Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Amerikába eljutni egyszerűbb lehet, mint gondolnád – egy Forbes-arc magyarázza el, hogyan

Alsó hangon hatvanféle vízum és zöldkártya közül válogathatunk, ha megcélozzuk az USA-t, bár ez önmagában sosem volt egyszerű feladat. Az amerikai külpolitikai szelek változékonysága mellett ember legyen a talpán, aki kapásból tudja, melyikre jogosult, melyikre lehet jogosult, és milyen élet vár rá, ha egyszer kijut. Hogy a skála két végét említsük, attól függően, hogy állunk anyagilag és idegileg, szurkolhatunk, hogy kihúzzanak a lottón, vagy egyszerűen meg is vehetjük a biztonságot jelentő zöldkártyát, de alább inkább egy olyan történetet mesélünk el, ami a régi amerikai álomra példa: amikor az érdem elegendő a biztonsághoz.

Vízum vs. zöldkártya

A vízumszerzésben nemcsak a bürokráciával túlterhelt igénylés a nehéz. Már az sem kis feladat, hogy valaki megtalálja a számára megfelelő vízumtípust, és ha első körben úgy látja, nem jogosult rá, egyáltalán eljusson egy olyanig, amivel labdába rúghat. Az ábécé szinte összes betűje jelöl ugyanis valamilyen vízumtípust, és minden kategóriának több alkategóriája, kivétele, kiskapuja és különesete is van. Elérhetőek munkavállalói vízumok (E, H, L, O, P, R, Q stb.), tanulói vízumok (F, M, I és J-típusok), turistavízumok (B, ESTA stb.) és bevándorlói vízumok.

Az amerikai belügyminisztériumnak megfelelő Department of State honlapján összesen harminchét féle nem bevándorlói és harminckét féle bevándorlói vízumot sorolnak fel.

Az összes érvényes vízumtípus és az ezekhez szükséges kritériumok részletezése szétfeszítené e dolgozat kereteit, de az közös bennük, hogy meghatározott időre szólnak, és típustól függően különböző be-és kiutazási, illetve ott-tartózkodási szabályok vonatkoznak rájuk. Vízummal tehát a legtöbb esetben időhöz, munkáltatóhoz vagy iskolához vagyunk kötve, ha valami kikerül az egyenletből, nagyon rövid időt, 6-8 hetet adnak arra, hogy helyrehozzuk a vízumstátuszt. Mindezek miatt, ha vízummal szeretnénk hosszú távon Amerikában tartózkodni, készüljünk fel a bizonytalanságra, bármekkora oximoron is ez.

A zöldkártya ezzel szemben egy állandó tartózkodási engedély, ami a szabályok és az időzítés szerint abban különbözik a vízumtól, hogy az utóbbit (szinte) mindig beutazás előtt kell igényelni, míg zöldkártyát (szinte) mindig néhány év Amerikában tartózkodás után lehet. Ha valaki megkapja a zöldkártyát, nincs munkáltatóhoz kötve, három-hat-tíz évig érvényes lehet, könnyen megújítható. Ha megvan, néhány éven belül jelentkezhetünk az állampolgárságért, amivel már minden polgári jog, így a szavazásokon való részvétel is megillet minket. Ugyan elnöki székért nem versenyezhetünk, ehhez Amerikában kell születni, de kormányzóiért simán, egy szomszédországunk szülöttjének ez már sikerült is korábban.

Lassú, szövevényes

A zöldkártyaszerzés ismert és elterjedt módjai között azonban még mindig sok a kérdőjel: amerikai állampolgárral kötött házasság után két évig csak ideiglenes jár, hogy megnézzék, befuccsol-e a frigy, a rokoni kapcsolatok után járónál sokkal bonyolultabb a felnőtt korú gyerekek pályáztatása, mint a gyerekkorúaké, a lottó pedig, nos, az lottó. 

Kaló Máté külpolitikai elemző szerint a túlkomplikált és időigényes bevándorlási eljárásból minden kiérezhető, csak az nem, hogy tárt karokkal várna a fogadó ország. „Az amerikai letelepedés minden formája nehezebb lett az elmúlt öt évben, de legálisan ez sosem volt könnyű vállalkozás.

