Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Az adat nem az új olaj. Hanem a fény, ami nélkül egy cég csak a sötétben tapogatózik

Ha bemész egy modern startup irodájába, nagyon gyakran LCD képernyők lógnak a falon a csapatok feje fölött, különböző adatsorokat mutatva. Sokan arra a következtetésre jutnak emiatt, hogy ha a starupok ennyire adatéhesek, akkor az adat valószínűleg az új olaj.

A data scientistek az új rocksztárok. Az adat az, amiből értéket termelünk, ami az új gazdagság szimbóluma lehet. Valami, amit ki kell aknázni, amit kiaknázhatunk.
Ez a megközelítés azonban alapvetően hibás. A világ legtöbb startupjában
az adat nem az új olaj, hanem egyet jelent az érzékeléssel, látással, az életbenmaradás legfontosabb eszköze.
Hogy megértsük, miért annyira fontos az adat a modern főleg digitális startupok számára, érdemes elidőzni kicsit a klasszikusabb iparágakban. A hagyományos iparágakban is szükség volt adatokra, de a klasszikus fizikai környezetben az adatok általában kész tényként és jól bejáratott formában álltak rendelkezésre.
A fizikai környezetben az adatot, a visszajelzéseket a szemünkkel közvetlenül látjuk. Egy bolt menedzsere látja, hogy az ügyfél bejön és vásárol-e, hogy az ügyfél boldogan távozott-e, tapasztalatból előre tudja jelezni, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy az ügyfél vissza fog térni, látja a kiszolgálás minőségét, gyorsan tudja ellenőrizni, hogy egy eladó megfelelő színvonalat produkál-e, hogy volt-e készleten, amit keresett.
Egy étteremben a menedzser egyszerűen ellenőrizni tudja, hogy az étel, amit kivisznek megfelelő minőségű és hőmérsékletű-e, elég gyorsan viszik-e ki, a falak kopottak-e, kell-e festeni. Egy bolt megnyitása előtt a cégvezető könnyedén tudja ellenőrizni a környékbeli áruházak és boltok forgalmát, meg tudja nézni, hogy egy adott termékkategóriából kb mennyit vásárolnak, ellenőrizni tudja a környékbeli irodaházakban dolgozók számát, hogy kb. hány ember sétál az utcán átlagban naponta. Egy gyárban a munkások sebessége, a leállások gyakorisága, a kigördülő elemek száma látható.
Teljesen természetesnek vesszük, de fizikai tér, amelyben a látásunkat használjuk elképesztő mennyiségű információt hordoz a hagyományos üzletben dolgozók számára és emiatt ezek az iparágak némileg kényelmes helyzetben voltak/vannak a működésükhöz szükséges adatokkal kapcsolatban.
A startupok döntő többségénél és induló vállalkozások többségénél azonban nincs fizikai tér. A ma induló legtöbb vállalkozás egy olyan globális és virtualizált világba nyomul bele, amelyben nem áll rendelkezésre olyan tér, amit évmilliók alatt kifejlődött receptorokkal felszerelkezve képesek lennénk orientálódni. A legtöbb új vállalkozás vak. Van ugyan némi adata a piacról, a fogyasztók számáról, a keresletről, keresési trendekről ezek is már egyéb adatgyűjtő cégektől érkeznek , de a legtöbb modern startup vállalkozás alapvetően szemek és fülek és érzékszervek nélkül születik, ezért kénytelen a saját érzékszerveit kifejleszteni. Ezek az érzékszervek pedig a világba behálózott adatgyűjtésen keresztül működnek és épülnek fel. Egy modern startupnak el kell döntenie, hogy ahhoz, hogy a világban tájékozódni tudjon milyen adatokat akar gyűjteni, milyen érzékszerveket is akar magának.
adat_nyito
Az adat tehát a startupok számára nem az olaj, hanem a látás eszköze, ami nélkül nem lehet életben maradni. Nem véletlen, hogy egy startup számára a gyors piacra lépés sokkal fontosabb, mint a tökéletes termék megcsinálása. Ugyanis érzékszervek csak élő adatokon tudnak fejlődni.
Amikor Ben Horowitz, a világ egyik leghíresebb befektetője egy korábbi cégében szembesült azzal a problémával, hogy a versenytársak terméke jobb és a saját termék csapata próbálja egyhangúlag lebeszélni arról, hogy induljanak el, akkor azt válaszolta nekik, hogy nem engedhetik meg magunknak, hogy várjanak, ki kell  menniük egy rossz temrékkel a piacra és el kell kezdenünk értékesíteni, hogy információt és adatot tudjanak gyűjteni arról, hogy valójában mire van szüksége a piacnak.
A repülésben van egy modell, ami alapján a harci pilótákat képzik, egy angol műszó, az ún.  OODA ciklus. Magyar fordításban egy repülőgép vadászpilóta akkor tud nyerni és életben maradni egy légi összecsapásban, ha ő lát a legjobban, ha ő képes a rendelkezésre álló információkból orientálódni a leggyorsabban, ha ő tud a leggyorsabban dönteni, majd a leggyorsabban cselekedni. Egy összecsapásban ezt a Megfigyelés-Orientálódás-Döntés-Cselekvés lépéssor tucatnyi alkalommal fut körbe, mire az egyik pilóta nyer, a másik pedig meghal. Két hasonló repülővel repülő vadászpilóta közül az marad életben, amelyik ezt a ciklust gyorsabban tudja lefuttatni. A repülésben tehát folyamatosan fejlesztik a gépeket és az embereket, hogy jobban lássanak látótér, radar, egyéb szenzorok , hogy jobban tudjanak orientálódni képzés, hitek és érzetek, stb. , hogy jobban tudjanak dönteni környezet, képesség, képzés, eszközök , és gyorsabban tudjank cselekedni motoros reakciók, izom mozgatás, kompetencia, stb
A startupok esetében nagyon hasonló a helyezet, a falakon lévő monitorok és a mögöttük felépített analitikai rendszerek az érzékszervek és a montoron futó adatok amelyek alapján egy startup képes orientálódni, dönteni és cselekedni. Egy startup sikere tehát gyakran azon múlik, hogy milyen adatokat gyűjt és abból milyen gondolkodással von le konklúziókat, abból hogyan dönt és végül milyen gyorsan képes cselekedni.
Az adat tehát nem az új olaj, hanem a fény, ami információkat közvetít a világról amelyben mozogva egy startup sikeres lesz, vagy elbukik.

Dobó “Doransky” Mátyás,
i
gazgató, Magyar Telekom, egykori blogger, a SmartMobil konferencia alapítója.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő