Olyan cégek kezdik lapátolni a dollármilliárdokat az AI-androidok gyártásába, mint a Meta, a Tesla, az Apple, az Nvidia vagy az OpenAI. A cél olyan robotok előállítása, amelyek a gyárakból, a logisztikai központokból és a harcterekről is kiűzhetik a humán erőforrást.
Az okosszemüveg, a blokklánc technológia, az önvezető autó, a metaverzum és a generatív AI után nagyon úgy fest, hogy a mesterséges intelligenciával kitömött humanoid robot lesz a tech szektor következő nagy durranása. Erre a területre szivattyúzzák majd a befektetők pénzét, és a felokosított androidok hozzák el egy még csodásabb világ ígéretét, amelyre már nem kell sokáig várni. Ebben az állításban pedig semmi túlzás nincs.
A legnagyobbak játszótere
Néhány napja kiderült, hogy a Facebook anyacége, a Meta egy teljesen új részleget hoz létre a futurisztikus technológiákra koncentráló Reality Labs egységén belül azért, hogy mesterséges intelligenciával megtámogatott humanoid robotokat alkosson.
És itt nem egy kis műhelyről van szó egy nagy irodaház alagsorában, ahol majd néhány lelkes egyetemista gyakornok acéllemezeket hegeszt. A Reality Labs Zuckerberg megalomán jövővíziójának manifesztációja, amely csak az elmúlt negyedévben 5 milliárd dolláros veszteséget hozott össze.
Ennek munkatársai kalapálgatták eddig a vállalat bebukott kiterjesztett valóság projektjét, és a hozzá kapcsolódó hardvereket. Most viszont nagyon úgy fest, hogy a jövőben a VR headsetek helyett inkább az optikai szenzorokkal, gömbcsuklókkal, és nagy teherbírású ötvözetekkel kell majd foglalkozniuk.
Az új projekt súlyát az is jól jelzi, hogy maga Andres Bosworth, a Meta technológiai igazgatója ismertette a feladatát. Hangsúlyozta, hogy az új humanoid robotok fogják maximalizálni a konszern saját mesterséges intelligencia technológiája, a Llama platform képességeit.
Vezetőnek pedig egy sokat látott nagyágyút nyertek meg Marc Whitten személyében. Ő korábban a General Motors kötelékébe tartozó, azóta már földbe állt Cruise önvezető autót fejlesztő cég igazgatója volt. Előtte éveket lehúzott az Amazon szórakoztató részlegének vezetőjeként, valamint volt a hangeszközökkel foglalkozó Sonos CEO-ja, akkor amikor éppen a multi-room audio koncepció volt az aktuális sláger.
Ezzel a Meta a Microsoft, az Apple, az Amazon, az Nvidia vagy a Tesla által megkezdett útra lép, hiszen e vállalatok mindegyike intenzíven részt vesz az AI humanoid robotokkal kapcsolatos fejlesztésekben.
Milliárdok a reményért
Hogy milyen nagy potenciál van ebben a felpörgő szektorban, azt jól mutatja a Figure AI esete is. A startup 2022-ben, az alapítás évében mutatta be első, prototípus fázisban lévő masináját a Figure01-et, ami egy két lábon járó, fizikai munka végzésére szánt robot. Bár ez még alkalmatlan volt arra, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön, de hamarosan így is 675 millió dolláros befektetéshez jutott a cég, amelynek értékét ekkor 2,6 milliárd dollárra tették.
Többek között beszállt az AI őrületet a ChatGPT-vel kirobbantó OpenAI is, amellyel együttműködési megállapodást is kötött a cég.
2025 februárjának közepére a Figure AI értéke már elérte a 39,5 milliárd dollárt az elemzők szerint.
Megkezdődött az újabb befektetői kör, amivel már másfél milliárd dollárt akarnak behúzni. Brett Adcock, az alapító pedig ezzel egy időben ajtót mutatott az OpenAI-nak, mondván a külső fejlesztők csak hátráltatják a munkát, a szoftverfejlesztést is megoldják házon belül. Mindezt úgy, hogy még mindig nincs olyan terméke a vállalatnak, amit meg lehetne venni. Igaz, a BMW-vel már állítólag megállapodtak arról, hogy a német cég gyáraiban a Figure robotmunkásai szerelik majd az autókat.