A vízumok nagy részéhez munkáltató kell, akinek több tízezer dollárt kell fizetnie azért, hogy te vízumot kapj – ez egy erős eltántorító erő,

amivel csökken az olcsóbb külföldi munkaerő vonzereje is. Hosszú távú elköteleződést kíván, és ebben nem mindig érdekeltek a munkáltatók” – mondja. „Bár elsősorban nem őket célozták, a képzett munkaerő behozatala is nehezebb lett, megnőttek az amerikai cégek bérköltségei, és pár hónaptól akár egy évnél tovább is elhúzódhat bizonyos esetek elbírálása, ami alatt a munkavállaló nem dolgozhat még.”

Zöldkártya – mert megérdemled

Peresztegi Zoltán a 2009-ben Magyarországra bútorozó Google első országigazgatója volt, később a Jófogás.hu alapítója, majd a Schibsted Classified Media (mai nevén Adevinta) globális alelnöke lett, pár hónapja a Szilícium-völgyben építi TrueSource.io nevű adatpublikáló tech-startupját orosz-amerikai alapítótársával. Három hónapja kapott egy olyan zöldkártyát, amihez sem vízumra, sem munkáltatóra, sem előzetes USA-ban tartózkodásra nem volt szükség.

Ez az EB-1 típusú, merit-based, azaz érdemi alapú zöldkártya. Kevesen tudnak róla, aki tud, az talán Nobel-díjas zöldkártyaként ismeri, mert a célja, hogy a tudomány, üzlet, kultúra, sport vagy oktatás területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó menedzsereket, professzorokat, művészeket, sportolókat Amerikába csábítsa, vagy legalábbis ne ijessze el. (Melania Knauss, későbbi, ismertebb nevén Melania Trump szlovén szupermodell 2001-ben maga is a ezzel a zöldkártyával telepedett le az USA-ban, és lett később Donald Trump felesége.)

Peresztegi is végigment a pályázati folyamaton (kétszer), és visszatekintve úgy látja, a sztori lényege épp az, hogy ne legyintsünk miután elolvastuk a kritériumokat vagy meghallottuk, hogy Nobel-díjas zöldkártya. Szerinte, ha valaki ráfekszik, simán el lehet érni 3-4 év alatt olyan szintre, hogy valódi lehetőség legyen az érdem alapú zöldkártya.

„Aki képes összehozni egy egyetemi diplomát, abban megvan a képesség arra is, hogy sikerüljön az EB-1” – mondja Zoltán.

Tíz szempont közül minimum háromnak kell megfelelni ahhoz, hogy labdába rúghass, írja a USCIS bevándorlásügyi kormányhivatal és erősíti meg Zoltán is. Ha tényleg összejött az Oscar, a Nobel vagy az olimpiai érem, valószínűleg a papírmunkával sem kell vesződni, de ha nem, ezek közül a kritériumok közül kell hármat kipipálnunk:  

  • nemzeti vagy nemzetközi díjak elnyerése – a cég is kaphat díjat, ahol dolgozol. Ilyenkor azt kell bizonyítani, hogy a díj elnyerésében jelentős szerepünk volt. Zoltánék a Jófogás.hu ajánlómotorjáért kapták meg a nemzetközi piacterek szövetségének (ICMAonline.org) díját 
  • egyesületi tagság kiemelkedő teljesítményt igénylő szervezetekben
  • cikkek, interjúk, amelyek az igénylőről és a munkájáról születtek
  • zsűrizés, mások munkájának véleményezése, megítélése – Zoltán orszáigazgatóként startupversenyeken, tech-konferenciákon vett részt
  • saját publikáció, cikk az adott szakterületen, ami elismert országos vagy nemzetközi felületen jelent meg (Zoltánnak ebben kapóra jött a Forbes Magazin és a Forbes online is)
  • kiemelkedő tudományos, sport, művészeti vagy üzleti hozzájárulás az adott szakterülethez (pl. szabadalom, nonprofit tevékenység)
  • Kiemelkedő, a piaci átlagnál magasabb fizetés
  • konferenciákon való részvétel előadóként, panelistaként
  • művészeti kategóriában a tevékenység kereskedelmi, üzleti sikerei 
  • a munkánk kiállítása szakterülethez kapcsolódó kiállításon, konferencián, versenyen 

Az EB1-nak nincs kvótája, sem számbeli limitje és nem kell hozzá munkáltató, nem kell időt tölteni az USA-ban és vízum sem szükséges.

