Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: CDC / Unsplash

MTA-s biológus: Aki nem oltatja be magát, az nem csak a saját életét, az egész társadalmat veszélyezteti

Felelőtlenül erőltették az oroszok a saját vakcinájukat, ezzel pedig minden más koronavírus elleni oltásba vetett bizalmat aláástak. Pedig a kockázatok minimálisak, és az oltás az egyetlen eszköz a járvány megállítására – állítja Gellér László kardiológus és Madarász Emília sejtbiológus. A szakértők online előadáson ismertették az eddig kifejlesztett vakcinákat, és azt is elmondták, miért a Pfizer oltásában bíznak meg a legjobban.

Miután 2020 végén Magyarországon is megkezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása a koronavírus ellen, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága online előadáson, szakértők segítségével ismertette a vakcinák hatásait – és oszlatott el tévhiteket. Gellér László, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának invazív kardiológusa és Madarász Emília, az MTA kutató professzor emeritusa, sejt- és fejlődésbiológus tisztán tudományos alapokról indulva részletesen beszélt a különböző vakcinák hatásairól és esetleges kockázatairól – a Pfizer oltásától a kínai termékeken át az orosz Szputnyikig.

Csak enyhe mellékhatásai vannak a Pfizer-vakcinának

Gellér László az elsők között kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországon egyelőre a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett vakcinával oltják az egészségügyi dolgozókat, ő is ezt kapta, és bár számtalan álhír kering arról az interneten, hogy milyen súlyos mellékhatásai vannak az oltásnak, a kardiológus elmondta:

a Pfizer vakcináját több mint 43 ezer emberen tesztelték két hónapos utánkövetéssel, és a mellékhatások legfeljebb közepesek voltak bőrpírrel, izzadással, lázzal, fejfájással vagy izomfájdalmakkal. Annak ellenére is, hogy idősek és különböző alapbetegségekkel rendelkezők is megkapták.

A lényeg azonban, hogy a második oltás beadását követően a Pfizer-BioNTech-vakcina 95 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a fertőzést.

Az oroszok emberkísérletet végeztek

Tavaly év végén 6000 ampullányi orosz vakcina is érkezett Magyarországra. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, ezzel „a magyar szakembereknek újabb lehetősége nyílik arra, hogy döntést hozzanak az oltóanyag felhasználásának módjáról”. Hozzátette azt is, hogy Oroszországban 40 ezer ember bevonásával már elvégezték a klinikai teszteket, azok pedig 91,4 százalékos hatékonyságot mutatnak.

Gellér szkeptikusabb a Szputnyik-vakcinákkal: a kardiológus szerint az oroszok presztízskérdést csináltak abból, hogy előbb legyen koronavírus elleni oltásuk, mint a nyugati országoknak.

Ezt mutatja az is, hogy amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy engedélyezik az országban a szer használatát, mindössze 38 emberen tesztelték, amely 1146-szor kevesebb, mint a Pfizer esetében,

a hatékonysága pedig ekkor a minimálisan elvárt 40 százalék helyett 16 százalék volt.

Az oroszok felelőtlensége ezért hatalmas károkat okozott a vakcinák megítélésének – ezen az azóta elért 91,4 százalékos hatékonyság segíthet, illetve az, hogy a svéd-brit Astrazeneca (amelynek a vakcinájával a napokban szintén elkezdték az oltást Nagy-Britanniában) együtt fog működni az oroszokkal az oltásuk tökéletesítésében.

Mitől különleges a harmadik generációs vakcina?

A Pfizer és a Biontech által fejlesztett koronavírus elleni vakcina úgynevezett mRNS-alapú. Ez azt jelenti, hogy a szervezetbe a védekezéshez szükséges fehérjék előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be. Ez jelentős előrelépés a legyengített vagy elhalt vírust a szervezetbe juttató első generációs vakcinákhoz képest, de a második generációs, a vírusok genetikai anyaga nélkül az emberi testbe juttatott fehérjékhez mérve is. Ennek a technológiának a kidolgozásában vett részt Karikó Katalin, aki a Biontech alelnöke is.

A harmadik generációs vakcinák bevetése a koronavírus ellen azért is fontos, mert Madarász Emília sejtbiológus szerint az első generációs, Covid-19 ellen kifejlesztett oltások csak 70 százalékos hatékonyságot tudtak elérni.

Maradjunk a Pfizernél

Madarász az eddig ismert koronavírus-vakcinák fajtáit, működési elvét és hatásmechanizmusát egyenként és részletesen ismertetve kitért azok hatékonyságára és kockázataira is. Mint mondta, egy sejtbiológus általában még az orvosoknál is óvatosabb, ezért ha ő olyan helyzetben lenne, hogy kérhetné a magyar hatóságokat, akkor azt mondaná, hogy „maradjunk a Pfizernél.”

Ebben ugyanis csak a már említett RNS és egy úgynevezett lipid csepp van, amely a legkevésbé lehet ártalmas, miközben a leghatékonyabb a Covid-19 ellen. Eloszlatta azokat a tévhiteket is, amelyek szerint az mRNS-alapú oltás beavatkozna az ember genetikai működésébe, erről ugyanis szerinte egyáltalán nincs szó, a genetikai anyagunkat a DNS és nem az RNS határozza meg.

Az Amerikában már szintén engedélyzett Moderna vakcinájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az is mRNS-alapú oltás, azzal a különbséggel, hogy úgynevezett PEG-et (polietilénglikolt) tartalmaz, amely bizonyos esetekben vesekárosodást is okozhat.

„Nem akarok senkit ijesztegetni, de ez van a fagyálló folyadékban is” – mondta Madarász, hozzátéve ugyanakkor, hogy ezt a szert is alaposan bevizsgálták, nagyon kevés PEG van benne, de ettől az ő szemében „kicsit kevésbé jó”, mint a Pfizer oltása.

Az Oxfordi Egyetem, az Astrazeneca és az orosz Szputnyik oltása úgynevezett vektorvakcina, mindhárom adenovírust tartalmaz – Madarász Emília szerint az ilyen megoldásokat sok kutatásban próbálják ki génterápiás eszközként. A koronavírus vakcinához használt, emberszabásúakon kifejlesztett adenovírusos vakcina az eddigi kutatások szerint nem ártalmas, és „veszélytelennek tűnik”. Ugyanakkor a kutató hozzátette, hogy az elvileg replikációra képtelen adenovírusok is képesek lehetnek szaporodni, ez pedig már jelenthet problémát.

Ami pedig a kínai vakcinákat illeti, azok elsőgenerációs oltóanyagok, vagyis a koronavírus legyengített változatát befecskendezve váltják ki az emberi szervezetben a védekezéshez szükséges immunválaszt, és mint ilyenek, kevésbé és rövidebb távon adnak immunitást a Covid-19 fertőzéssel szemben.

Mindezek ismeretében ugyanakkor mindkét szakember nagyon határozottan állította, hogy a világjárvány elleni védekezésben az egyetlen jó megoldást az oltás jelenti. Ahogy Madarász Emília mondta:

„aki nem oltatja be magát, az nemcsak a saját életét veszélyezteti, hanem az egész társadalmét, és azt kockáztatja, hogy tényleg nem tudjuk megállítani ezt a vírust.”

A Szendrő Gabriella által szervezett és moderált teljes beszélgetés itt nézhető meg, benne egyebek mellett arról is, hogy hogyan épül fel a koronavírus, hogy miért kell mínusz 70 fokon szállítani a Pfizer oltásait.

Borítókép: CDC // Unsplash

A hibák mindig megbocsáthatók, ha van elég bátorságod, hogy beismerd őket.