Miközben a spanyol csapatok sorra verték Európát az elmúlt 10 évben, a klubfutballból Manchesterben csináltak igazi pénznyomdát. A csapat idén végre nyert egy nemzetközi kupát, de az elmúlt évek csak a szenvedésről szóltak – a pályán, és nem a könyvelőnél.
Európa három legértékesebb futballklubja a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona. Ebben a sorrendben. A Manchester United az első klub, amelynek becsült cégértéke meghaladja a 3 milliárd eurót – derül ki a KPMG idén második alkalommal megjelenő Football Club’s Valuation: The European Elite 2017 című tanulmányából. Mindezt úgy, hogy a csapat évek óta csalódást keltő helyen zárja a szezont, és a komoly nemzetközi kupákért nincs versenyben (a most behúzott UEFA Kupát a jelentés még nem veszi figyelembe).
A Barcelonához és a Real Madridhoz képest a Manchester United szintre eredménytelen, az ő szintjükön, egy 480 millió euró érétkű kerettel a cél a bajnokság megnyerése kellene, hogy legyen, nem pedig a Bajnokok Ligája indulás kiharcolása. Az elmúlt 10 évben a Real és a Barca összesen hat alaklommal nyerte meg a BL-t, a Manchester idén meg mindent arra tett fel, hogy bejusson a jövő évi kiírás csoportkörébe.
Mi hajtja ennyire a klubfutballt?
A 32 vezető vezető európai futballklub értéke 14 százalékkal, 29,9 milliárd euróra nőtt az elmúlt egy év alatt. Ez amúgy bármilyen más gazdasági szektorban megsüvegelendő teljesítmény lenne, de vajon mi az, ami az elitklubok értékét ennyire felhajtja? „Bár ez a növekedés nagyrészt a közvetítési jogok virágzó piacának köszönhető, szintén ebbe az irányba hat a klubok kereskedelmi tevékenységének nemzetközi térnyerése, valamint az, hogy modern, saját maguk által birtokolt stadionokban játszanak, és vezetési gyakorlatukban egyre nagyobb szerepet játszik a pénzügyi fenntarthatóság elve” – hangsúlyozta Andrea Sartori, a KPMG globális sporttanácsadási vezetője a tanulmány megjelenése kapcsán. A globalizálódó futballipar amúgy máshol is látványos növekedést produkált, például a játékosok fizetésében. Az angol Premiere Leauge-ben az átlagos fizetés 3,2 millió dollár éves szinten, vagyis havi 80-90 millió forintot keresnek a focisták a szigetországban.
Tíz évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy Európában játszó focisták a profi sport kereseti rangsorainak élén végezzenek, ott rendre amerikaiak voltak (golfozók, kosárlabdázók, amerikai focisták). Az európai foci azonban ma már annyi pénzt mozgat meg – köszönhetően a tudatos piacépítésnek és a pénzügyi stratégiának -, hogy az amerikai Forbes kereseti listáját immár egy futballista, Cristiano Ronaldo vezeti.
„Bár a vezető ligák közül többen is külön stratégiát dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy rajongóik figyelmét a világ minden tájáról magukra irányítsák, az angol Premier League jóval a többi európai bajnokság előtt jár. Az egyes klubok azonban – más tényezőkkel ellentétben – csak mérsékelten képesek befolyásolni, hogy a közvetítői jogokból mennyi bevételük származik, holott ez érezhető hatással van cégértékükre.”
A tévé tehet mindenről?
A 2017-es listát az angol Premier League csapatai dominálják, értékük megközelíti a top 32 európai klub teljes cégértékének 40 százalékát. Könnyen lehet, hogy a jövő évi listán még előkelőbb helyet foglalnak majd el, köszönhetően a televíziós közvetítési jogok 2016-17-es szezonban kezdődött újabb ciklusának, amely még nagyobb bevételt garantál az angol bajnokság minden csapatának.
