe.
Az összes többi oltás, ami várhatóan hamarosan engedélyt kap és megérkezik, már normál hűtőszekrényben tárolható, így az oltás menete, a logisztikai körülmények egyértelműen meg fognak változni. Jóval könnyebb lesz, és akkor talán nem csak annyi oltópontot lehet majd a városokban kialakítani, ahol a hűtés megoldható, hanem praktikusan akár az összes háziorvosi rendelőben be lehetne adatni az oltást. Ezzel elérhetőbb közelségbe kerülne a 60 százalékos arány, bár már most is inkább 70-80 százalékos átoltottságról beszélnek. Ezt úgy kell érteni, hogy a fertőzésen átesettek és a beoltottak együttes száma tegyen ki ekkora hányadot.
Forbes.hu: Mindenki Izraelre mutogat, ahol rohamtempóban oltják a lakosságot, és villámgyorsan beoltottak 1-2 millió embert, már 25 százalék felett járnak, mit csinálnak ők sokkal jobban?
Nem hiszem, hogy mi nagyon rosszul csinálnánk bármit. A ma reggeli (január 17-i) szám 112 847, ezt nem tartom drámaian alacsonynak, és biztos vagyok benne, hogy amint lehet, még több oltópontot alakítanak ki nálunk is, és ahogy lehet, a logisztikát könnyíteni fogják. Ilyen szempontból már a Moderna vakcinája is könnyebben szállítható és tárolható, mert tulajdonképpen mélyhűtőben is lehet tárolni, nagy különbség, hogy mínusz 70 vagy mínusz 20 fok a tárolási igény. Szóval én itt látok lehetőséget, remélem, hogy rövidesen könnyebbé és gyorsabbá válik az oltások beadása.
Izrael, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Oroszország és az európai államok átoltottsága 2021. január 17-i adatok alapján, százalékban (Forrás: Our World in Data)
Forbes.hu: Azokról az oltásokról, amelyek szintén előrehaladott fázisban járnak és a Pfizer és a Moderna után várhatóan Magyarországra érkeznek, mit kell tudni? Azokra gondolok, amiket már még egyszerűbben, hétköznapi körülmények között, rendes hűtőben lehet majd tárolni. Melyek ezek, és ha ezek nem harmadik generációs oltások, akkor milyen elven működnek?
Igen, ezek más elven alapulnak. A részletekbe talán felesleges belemenni, de az a lényeg, hogy ebben az esetben sem a legyengített vírustörzsek bejuttatása révén váltják ki az immunválaszt, és nagy előnyük, hogy még könnyebben hozzáférhetők. Létezik a Johnsonnak, az Oxford-Astrazenecának, a Sanofinak és a Novavaxnak is oltása, ezek azok, amelyek olyan fázisban vannak, hogy februárban, illetve áprilisban valószínűleg el fogjuk tudni kezdeni használni. Van néhány, ami 1-2 hónapon belül tehát jó eséllyel meg tud jelenni, és pont a logisztikának az egyszerűsítése miatt fel fogja gyorsítani az oltási folyamatot.
Forbes.hu: Ha nem is megyünk bele a részletekbe, de azt ezekről az említett oltásokról is el lehet mondani, hogy megbízhatóságban és hatékonyságban ugyanolyanok, mint a harmadik generációs oltások?
Pontosan. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy minden olyan oltás, ami szóba jön, az olyan szabályozási, ellenőrzési protokollrendszeren megy keresztül és a korábbi oltásoknál szerzett annyi tudást sűrít magába, hogy ha egy oltást az EU és a magyar hatóság elfogad, vagy Amerikában az FDA, az ottani gyógyszerfelügyelet elfogadja, akkor nincs olyan információ, ami alapján az az egészségre káros lenne. Ez nem kérdés, ebben bárki biztos lehet.
Azt is tudni kell, hogy olyan utólagos ellenőrzési pontok is be vannak építve a rendszerbe az alkalmazás elkezdése után is, hogy ha bármilyen komplikáció bármelyiknél fellép, akkor arra azonnal reagálnak.
