Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének kampányát támogatja az Alibaba a 100 milliárd jüanos adománnyal (kb. 15,5 milliárd dollár). Az összeget 4 év alatt költik el – írja a CNN Business.
2025-ig költ 100 milliárd jüant (forintban még leírni is sok – közel 4 600 milliárd forintot) az Alibaba a technológiai innovációra, gazdasági fejlődésre, „magas minőségű” foglalkoztatás létrejöttére, a kiszolgáltatott közösségek támogatására és egy speciális fejlesztési alap létrehozására, jelentette be a vállalat szeptember 3-án.
Az Alibaba tervei között egyéb, specifikusabb célok is meghatározásra kerültek,
mint például a technológiai befektetések növelése az ország fejletlenebb régióiban, vagy a kisvállalkozások fejlesztésének támogatása. A 100 milliárd jüanos kampányra egy külön bizottságot is létrehoztak Jólétfejlesztési Munkabizottság névvel, elnöke az Alibaba-ügyvezető Daniel Zhang lesz.
„Az Alibaba egyértelmű kedvezményezettje az elmúlt 22 év Kínájában tapasztalt erős társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Meggyőződésünk, hogy ha a társadalom jól jár, és a gazdaság is jól megy, akkor az az Alibabának is előnyös lesz.
Alig várjuk, hogy magas színvonalú fejlesztéssel támogassuk a közös jólét megvalósítását” – mondta Zhang a vállalat közleményében.
A támogatás mögött komoly politikai nyomás bújhat meg, az utóbbi hónapokban Kína nekiugrott a tech szektorának. Nem véletlen, bedőlhet a kínai modell, a gazdaságot és a középosztályt megerősítő lépések agresszív mivolta a belső fogyasztást akarja felpörgetni, mielőtt még túl késő lenne.
Nem örülnek a befektetők a politikai nyomásnak
A bejelentésre csökkent az Alibaba részvényének értéke a New York-i tőzsdén, pénteken Hongkongban 3,5 százalékkal is alulmúlta az előző napi záróárfolyamot. Félnek a befektetők a kínai benyomástól. Nem véletlenül:
az utóbbi időben több nagyvállalatnak fel kellett áldoznia profitjai részét – vagy egészét – a „közös jólét oltárán.”
A kínai e-kereskedelmi cég, a Pinduoduo hasonló együttműködést jelentett be a kormánnyal: 372 millió dollárnak megfelelő jüant ajánlanak fel az agrikulturális fejlesztésekkre, és még talonban van másfél milliárd dollárnyi támogatás.
Itt még nem erőltetett Jack Ma, az Alibaba alapítójának mosolya. A BL-serleggel pózoló vezér azóta oda-vissza megjárta a kínai bürökratikus pokol bugyrait, miután negatívan nyilatkozott arról, hogy a berendezkedés gátat szab a pénzügyi innovációnak.
A Tencent hasonlóan cselekedett, az Alibaba-támogatás felét, azaz 7,7 milliárd dollárnak megfelelő jüant adtak oda Pekingnek a szegények bevételeinek növeléséért, valamint oktatásfejlesztéésért.
Hszi Csin-ping a privátszférától való pénzszipolyozással a Mao Ce-tung retorikáját folytatja: a „közös jólét” moniker alatt futott a vidéki elit felszámolása a múlt évszázadban. A javak újraelosztását, a szegénység eltörlését az elnök az ország
leggazdagabb embereinek és vállalatainak drákói szigorával akarja megoldani.
Korábban az Alibabának például monopolista vádak miatt kellett közel három milliárd dollárt fizetnie, és azóta is a szigorodó szabályozói környezetnek kénytelen megfelelni – ez is lehet a tárgya a mostani hatalmas támogatásnak.
Kiemelt kép: Jack Ma