Tavalyhoz képest idén kettővel több, összesen tíz klub értéke haladja meg az egy milliárd eurót. A Juventus és a Tottenham Hotspur újonnan csatlakozott ehhez az exkluzív csoporthoz, utóbbi a milliárdokból építkező francia Paris Saint-Germaint ütötte ki a tízedik helyről.
A lista felső harmadának másik érdekessége, hogy a Manchester City az ötödik helyre került, 1,9 milliárd eurós cégértékével megelőzve az Arsenalt.
Az angol klubok dominanciája ellenére Spanyolország helyzete továbbra is egyedüli abban a tekintetben, hogy két klubjának, nevezetesen a Real Madridnak és a Barcelonának is az értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.
A spanyol klubok összértéke 10 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, ami részben az Atlético Madridnál és a Sevillánál bekövetkezett 34, illetve 44 százalékos növekedésnek, részben pedig annak köszönhető, hogy idén először az Athletic Bilbao csapata is bekerült a KPMG rangsorába.
A listán idén is három német klub szerepel, melyek összértéke 14 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A Bayern München a maga 2,4 milliárd eurós cégértékével továbbra is negyedik, ugyanakkor valamivel közelebb került a harmadik helyen szereplő Barcelonához.
A Juventustól eltekintve az olasz klubok továbbra sem tudják tartani a lépést az európai elittel. A Serie A-ból jelenleg mindössze hat klub szerepel a 32-es rangsorban, eggyel kevesebb, mint 2016-ban, összértékük pedig csupán 7 százalékkal nőtt az elmúlt év során. Miközben a Lazio cégértéke 2 százalékkal csökkent, a kínai vevőre találó AC Milané 547 millió euró körül stagnált. Utóbbi amúgy 740 millió euróért került a kínai befektetőcsoporthoz, amiből 220 millió euró a csapat tartozása.
A Santiago Bernabéu stadion a Real otthona, de hamarosan felújítják.
Ezzel szemben a BL-döntős Juventus, amely idén immár sorozatban hatodik alkalommal nyerte meg az olasz bajnokságot, nem csak a pályán sikeres. A klub cégértéke 24 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, ráadásul az egyedüli olasz klubként szerepelnek a top 10-ben is.
A francia csapatok közül figyelemre méltó az Olympique Lyon, melynek értéke jelenleg mintegy 317 millió euróra tehető, ami tavalyhoz képest páratlan, 71 százalékos növekedést jelent.
A Paris Saint-Germain ugyanakkor már nem szerepel a top10-ben, annak ellenére, hogy cégértéke 18 százalékkal nőtt.
Látványos a török klubok értékének növekedése, ami elsősorban a Galatasaray és a Besiktaş jövedelmezőségének drámai javulásának tudható be, a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából a török klubokra kifejezetten jó hatással volt, hogy a kontinentális szövetség belengette, a pénzügyi fairplay megszegése miatt komoly büntetésre számíthatnak a klubok (például kizárják őket az európai kupákból, ami érzékeny veszteség). Törökország amúgy vonzó célpont a focistáknak, a kedvező jövedelemadó miatt Angliából vagy Spanyolországból is igazolnak ide sztárok, akikben még bőven van 2-3 jó év.
A Manchester úgy lett az első, hogy a tanulmány a 2014/15 és 2015/16 közötti időszak adatait vette alapul, amikor a United a bajnokságban sem tündökölt (7. és 5. hely), tavaly a BL is messzi álomnak tűnt csupán. Egy FA-kupa és egy Community Shield ugyan összejött, de a csapat keretét nézve, ez is kevés, az FA-kupa előtt 3 évig semmit sem nyertek.
Ezt ugyanakkor a tévés piac hihetetlen pénzei mellett bőségesen ellensúlyozta még egy valami: a mez. Vagyis, hogy ki adhatja a csapat mezét, és mi kerül rá.