Forbes.hu: Az orosz és a kínai vakcinákat meglehetősen nagy félelem övezi. A kínai vakcina első generációs oltás lévén legyengített vírustörzsekkel dolgozik, virológusok, infektológusok, biológusok többször elmondták már, hogy kevésbé hatékonyak is, mint a korszerűbb vakcinák, illetve vannak olyan hírek, amelyek szerint hiányos a dokumentációjuk. Ha még az oltás előtt állna, nyugodtan beadatná magának?
Ezzel kapcsolatban is azt kell tudni, hogy ezeket is kizárólag akkor kezdik el használni, hogyha kellő bizonyíték áll rendelkezésre, ami a hatékonyságukat igazolja. Az orosz vakcina esetén a bejelentés pillanatában a Fázis 3 vizsgálatok eredményei még nem voltak elérhetőek, az aggodalmak leginkább ennek szóltak. December végén közben már publikálták a Fázis 3 vizsgálatok eredményét, és szerencsére ezek is 90 százalék feletti hatékonyságot igazoltak több mint 20 ezer beteg esetében, ami egy nagyon jó arány. Mostanra túl vannak az Astrazenecával is egy közös tesztelésen, és a friss eredmények is egyre megnyugtatóbbak.
A kínai Sinopharm vakcinát Kínában és az arab országokban alkalmazzák már széles körben. A gyártó cég 2020. december 30-án közölt adatai szerint 79 százalékos védettséget nyújt, az Egyesült Arab Emírségekben a Fázis 3 vizsgálatok során 86 százalékos védettséget igazoltak, ami szintén egy nagyon jó eredmény.
Továbbra is azt szeretném hangsúlyozni, hogy amennyiben a magyar hatóságok egy oltóanyagot elfogadnak, az azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció és tapasztalat alapján a vakcina biztonságos és elegendően hatásos, tehát a válaszom egyértelmű, igen, beadatnám.
Érdeklődtem török és kínai orvos barátaimnál, hogy mi a tapasztalat, és ugyanúgy nem számoltak be semmilyen negatív hatásról, ahogy a már jelenleg is itthon alkalmazott két vakcinánál sem látunk gyakorlatilag semmilyen káros hatást.
Forbes.hu: Lehet, hogy korai még a kérdés, de logikusan belegondolva, ez olyan lesz majd, mint a rendes influenzaoltás, hogy időről-időre jó, ha beoltatjuk magunkat?
Ez egy nagyon jó kérdés, de még nem tudjuk rá a választ. Az immunitást az ellenanyagszint mérésével szokták jellemezni, de itt meglehetősen nagy a szórás. A fertőzésen már átesett páciensek egy részénél hónapokkal később is magas az ellenanyagszint, másoknál viszonylag alacsony már szinte rögtön a betegség átvészelése után is. Van másfajta immunválasz is, az úgynevezett T sejtes immunválasz, amelynek a mérésére általánosan alkalmazható nagyon jó tesztjeink nincsenek. Szóval van ebben egy bizonytalanság, most még nem tudjuk, hogy kell-e esetleg utólag oltani vagy nem, ezzel kapcsolatban még nincs elég információnk.
Forbes.hu: Mi a helyzet az autoimmun betegségekkel? Szokták mondani, hogy ezek extra kockázatot jelentenek a betegség és az oltás szempontjából. Mely betegségekre kell itt gondolni? Egyre többeket érint például a cöliákia, ami egy autoimmun betegség, miközben teljesen tünetmentes, ha valaki gluténmentes diétával él.
Az autoimmun betegségek legnagyobb részénél, amelyek tünetmentesek, a jelenleg elérhető adatok alapján az oltás alkalmazható, az ő esetükben ugyanis általánosságban elmondható, hogy nagyobb az esélye, hogy a Covid fertőzés súlyosabb formában menjen végbe. Mindazonáltal hangsúlyozandó, hogy ezzel a betegcsoporttal nincs nagyon sok tapasztalat. A Magyarországon alkalmazott oltásoknál sem láttak eddig problémát.
