Az ABZ Innovation mindössze néhány év alatt nőtte ki magát kvázi garázscégből az egyik legfontosabb békés célú európai dróngyártóvá. Most a geopolitika szeszélyei miatt egy olyan piacot is meghódíthatnak, amiért évek óta tudatosan és következetesen dolgoztak – de még így is nagy álomnak tűnt, hogy ez sikerülni is fog nekik.
Sűrű hetek állnak egy fiatal magyar vállalkozás mögött – és bizonyára előtt is. Mindössze néhány héttel ezelőtt írtuk meg, hogy épp a kontinens legnagyobb civil dróngyárát építik Budapest határában, de az ABZ Innovation még ezt is tetézni tudja.
A békés célú professzionális – elsősorban a mezőgazdaságban használt – drónok piacán eddig is meghatározó szereplők voltak, de most egy olyan lehetőség adódott előttük, amit eddig maguk sem hittek. A lehetőség persze nem az ölükbe hullott, kellett hozzá az előrelátás és a bizalom az új technológiában – akkor is, amikor még nem sokan hittek benne.
Amit eddig tudunk
A piaci helyzet megértéséhez egy lépést – és néhány évet – érdemes hátrébb lépnünk. A DJI nemcsak Kínában, hanem az egész világon is a legismertebb, legnagyobb dróngyártó, ami a közelmúltig az amerikai piacot is uralta.
A kínai márka portfóliója rendkívül széles, a pár tucat dollárba kerülő hobbidrónoktól kezdve a sok ezer dolláros mezőgazdasági drónokig gyakorlatilag minden piaci szegmensben jelen voltak. A fentiekből következik, hogy egyebek mellett hőkamerákkal és más eszközökkel fölszerelt felmérő drónjaik is akadnak.
Még nem ismerünk minden részletet, de a jelek szerint az USA-ban is elkezdték komolyan venni a korábbi adatbiztonsági aggályokat, az ismeretlen szerverekre távozó kényes fájlokat és egyéb anomáliákat, és a Huawei után a DJI eszközeit is szigorúbb szabályozásnak kezdték alávetni.
Fotó: Johny Goerend
A helyzetre reagálva az FCC (Federal Communications Commission) – ez körülbelül az európai CE (Conformité Européenne) megfelelője – olyan engedélyeztetési módosításokat hajtott végre 2025 decemberében, aminek a DJI nem tud, vagy nem is akar megfelelni.
Az azóta eltelt idő túl rövid ahhoz, hogy pontosan tudjuk, hogy mi történik majd, de úgy tűnik, hogy a DJI elkezdte ezeket a gépeket kivonni az észak-amerikai piacról, de ha még lehetne is rendelni, olyan bizalmi vákuum alakult ki, hogy a vásárlók így is, úgy is elfordulnak tőle.
ABZ Innovation
Az ABZ Innovation Kft. egy viszonylag fiatal, 2021-ben alapított magyar vállalkozás, amely mára huszonnyolc országban van már jelen disztribútori hálójával, legnagyobb piaca pedig az Egyesült Államok. Jelenleg is számottevő gyártókapacitással működnek, amely az új, kifejezetten a dróngyártás igényeire szabott üzem elindulásával a többszörösére bővülhet. A cég az alapítása óta stabilan háromszorozza árbevételét, és nemrégiben hétmillió eurós befeketetést kaptak amerikai, német és magyar befektetőktől.
Amit csak sejtünk
„Az FCC szabályozási változásai alapvetően átrendezték az amerikai piacot. A DJI részesedése szinte egyik napról a másikra kérdőjeleződött meg – és ez a piaci szereplőket hirtelen felkészületlenül érte. Mi az amerikai piacon már korábban is tudatosan építettük a jelenlétünket, volt disztribútorunk, megvannak a tanúsítványaink, ismerjük a piacot. Most a lehetőség mértéke rajzolódott át előttünk” – mondja Ludvigh Károly, az ABZ Innovation ügyvezetője és résztulajdonosa.
A szakember úgy látja, hogy az amerikai piacon három lehetősége maradt a gyártóknak. Az első, hogy másik kínai gyártót választanak, de ezeknek a reputációja már nem biztos, hogy túl jó. Az alkatrészellátás, az aftersales mind hosszútávú üzemeltetési kockázatot jelentenek.
Az ABZ egyik drónja munka közben. Fotó: ABZ Innovation
A második lehetőség az amerikai gépek lennének, de ezek nagyon drágák, miközben technológiailag, szenzorosan, permetezési hatékonyságban le vannak maradva – mondja. „A harmadik lehetőség vagyunk mi.”
Az ő termékeik a DJI-időszakban is versenyképesek voltak mind technológiában, mind árban. A legnagyobb kihívást így nem a kereslet, hanem éppen az jelenti, hogy ezt a vákuumot betöltsék, és elegendő darabszámot tudjanak gyártani. Igaz, a gyárépítés gondolata már jóval előbb megszületett, de ilyen szempontból a két esemény most szerencsésen találkozik össze az időben. Sőt, nem is az Egyesült Államok az egyetlen nagy piac, ahol terjeszkedhetnek:
2026 januárjában a Measur, Kanada egyik vezető drónforgalmazója, kizárólagos kanadai disztribútori megállapodást kötött az ABZ Innovationnel.
Fotó: ABZ Innovation
De miért érte ennyire felkészületlenül a piacot ez a váltás? Ludvigh Károly szerint ennek az az oka, hogy bár a mezőgazdasági gépekre kevésbé vetült a kémkedés vádja, a DJI a jóval nagyobb darabszámban értékesített drónjai miatt került bajba. Alternatívát kiépíteni viszont hosszú évek fejlesztésével lehet csak, mivel ezek a gépek összetettebbek, tartósabbak, drágábbak, ezért sokan bele sem kezdtek a fejlesztésbe.
Európában pedig a jogszabályi környezet tántorított el potenciális érdeklődőket ettől a piactól. Sokáig ugyanis egyszerűen nem voltak meg a megfelelő keretek, hogy hogy lehet ezeket a gépeket használni. Lehetett rá külön engedélyt kérni, de ez is macerás és bizonytalan volt. Márpedig, ha használni nem lehet, akkor eladni sem, és ha eladni nem lehet, akkor fejleszteni sem éri meg.
„Európában a szabályozói bizonytalanság sokáig fékezte az iparág fejlődését, de mi már akkor is tudtuk, hogy a technológia előbb-utóbb utat tör magának. Az ilyen hatékonyságnövelő megoldásokat legfeljebb késleltetni lehet, de megakadályozni nem. És ez most a magyar dróngyártás nagy lehetősége.”