Referenciák és valódi teljesítmény viszont igen, és az sem elég, hogy egy év alatt kipipáljuk az elvárásokat.

Arra külön figyelnek, hogy konzisztens, több évig fenntartott szakmaiság és érdem van-e a pályázó mögött. A félreértés inkább a zseni-zöldkártya elérhetetlenségének mítoszában van. Abban, hogy a szigorú kritériumrendszer nemcsak topmenedzsereknek, élsportolóknak és filmsztároknak adhat zöld utat, hanem annak a tehetséges és szorgalmas valakinek is, aki hajlandó néhány évet tudatosan építkezni maga körül. 

Ügyvéd nélkül nem megy

„Arra elég kis esélyt látok arra, hogy ezt a pályázati anyagot valaki önmagában összerakja” – mondja Zoltán, akinek az első nekifutását el is utasították. Más nyelvezettel, kicsit más anyagokkal, más bizonyíthatósággal és más applikációval dolgoznak a különböző EB-1 kategóriákban, ő először egy kutatókon edződött ügyvédet fogott ki. Mivel egyénileg bírálnak el minden pályázatot, a végleges anyag pedig úgy ezer oldalra rúg minden hivatalos dokumentummal együtt, nem mindegy, mi kerül a paksaméta legelején lévő executive summarybe. 

„Mielőtt elvállal, a jó ügyvéd meggyőződik arról, hogy nyerhető az ügyed. De ha nem az, ajánl egy másik kategóriát, amiben nyerhető lehet”

– mondja Zoltán, aki a második ügyvédben igazi segítségre talált. Körülbelül egy évig aktívan részt vett a pályázatírásban, figyelte, hol van esetleg hiány, melyik szekciót kell még megerősíteni. A teljes együttműködésért ötezer dollárt kért, és a végén még a zöldkártya-interjúra is felkészít, ami az elbíráláshoz szintén szükséges. 

Az elbírálás átfutási ideje legalább egy év, mire a kezedben lehet a zöldkártya, még plusz pár hónap. De ha megvan, tíz évig érvényes, majd meghosszabbítható, öt év után állampolgárságért is pályázhatunk, és úgy általában teljes biztonsággal élhetünk Amerikában. 

A különbség az amerikai álmok között

„Nincs üvegplafon. Sokan mondják, hogy az amerikai álom már nem létezik, és ez bizonyos szempontból igaz. Nehéz megérkezni, nehéz felépíteni magad és a kapcsolataid, de fundamentális szinten még igenis létezik az amerikai álom” – mondja Zoltán. 

„Aki ezt meg tudja csinálni, az bevándorlási szemszögből nem lesz probléma az USA-nak, hanem az országot valóban gazdagítani fogja” – árnyalja a képet Kaló Máté. „Ez nem a közép-amerikai családegyesítők zöldkártyája, hanem egy alacsony kockázatú dolog az ország részéről, ami még úgy is nagyon pici szegmensnek elérhető, hogy nem csak Nobel-díjasoknak jár. Aki ebbe ennyi energiát fektet, és pozitív elbírálásban részesül, az tényleg megérdemli, hogy megkapja. Azonban sokak, akik elkeseredetten vágynak az amerikai tartózkodásra, a törvényenkívüliséget is vállalják. A kilencven napos ESTA (turista) beutazási engedély vagy egyéb vízumaik lejárta után ottmaradnak, és illegális bevándorlóvá válnak.”

Borítókép: Emiliano Bar / Unsplash


Oszd meg!