A Városmajori szívklinikán ma is napi 5-10 pacemaker beültetést, 20-35 szívkatéterezést és több szívműtétet végeznek
Általánosságban elmondható, hogy nagyon kevés olyan pácienscsoportról tudunk, ahol nem javasolt az oltás, de itt is inkább egy nagyfokú óvatosságból, nem pedig azért, mert bajt okozott volna bármelyik oltóanyag. Ilyenek például a terhes nők és a szoptató anyák, vagy a terhességet tervezők. Nekik egyelőre nem ajánlják, de pusztán azért, mert nem voltak benne a tesztelt csoportokban, tehát nincs róluk nagy számban adat.
Forbes.hu: Arról van adat, hogy a Covid-19 vírus mutációira hatékonyak-e a már rendelkezésre álló oltások?
Ezt még jelen pillanatban pontosan nem tudjuk. Két mutánst ismerünk eddig, az angliait és a dél-afrikait, az előbbit körülbelül harminc, az utóbbit hat országban mutatták ki eddig, tehát sajnos jelen vannak. A jelenleg elérhető adatok, valamint a gyártó cégek nyilatkozatai alapján az angliai variáns ellen a Magyarországon jelenleg elérhető vakcinák hatásosnak tűnnek, a másik változat esetén is ezt feltételezik, itt a tapasztalat kevesebb.
Forbes.hu: Önök hogy dolgoznak most a Szívklinikán? Foglalkoznak Covid-19 betegekkel? Tudják végezni a dolgukat?
Mi Covid invazív centrum vagyunk, tehát ha covidos infarktusos páciens érkezik, akkor nálunk vizsgáljuk meg ezeket a betegeket. Nagyon szigorú előírásokat kell nekünk is betartanunk, de az összes megszokott invazív kardiológiai vizsgálatot és beavatkozást végezzük, tehát például a szívműtétek országos 17 százalékos csökkenésével szemben nálunk csak a Covid-helyzet miatt az elmúlt időszakban sem maradt el szívműtét.
Ugyanez vonatkozik az invazív kardiológia többi beavatkozástípusára is, ezek közül a leggyakrabban szívkatéterezést végzünk, napi 20-35 közötti számban, emellett napi 5-10 pacemaker beültetést, majdnem ennyiszer csináljuk a szívritmuszavar katéteres megszüntetését (ablációt), továbbá van 2-4 szívműtét, és minden programunk, például a szívátültetési program is változatlanul megy. Nálunk szinte minden sürgősségi beavatkozás előfordul, a számok alig változtak a járvány óta, és nagyon bízunk benne, hogy az oltások után a betegek és a mi rizikónk is jelentősen csökkenni fog, és ezáltal folytatni tudjuk a munkánkat.
Forbes.hu: Személy szerint mire számít, nyárra már lehet rendes nyaralást tervezni?
Az is egy érv az oltások mellett, hogy a beoltott pácienseknél lesz egy olyan dokumentum, ami igazolja, hogy be van oltva, nem tud fertőzni és nem is tudja elkapni a betegséget, tehát ezzel az engedéllyel lehet majd utazni. Nemcsak én, hanem mindenki, aki ezzel foglalkozik nagy reményeket fűz a tudomány által alátámasztott oltásokhoz és az oltási rendszerhez. Nagyon bízom abban, hogy főleg azután, hogy a már könnyen szállítható, tárolható oltások is megérkeznek, akkor nyárig elérhetjük a megfelelő átoltottsági arányt, és az új fertőzések számának drasztikus csökkenését vagy megszűnését látva már nyugodtan lehet majd nyaralást tervezni.
A védőoltások működési elvéről, az egyes vakcinák közötti különbségekről ebből a január elején felvett szakmai beszélgetésből még többet megtudhat. Szendrő Gabriella, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága vezetőségi tagjaként Gellér László professzor mellett Madarász Emília, sejt- és fejlődésbiológussal, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutató professzor emeritusával beszélgetett abból a célból, hogy az épp oltás előtt álló egészségügyi dolgozók kérdéseit megválaszolják.
