Az árstop kivezetése után viszont 30-80 százalékkal nőhetnek az érintett termékek árai. Raskó György agrárközgazdász azt is elmondta a Forbes.hu-nak, miért nem okoz majd pánikot a liszt, a cukor és az olaj áremelkedése.
Annyira hozzászokhatott a szemünk a boltok előtt kihelyezett kék kormányzati plakátokhoz az elmúlt több mint egy évben, hogy szinte már észre sem vesszük azokat. Jövő hónap végétől pedig el is tűnhetnek, amennyiben a kormány megszünteti a jelenleg nyolcféle élelmiszerre érvényes árstopot. Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter is arra utalt korábban, hogy az infláció csökkenésével lépheti ezt meg a kormány, a döntésben tehát nagy szerepe lesz a KSH várhatóan húsvét környékén megjelenő márciusi inflációs adatainak. A pénzromlás mértéke februárban 0,3 százalékkal csökkent a januárihoz képest, de így is 25 százalék feletti volt. Orbán pedig február végén arról beszélt: nem lenne jó, ha az árstop állandó gyakorlattá válna, és beépülne a gazdaságpolitika eszköztárába.
A magyar élelmiszer-infláció október óta 40 százalék felett van. Ez nem csak az 1995-ös eddigi rekordtól távolodott el, hanem a többi EU-tagállam adataitól is. Bár a kormány igyekszik ezt a háborúra fogni, a magyar élelmiszer-inflációs adatok magasabbak Ukrajnáénál is. Februárban 43,3 százalékon állt a mutató, de például a kenyér drágulása október óta 80 százalék feletti, miközben a többi uniós tagállamban nem lépte át az 50 százalékot. A G7 januárban már 113,3 százalékos inflációról írt a félbarna kenyér esetében. (Az árstopok mellett a kormány különadót is kivetett a kiskerláncokra, amit egyszer már meg is emelt.)
Túl a csúcson
Ez a trend azonban mérséklődhet tavasszal. Az élelmiszerárak túl vannak a tetőzésen, az élelmiszer-inflációs adat pedig lassan visszafelé araszolhat Raskó György agrárközgazdász szerint.
„Szinte minden alapvető mezőgazdasági nyersanyag ára 20-30 százalékkal csökkent.
Az orosz-ukrán gabonaszállítási megállapodás meghosszabbítása miatt nem tartom valószínűnek, hogy a következő fél évben emelkedne az árszint. A gabona és az olajos magvak ára a mostani, alacsonyabb szinten stabilizálódik” – mondta a Forbes.hu-nak.
Az élelmiszerárakra nagy hatása van a műtrágya árának is. Raskó elmondta: a földgáz árcsökkenése miatt a nitrogéntartalmú műtrágyát már a korábbi ár kevesebb mint feléért is be lehetett szerezni. A gazdáknak azonban ez halvány vigasz, mert a legtöbben még akkor vásároltak műtrágyát, amikor még a földgáz is drága volt (a műtrágyagyártás legfontosabb alapanyaga a gáz).
A hirtelen drágulás kifejtette hatását az emberek vásárlási szokásaira is: januárban az élelmiszer-kiskereskedelem 4,8 százalékkal visszaesett a korábbihoz képest.
„A kiskereskedelemben az elmúlt hónapokban próbálkoztak az ársapkás termékek eladásából keletkező veszteséget más termékekre szétosztani. A tejtermékek, elsősorban a sajt fogyasztása azonban bezuhant. Kiderült, hogy a fogyasztók nem vevők az új sajtárakra, a termékek pedig felhalmozódtak. Ez egy tanulási időszak volt, a kiskereskedők most egyre-másra jelentik be az akciókat, hogy a volumencsökkenés ne legyen annyira brutális, mint az év első három hónapjában” – mondta Raskó.
Jönnek a neonszínű címkék
A húsvét előtti hetekben tehát fokozódhat az árverseny a boltláncok között a megcsappant vásárlóerejű fogyasztókért, ami az akciókban is megmutatkozhat.
„Az akciók ne tévesszenek meg senkit, a húsvétnak szólnak!
Az átmeneti nagy akció a húsvéti bevásárlás végeztével meg fog szűnni, az árak visszaállnak az akció előtti szintre” – jelezte előre Raskó. A kenyér ára azonban nem biztos, hogy csökkenésnek indul, hiába esett a búza ára. „Egy kiló kenyérben a búza költségaránya már nem több 15 százaléknál. Az energia, a munkabér, a csomagolás vagy a marketing költsége sokkal fontosabb” – mondta az agrárközgazdász.
Május elejétől aztán jöhet az újabb akcióhullám, ha a kormány kivezeti az árstopokat. Ez ugyanis – akciók nélkül – 30-80 százalékos azonnali áremelkedést generálna az érintett termékeknél Raskó szerint. Lisztből, cukorból és étolajból viszont akkora készletet halmozott fel a lakosság, hogy egy ekkora áremelkedés sem okozna gondot. Tegyük hozzá: a KSH inflációs kosarában nem tesznek ki nagy arányt a most még árstopos termékek. Azaz: a hatósági ár kivezetése valószínűleg már nem dob az infláción.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség – amelynek tagja a CBA és a Reál is – már év elején azt mondták, véget kell vetni az árstopoknak. Erősen kérdéses, az élelmiszerek esetében is sikerülhet-e a kormány sokat hangoztatott terve, miszerint az inflációt egyszámjegyűre csökkentené.
