Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Az Australian Open centerpályája. Fotó: Tennis Australia

Ami miatt egyre nagyobb üzlet az Australian Open: a kínai középosztály

Az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar teniszsikerének helyszíne Ausztrália. De a melbourne-i Grand Slam torna más szempontból is kiemelkedik, tudatosan szólították meg a látványos hobbi után sóvárgó kínai középosztályt. A látogatószám emelkedésén is látszik, nagy üzletet hoztak össze. 

Tízezrek lépik át a melbourne-i teniszcentrum kapuját ezekben a napokban, és évek óta egyre többen. A hetekben rendezik a top tenisz kiemelten fontos eseményét, az év első Grand Slam-tornáját, az Australian Opent. Az idei kiírás különösön emlékezetes lesz a magyar teniszrajongóknak, Fucsovics Márton ma hajnalban játszott nyolcaddöntőt a 19-szeres Grand Slam-győztes, a sportág élő legendájának számító Roger Federer ellen, derekasan helyt állva kapott ki, miközben párosban Babos Tímea már ott van a legjobb nyolc között.)

Fucsovics Márton szervál az Aus Open 2018-as nyolcaddöntőjében Roger Federer ellen. Fotó: Ben Solomon/Tennis Australia

Fucsovics Márton szervál az Aus Open 2018-as nyolcaddöntőjében Roger Federer ellen. Fotó: Ben Solomon/Tennis Australia

Dacára az elviselhetetlen hőségnek – ami leginkább a játékosokat sújtja -, az ausztrál viadalon évek óta egyre többen vesznek részt, különösen feltűnő az emelkedő trend az elmúlt évtizedben. 2007-ben a nézők száma meghaladta az 550 ezret, tavaly már közel 730 ezren voltak kíváncsiak a meccsekre a helyszínen. Látványos emelkedés. Az emelkedés üteme és az összlétszám is veri most már a másik kemény borítású Grand Slam tornáét, a New York-i US Open-ét – írja az amerikai Forbes.

Nemcsak a helyiek körében népszerű a torna, tavaly több mint 11 százalékkal nőtt a “tengerentúli” vendégek jelenléte, ami Melbourne esetében a következő országokat jelenti: Új-Zéland, USA, Nagy-Britannia, Japán (kétszer annyian érkeztek innen tavaly, mint annak előtte). Nem mind tenisz nagyhatalmak, de van egy ország, ahonnan jelentősen többen érkeztek, mint korábban: Kína.

Az Australian Open és a US Open látogatottsága az elmúlt években. Forrás: Forbes USA

Az Australian Open és a US Open látogatottsága az elmúlt években. Forrás: Forbes USA

A helyi szövetség, a Tennis Australia számai azt mutatják, hogy nagyon is bejöttek a célzott programok, a turisztikai kezdeményezések, a közvetítési jogok értékesítése, hiszen mindezek jelentik a felhajtóerőt az Australian Open növekvő kínai népszerűsége mögött. Mindezt úgy, hogy Kína nem ad top 20-as játékost sem a női, sem a férfi mezőnyben.

A Tennis Australia adatai szerint a kínai lakosság tizede, vagyis közel 150 millió ember teniszezik, de ennél is többen, 330 millióan rajonganak a sportágért, kétharmaduk pedig ma már követi az ausztrál nyílt teniszbajnokság meccseit.

A szövetség szerint Kínában a hatodik legnépszerűbb sport a tenisz.

(A sportág növekvő népszerűsége persze nemcsak a célzott marketing- és reklámkampányoknak köszönhető, az amerikai Forbes írt már arról hosszabban, hogy Kínában a sportbiznisz növekedése már-már veri a nemzeti össztermék gyarapodását.)

A tenisz ismertségét az is segítette, hogy a kínai Li Na a 2010-es évek elején első ázsiaiként robbant be a tenisz elitjébe, kétszeres Grand Slam-győztes egyéniben, legutóbb 2014-ben épp Melbourne-ben nyert (itt háromszor is döntőzött) a ma már 35 éves csillag.

A digitális csatornák közelebb hozták Kínát 

Ausztrália tudatosan igyekezett felpörgetni a sportturizmust. Egyik eleme volt például, hogy a torna szervezői megállapodtak az online utazásszervező, kínai Ctrippel is, így a kínaiak már egyszerűbben és a saját nyelvükön foglalhatnak utakat a torna idején. (A kínai utazási piac 60%-át a kezében tudó Ctrip vásárolta fel a budapesti központtal is működő Skyscannert, a magyar iroda az egykori Distinction, a csapat tagjai már befektetőként segítik a hazai startupvilágot). Az ehhez hasonló csatornáknak köszönhetően a januári-februári (tehát a torna alatti) időszakban a sportturisták száma 36 százalékkal nőtt Ausztráliában.

Az Australian Open centerpályája. Fotó: Tennis Australia

Az Australian Open centerpályája. Fotó: Tennis Australia

A kínai turisták számának emelkedése mögött szintén fontos hajtóerő az elmúlt években tető alá hozott partnerségek a kínai televíziós társaságokkal, 2016-hoz képest tavaly 84 százalékkal (!) emelkedett az AusOpen meccseit Kínában a tévé előtt ülve követők száma, elképesztő növekedés, majd 60 millióan nézték a meccseket. Ez elsősorban megint a digitális csatornák kihasználásának köszönhető: az ausztrálok ugyanis megegyeztek korábban iQIYI digitális műsorszolgáltatóval, ami példátlan hozzáférést nyújt a tenisz kínai szerelmeseinek a meccsekhez. Ezzel ma már a Csendes-óceáni régióból egyértelműen Kínában a legnépszerűbb a viadal, a nézettségi adatokban már verik az eddigi első Japánt is.

Ezek mellett már csak apró megjegyzés, hogy az első Australian Open Akadémiát – természetesen -Kínában nyitották meg.

A kínai középosztály újabb hobbikra vár 

Az emelkedő trendek mögött van egy másik fontos jelenség is, emeli ki az amerikai Forbes, ez pedig a kínai középosztály felemelkedése. Egyre szélesebb az a réteg, ami megengedheti magának, hogy az elit sportjának elit eseményein személyesen is részt vegyen. Az Australian Open szervezői pedig időben felismerték ezt a lehetőséget, és ma már jól látszik, hogy a tudatos és célzott építkezés ezen a feltörekvő piacon nagyon is kifizetődő.

Ahogy a fenti grafikonon is látszik, a Grand Slam versenyek népszerűsége – a növekvő globális turizmus, ezen belül is sportturizmus ellenére – egyáltalán nem magától értetődő. A US Open népszerűsége például 2014 óta csökken a vendégszám alapján. Nem véletlen, hogy a FOX tévétársaság 2016 végén megvásárolta a US Open ázsiai közvetítési jogait. A kínai középosztály keresi az újabb sportkalandokat, szívesen ellátogatnak majd Amerikába is, ha megszólítják őket, ahogy azt az ausztrálok is tették.

 

"Különös szervezetem van. Nem emlékszem rá, hogy munka közben valaha is elfáradtam volna, csak a semmittevés merít ki végképp."