Nemcsak az irodistákat küldi nyugdíjba az AI
És ezzel el is jutottunk a lényeghez, hogy miért ennyire fontosak ezek a gépek, hogy a megteremtésükbe csak úgy lapátolják a milliárdokat. Humanoid robotokkal már régóta kísérleteznek, azonban azok eddig csak korlátozottan voltak alkalmasak önálló, automatizált munkavégzésre.
Akár finom munkák elvégzésére is alkalmasak. Kép: Tesla
A mesterséges intelligencia azonban mindent megváltoztathat. A különféle AI-algoritmusok feladata, hogy feldolgozzák a különféle szenzorokból, például kamerákból, lézeres radarokból származó adatokat, és az információk ismeretében emberi irányítás nélkül legyenek képesek döntéseket hozni, valamint elvégezni a komplex feladatokat is. Akár szorosan együttműködve más, AI-vezérelt robotokkal.
A kamerák és szenzorok jeleit az AI algoritmusok dolgozzák fel. Kép: Tesla
Óriási hangsúlyt fektetnek a munkabírásra, azaz, hogy fizikai munkavégzésre is alkalmasak legyenek: tudjanak két kézzel precízen szerelni vagy óriási terheket mozgatni. Ezáltal az ilyen szerkezetek bevethetővé válnak a gyárakban, bányákban, hatalmas logisztikai központokban. Így nem drónok fogják cipelni az Amazon raktáraiban a cuccokat, hanem két lábon járó acélserpák egyensúlyozzák azokat a fejükön.
Nem kell bajlódni a szakszervezettel, a szabadsággal, járvánnyal, és egészségre ártalmas munkakörnyezettel. Kiégés esetén csak cserélik az alkatrészt, és robotolhat tovább.
És persze senki sem mondja ki, de nyilván zsíros katonai megrendelésekben is reménykednek e cégek. A gazdag és fejlett országoknak e berendezések a jelenleginél sokkal több lehetőséget adnak a beavatkozásra. Teljesen más az optikája annak, ha egy halom füstölgő vasdarabot hoznak haza koporsók helyett. Ebben semmi cinizmus nincsen, hiszen a jelenlegi AI-szolgáltatók egyik fő problémája pont az, hogy üzletileg nem nyereséges a konstrukció. A területen az egyik legnagyobb névnek számító OpenAI például 2024-ben mintegy 5 milliárd dolláros veszteséget termelt. Viszont, ha képbe kerülnek a katonai szervezetek megrendelőként, az mindent megváltoztathat.
Mikor?
Az ilyen nagy reményű technológiai luftballonok sajátossága, hogy a jövőbeni nagy megtérüléssel kecsegtetnek, és nincs ez másként az AI-robotokkal sem. A már említett, most induló Meta projektre rálátó belső források szerint legjobb esetben is el kell telnie néhány évnek, hogy konkrét terméket lássunk. Mindezt ráadásul úgy, hogy jelenleg ez kiemelt prioritást élvez a cégen belül.
A Figure AI sem rendelkezik még értékesíthető termékkel, a jelenlegi infók alapján 2026-ig várni kell. Musk korábban azt jelentette be, hogy a cége idén piacra dobja az Optimus névre hallgató androidját.
De ha abból indulunk ki, hogy a jó Elon eddig mikkel kábított, akkor már az emberiség önvezető Teslákkal közlekedne. A Marson.
Az elemzések szerint 2027-28 körül munkába állnak majd az ipari felhasználásra, szakmunka elvégzésére szánt mesterséges intelligenciával felvértezett robotok. Ám az emberi viselkedést imitáló, teljes körű autonómiával rendelkező gépekre még legalább egy évtizedet várni kell. Tehát jó sokáig lehet majd fejni a befektetőket, úgyhogy a koncepció már most aranytojást tojó robotnak tűnik. De hogy tényleg lesz-e belőle valami, az már más kérdés. Egy dolog viszont biztosnak látszik: az emberiséget és a Földet nem az AI-androidok fogják megmenteni. Pedig arra, tényleg lenne igény.