A globalizálódó futballiparban rejlő potenciált mutatja, ahogy a mezszállítók egymással versenyezve egyre magasabbra emelik a tétetet a top csapatoknál. Csak innen 363 millió eurót könyveltek el tavaly a manchesteriek. A KPMG anyaga ugyanis épp azt az időszakot veszi alapul, amikor már Adidasra váltott a csapat a korábbi Nike-mezekről. A németek évi 100 millió eurót fizetnek azért, hogy az angol bajnokág 6. helyezettje az ő dresszeikben feszítsen. Emellett a csapat új globális partnere az Apollo Tyres, valamint szép summát kapnak az Ubertől is. Ezzel szemben a Real ebben a kategóriában például csak az ötödik, az Adidas 40 milliót fizet a BL-címvédőnek azért, hogy mezeket szállíthasson nekik. A szerződés kifutása még messze, de a Madrid már tárgyalóasztalhoz ült az Adidassal.
Ha a kérdés az, hogy lehet, hogy a Manchester United eredmények nélkül – a mostani kupagyőzelem még nem számít bele ebbe a jelentésbe – a válasz egyszerű: a közvetítési díjak és a mezszponzorok miatt lehet a legértékesebb klub az övék. Az új mezben ez volt a második szezonjuk, a tévés jogdíjciklus most indul, vagyis még bőven van idejük építkezni, eredmények nélkül is ott lesznek a legértékesebbek közt.
A mezek értéke – mezszponzor + hirdetők. Forrás: KMPG, 2017
A 32-es listán hat olyan klub szerepel, amely az öt vezető európai liga egyikének sem tagja (Ajax, PSV Eindhoven, SL Benfica, Fenerbahce, Galatasaray és a Besiktaş). Értékük a 32 klub összértékének mindössze 6 százalékát adja, ami jól jelzi pénzügyi lemaradásukat a legjobb angol, spanyol, német, olasz és francia csapatokhoz képest. A Porto kiesett a rangsorból, így Portugália a legnagyobb vesztese az elmúlt évnek.
Hogy számolják ki, mennyit ér egy klub?
Egy klub nem attól lesz értékes, hogy adott évben nyereséges volt-e vagy sem, de közép- és hosszú távon az nagyon lényeges, hogy tudja-e növelni a saját tőkéjét vagy tud-e puffert képezni beruházásokra (például saját stadionra, az ugyanis jelentősen tudja növelni a cégértéket is). A KPMG a cégérték meghatározásánál olyan formulát használ, ami nem az adott évi pénzügyi teljesítménytől függ, hanem a cég üzleti értékét mutatja meg. Ezért a cégérték számításnál ezt a képletet használják: saját tőke piaci értéke + adósság, de a casht nem számítják bele. Ez a metrika a tőkeszerkezettől független, ezért a KPMG szerint a leginkább alklamas arra, hogy a cégek teljesítményét a futball klubok esetében összehasonlíthassuk.
A bevételek legfontosabb csatornái: a meccsnap (jegyek, étel-ital a stadionban), a közvetítési díjak, valamint a szponzorok és a kereskedelmi megállapodásokból befolyó összegek. A stadionok kapacitása véges, a közvetítési díjakat sem lehet korlátlanul emelni, ennek is megvannak a a korlátai szabályozói és gazdasági oldalról is. A globális kereskedelem azonban hatalmas növekedési potenciált rejt: az erős klubmárkák kelendőek a Távol-Keleten is, ahol fogyasztók százmillió várják, hogy megvehessék a csapat következő szezonra készített mezét.
A futballklubok gazdasági modellje és értéke nem feltétlenül függ a pályán elért eredménytől, ezt láttuk. De ha már pénz, van egy mutató, ami sokkal jobban illusztrálja, melyik csapat hogyan teljesít. Ez pedig az UEFA-tól érkező prémium, nézzük, kik a nemzetközi szereplésük alapján, mely csapatok keresték a legtöbbt a vizsgált két évben!
