A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ami az idei várható GDP 6 százaléka. Az MNB továbbra is úgy véli, hogy a GDP az idén 2-3 százalékkal nő – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök mai online sajtótájékoztatóján. Indul az eszközvásárlási program, maradt az alapkamat.
A kormányzati sajtótájékoztatókon rendre elhangzott, a járvány miatti gazdaságvédelmi csomag a GDP nagyjából 20 százalékát érheti el, de ebben benne van az MNB hozzájárulása is. Miután a munkahelyvédelemről ma több részletet is elárult a programot koordináló innovációs miniszter, Palkovics László, az MNB elnöke, Matolcsy György is sajtótájékoztatót hívott össze – az esemény, természetesen, online zajlott.
Megjelent a Forbes áprilisi száma – már online is olvasható a magazin!
A jegybank összesen 3000 milliárd forinttal támogatja meg a gazdaságvédelmet, nézzük a főbb pontokat, hogyan:
- Újraindítják a Növekedési Hitel Programot (NHP), 1000 milliárd forintos kerettel (NHP Hajrá lesz a program neve);
- Ideveszik a meglévő NHP Fix keretei között működő 500 milliárd forintos forrást is;
- Az összes eddigi célra megnyitották a programot: lehet fejlesztési beruházásra igényelni, forgóeszközhitelre, bérfizetésre és hitelkiváltásra is
- A mikro, kis- és középvállalkozások programjában részt vevő hiteleinek futamidejét 20 évre emelik és 10 milliárd forintra az elérhető összeget.
- Plusz 4 százalékos kamattámogatást biztosít a jegybank a programban résztvevő bankoknak (az NHP-ban a maximális kamat továbbra is 2,5 százalék, így összesen 6,5 százalékos banki nyereségre nyit teret az MNB) – 2021 június végéig él a kamattámogatás;
- Pörögni kell: a bankoknak két hét alatt el kell bírálniuk a programban beérkező hitelkérelmeket, ha csúsznak, az MNB versenytárshoz viszi a hitelt;
- Nullára csökkentik a kötelező tartalékát, amellyel 250 milliárd forint likviditás szabadul fel (ez könnyebbség a bankoknak);
- Az MNB 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek;
- Továbbfejlesztik a Növekedési Kötvényprogramot (NKP): 10 helyett 20 év lesz a futamidő, 20 helyett 50 milliárd forint lehet egy-egy kibocsátásban az MNB részvétel. (A program mintegy 200 nagyvállalatot érint).
- NKP: a korábban bejelentett 450 milliárdos forrás fele még megvan, ha ez elfogy, javaslatot tesznek a keret emelésére.
MNB: indul az eszközvásárlás, nem emeltek kamatot, de mégis
Kamatdöntő ülés is volt az MNB Monetáris Tanácsában. Az alapkamathoz nem nyúltak, marad a 0,9 százalékos irányadó ráta, de ami ennél sokkal fontosabb: az ún. O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát 95 bázisponttal megemelték, 1,85 százalékra (ez a kamatemeléssel egyenértékű lépés gyakorlatilag).
„Ez a lépés az egyik leglényegesebb döntés. Ugyanis az MNB ezzel kinyitotta a kaput, azaz lehetősége van arra, hogy akár 1,85 százalékos szintig emelje a kamatot. Ugyanígy csökkentheti is azt a jövőben. A döntés azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag bevezette a heti kamatdöntést. Minden héten az egyhetes betéti tenderek előtt dönt majd a jegybank azok kamatszintjéről, majd utána a beérkező ajánlatok alapján arról, hogy ezen a kamaton mekkora összeget fogad be” – mondta az MNB lépéseit értékelve Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. „Azzal, hogy felfelé nyitotta meg a kaput az MNB, valószínű, hogy a soron következő csütörtöki tenderen szigorítani fog, azaz magasabb lesz a kamat.
A jegybank célja ezzel, hogy a piaci helyzetre gyorsan tudjon reagálni és a forint árfolyamát stabilizálni tudja.
Vagyis, hogy a magyar deviza jobban együtt tudjon mozogni a régiós devizákkal, az elmúlt hetekben ugyanis láttunk olyat, hogy nagyon elszakadt tőlük a magyar fizetőeszköz.”
Nagy Márton alelnök bejelentette,
a tanács döntött az eszközvásárlási program megindításáról, állampapírt és jelzáloglevelet fognak venni.
Az állampapír-vásárlás részleteit a következő hetekben dolgozzák ki. Nagy elmondta, hogy a hozamgörbe ellaposítása a cél, miközben az NHP és NKP programokkal lazítani is tudnak.
Mi lesz a forinttal a nagy bejelentések után?
„Összességében a kamatfolyosó szimmetriájának visszaállítása monetáris szigorításnak tudható be, ugyanakkor a bejelentett eszközvásárlási program lazító irányba tett lépés. A forint árfolyama elsősorban a hitelkamatok emelésére reagált, az euró-forint árfolyama letörte a 360-as támaszt. Az eszközvásárlási program részleteit egyelőre nem ismerjük, így annak árfolyamhatása is kérdéses” – írja villámkommentárjában az Equilor Befektetési Zrt.
Épp a hét elején beszélgettünk Samu Jánossal, a Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettesével a forint kilátásairól. Mint mondta, határozott üzenetet kell küldenie a gazdaságpolitikának a befektetők irányába, miszerint nem érdemes a forint gyengülésére fogadni.
Az MNB meglehetősen erős üzenetet küldött, legalább is a euró/forint árfolyamgrafikon alapján, Matolcsy György bejelentése után az euróval szemben 356,5-ös szintig erősödött a forint, mely a múlt héten a 360-at is súrolta. Azóta az árfolyam korrigált, a 358-as szinten oldalazik.
A teljes sajtótájékoztatót itt lehet visszanézni:
