Lakatos Pétert, az Átriumnak otthont adó épületet üzemeltető cég egyik tulajdonosát kérdeztük a színház sorsáról.
Átrium-ügy: mi történt eddig?
- Hétfő óta számos hír jelent meg az Átrium színház bezárása kapcsán, és sorra nyilatkoznak az érintettek arról, mit fog jelenteni ez a gyakorlatban.
- Ahogy arról mi is írtunk: a független színház Facebookon bejelentette, hogy ellehetetlenült, több évnyi küzdelem után a 2024-ben záródó évaddal befejezik a működésüket.
- A színház már tavaly nyáron is bejelentett hasonlót, akkor azonban a közönség támogatásával összehoztak egy újabb teljes évadot.
- Kedden az Átrium épületének kezelői, az Átrium Vagyonkezelő Kft. tulajdonosai közös Facebook-posztjukban azt írták, mindent megtesznek, hogy a kulturális tér fennmaradjon.
Az ügy kapcsán megkerestük Lakatos Pétert, az Átrium Vagyonkezelő Kft. egyik tulajdonosát. A művészetpártoló Lakatos a Videoton Holding társvezérigazgatója és részvényese, a Forbes milliárdos listájának is rendszeres szereplője.
„Kívülről ez kevésbé látszott, de a felállás az volt, hogy a Thea Kft. viszi a házat üzemeltetési és pénzügyi felelősséggel, és a Kultúrbrigád az itt játszott produkciók legsikeresebbjeinek a létrehozója, tulajdonosa. Mindkettőt ugyanaz a fiatal, lendületes csapat csinálja. Ők az üzemeltetés teljes felelősségét nem kívánják a jövőben vállalni.
Megértem őket, idegőrlő az a kötéltánc, ahogy az elmúlt években működniük kellett.
A produkciók jelentős részének a tulajdonosa tehát a Kultúrbrigád, szabad döntésük, hogy hol játszanak, nyilvánvalóan az lenne a természetes, hogy az Átriumban, vagy ott is. Ez nyilván attól függ, hogy aki az Átrium üzemeltetését a jövőben végzi, ki tudja-e fizetni ezen produkciók árát, illetve a kultúrbrigádosok találnak-e olyan nagyobb befogadóképességű vagy szponzorált helyszínt, ahol többet tudnak a produkciókért fizetni, mint amennyit önmaguknak meg tudtak termelni” – mondja Lakatos.
Egy frászt szűnik meg az Átrium
Ma délelőtt a cég másik tulajdonosa, Gauder Milán is Facebook-posztot jelentetett meg, ahol azt írja, „egy frászt” fog megszűnni az Átrium.
„Sokan olvastátok a hatásvadász címeket és többen rám írtak szomorúan, hogy milyen kár, hogy bezár az Atrium. Nem zár be. Se most, se jövő nyáron. Az történik, amit többen félreértettek, hogy a jelenlegi működtető csapat (jelen esetben a Thea Art Kft. csapata, akikkel 11 éve sikeresen együtt dolgozunk) elfáradt a kötéltáncban, ilyen intenzitással és kreativitással nem tudja tovább folytatni.
Mi pedig kénytelen keressük a méltó utódjaikat, míg az eddig bemutatott előadásokat is visszavárjuk.”
Lakatos szerint az Átrium egy kulturális tér, „és ha lehet színházként üzemeltetni, akkor színházként is fogjuk. Erre látok egy fair esélyt, mindent meg fogunk tenni érte, hogy így legyen. Amikor több mint tíz éve belevágtuk, azt mondtuk, hogy harminc százalékkal kevesebből fogunk működni, mint egy kőszínház. Ha a kőszínházi totál büdzsé harminc százalékát adja az állam, harmincat a TAO és negyven százalékát a jegyeladások, mi kettőből, a taóból és a jegybevételekből meg tudtunk élni.
Negyven százalékból viszont már nem működött.”
(A kulturális TAO-t ugyanis a kormány megszűntette, ezen a módon már csak sportegyesületeket lehet támogatni.)
Lakatos és a Facebook-posztjában Gauder is azt mondja, vannak már olyanok, akik jelezték, hogy szívesen folytatnák a Kultúrbrigád munkáját.
Bejelentkezett az Örkény Színház is
Kedd esti posztjában az Örkény Színház felajánlotta, hogy életben tartja a Kultúrbrigád valamelyik előadását, ha azok az Átriumban nem kerülhetnek színre.
„Az Átrium Színházat az elmúlt években működtető Kultúrbrigád munkájának ellehetetlenülése a magyar színházművészet leépülésének újabb állomása. Minél nagyobb a kultúra támogatásának politikai áthatottsága, annál reménytelenebb az élénk, sokszínű, társadalmilag hasznos kulturális élet. A jelen színházi politika gyakorlata különösen romboló, mert az ideológiai megfelelés igényén túl ismét teret nyert az a vissza-visszatérő súlyos tévedés, hogy a magyar előadóművészet finanszírozása elmozdítható lenne a piacosítás felé. Mindkét gondolat önmagában is káros, együttesen pedig a magyar színházkultúra visszafordíthatatlan elsivatagosodásához vezet. Ha a Kultúrbrigád előadásai az Átriumban nem kerülhetnek színre, az Örkény Színház felajánlja (ahogy független társulatok esetében is tette), hogy valamely előadásukat színpadán életben tartja.”
Rendes dolog, de
„Rendes dolog az Örkény részéről, de két dolgot mindenképp hangsúlyoznék – mondja Lakatos Péter. – Nem egy tehetséges társulat új produkciójának ajánlottak fel pénzt az előadás létrehozására és biztosítják a játszóteret, hanem egy kész produkciót fogadnának be, aminek a létrehozását már más finanszírozta: az Átriumban játszottak esetén a Kultúrbrigád, magánszponzorok, a II. kerület, satöbbi.
Ez azért egy másik helyzet, és akár önmagában is profitábilis lehet az Örkény számára. A szolidaritáshoz persze nem fér kétség, nagyon szimpatikus hozzáállás.
A másik: a Facebook-posztban azt sugallják, hogy a piac ördögtől való. Lehet ezt úgy értelmezni, hogy pusztán a jegybevételekből nem él meg egy művészszínház. Ez a mai Magyarországon és sok más helyen igaz állítás. De ha a piaci bevételek és a felmerülő költségek közötti rést normatív alapon, például jegybevétel arányában, vagy akár transzparens licitek mentjén osztják, az a piac megjelenése.
Nem ördögtől, hanem angyaltól való, legalábbis szerintem.
Természetesen ez bonyolultabb, mint elsőre hangzik, mert a művészi program és annak társadalmi értékelése is szempont kell, hogy legyen. Hiszen egy musical és Hamvas Béla színre vitele nem azonos versenyszámban indul.”
