Hiába a platós kocsik, a Bibliaövezet ultrakonzervatív öröksége, a fegyverpártiság és a republikánus többség, a Texas állambeli Austin egy demokrata sziget. Az elmúlt években a szemünk láttára kezdett új Szilícium-völggyé válni azzal, hogy otthont ad az innovációt diktáló tech szférának, ami a kétezres évektől Kaliforniát tette „a hellyé, ahol lenned kell, ha komolyan gondolod a bizniszt”.
Az elmúlt években egyre több tech cég döntött úgy, hogy vagy áthelyezi a főhadiszállását Texasba, vagy irodát nyit ott, köszönhetően a kedvező adózási körülményeknek, a pezsgő életnek, az üzleti környezetnek és a (még) nem elszállt lakhatási költségeknek. Austin mára érett és feltörekvő unikornisoknak egyaránt otthont ad, és
a térségbe áramló kockázati tőke 2018 óta évről évre minimum duplázódik – 2021-ben már 5,5 milliárd dollár volt a Pitchbook adatai szerint.
2021-ben átlépte az egymilliárd dollár értékelést az austini székhelyű The Zebra, a Firefly Aerospace, az Abrigo, az Iodine Software és a Zenbusiness, valamint a legnagyobb amerikai tech cégek is ide költöztették másodlagos főhadiszállásaikat. Köztük az Apple, az Oracle, a Google, az Amazon, a Facebook és a SpaceX, az IBM és az Intel is. A Hoover Institution 2021-ben 74 Kaliforniából Austinba költöző céget számolt össze.
Természetesen magyar lakója is van az austini közösségnek – de erről kicsit később.
Számít, ki van ott
Az utóbbi évek legnagyobb durranása az austini tech szcénában a Tesla-főhadiszállás üzleti és a Tesla-vezér személyes átköltözése volt Palo Altóból Austinba 2021 októberében. Elon Musk már akkor is azzal indokolta a döntést, hogy az alkalmazottai nagy részének megfizethetetlenné vált a Palo Altó-i lakhatás, amit az elképesztő kereslet húsz éve hajt egyre fölfelé. Musk annak ellenére döntött így, hogy a Tesla ezer szállal kötődik Kaliforniához: Palo Alto irodáinak kis túlzással felét ők lakják, a közeli Santo Carlosban indult a cég, és akkumulátor-üzemet is épít az állam nyugati felén lévő Lathropban.
Musk mellett a nemrég Spotifyt becsicskító Joe Rogan is átköltözött, de már ott él a Palantir társalapítója, Joe Lonsdale és a Bedrock Capital alapítója, Geoff Lewis is, hogy csak néhány húzónevet említsünk. Mert hogy Austinba tényleg rengetegen költöznek – és főleg Kaliforniából. Az Austin Chamber adatai szerint
2010 és 2020 között 33,7 százalékkal nőtt a főváros lakossága, csak 2021-ben pedig közel tíz százalékos volt a növekedés.
Persze nem lehet egykönnyen kiütni a Szilícium-völgyet a nyeregből. Az évtizedek során felhalmozott tudást, infrastruktúrát és networköt nem lehet és nem is kell felszámolni vagy elfelejteni. Az azonban jól látszik, hogy mindenféle mércével tarthatatlan az az áremelkedés, amit a meghatározó tech cégek jelenléte okoz ingatlanárakban, lakhatási költségekben és életminőségben.
A Tesla austini főhadiszállása. Forrás: Austin Chamber of Commerce
A magyar lakó élményei
Most vissza az austini magyar üzlethez: a múlt héten startuptörténelmet írt Seon 2021-ben nyitotta meg austini irodáját, jelenleg 6-8 fővel vannak helyben, ezt szeretnék év végéig 20-25 főre növelni. „Néztük Floridát, Miamit, Atlantát, Phoenixet és persze San Franciscót is, de azért döntöttünk Austin mellett, mert egyértelmű volt, hogy egyre menőbb hely lesz, és itt is elérjük a spanyol ajkúakat, akik hírét tudják vinni a Seonnak Dél-Amerikában” – mondta a Forbesnak Jendruszák Bence, a Seon társalapítója és operációs igazgatója.
Austin egyáltalán nem reprezentálja a konzervatív Texast, demokrata szigetként működik a republikánus államban, tele van zöldövezettel, az emberek többsége liberális gondolkodású és a városvezetésben is 10-1 a demokraták és a republikánusok aránya.
„Feltűnő volt, hogy még amerikai viszonylatban is nagyon kedvesek az emberek – mondja Bence. – A városlakók is tisztában vannak vele, milyen sokféle ember él itt.”
Egyelőre olcsó, de már nem sokáig
A Seon most keres irodát Austinban, úgy számolnak, hogy
egy 200-300 négyzetméteres egységet havi 15-20 ezer dollárért fognak tudni kivenni. San Franciscóban egy ilyen iroda bérleti díja százezer dollár körül alakulna.
Bence személyesen is érintett az ingatlankeresésben: szeptembertől egy évre Austinba költözik, és tapasztalatai alapján a lakások londoni árakon mozgnak. Londonban a medián bérleti díj most 1100 font, azaz kb. 490 ezer forint.
„Rengetegen költöznek át Kaliforniából, és az ottani lakásuk árából itt komplett házat tudnak venni egy zöldövezetben”
– mondja Bence. A tech közösség itt is jókora városrészeket hasít ki magának, amit aztán kényelmesen belakhat. A legjelentősebb ilyen negyed a belvárostól fél órányi autóútra található Domain városrész, ahol a legnagyobb tech cégek vertek tanyát. A Seon nem itt, hanem a lazább és fiatalosabb East Cesar Chavez városrészben keres magának helyet, amit várhatóan egy-két hónapon belül el is foglalnak.
Életkép Domain városrészből. Forrás: Austin.org
Borítókép: Mitchell Kmetz
