Kerek negyvenévesen harmadszor fut neki a könyvkiadó-indításnak, és még mindig az izgatja igazán: mitől válik élővé egy könyv, hogyan lehet köré sztorit kerekíteni. Halmos Ádám tíz év után kivált a Libriből, nem sokkal azután, hogy a cégcsoportba állami milliárdokkal bejelentkezett majdani résztulajdonosnak Matthias Corvinus Alapítvány. Ádám új, független kiadójához, az Open Bookshoz azonnal olyan sztárszerzők csatlakoztak, mint Barabási Albert-László, Edith Eva Eger, Gárdos Péter, Kepes András vagy Philip Zimbardo.
Halmos Ádámról a teljes portrét a márciusi Forbesban találod.
„Édesanyám gondolata volt, hogy tanuljak nyelveket, és később kiderült: tényleg többes számról lesz szó, csak eleinte még azt hittük, a szerbhorvát egy nyelv. Tizennégy voltam, amikor a balkáni háború idején szóltak: »Fiacskám, el kell dönteni, hogy szerb vagy horvát leszel!«” Az igazságérzetével már kamaszéveiben gyakran bajba kerülő Ádámnak nem volt szimpatikus, hogy a magyarországi közvélemény annyira egyoldalúan horvátpárti volt, ezért a szerb iskolát választotta, és rögvest szervezett egy toleranciafesztivált.
„Úgy éreztem, nekem dolgom van ezzel: meg akartam mutatni, hogy ilyen helyzetben is lehet emberként tekinteni egymásra, nem pedig gyűlölködni.”
A rendezvény jól sikerült, a Petőfi Csarnokban több mint kétezren kaptak ingyen csevabcsicsit, és hallgatták nagy szeretetben a Vujicsics együttest – ám az aktivista fiút tettéért majdnem kicsapták az iskolából.
„Szeretem a fizikai és a szellemi dolgokat összekapcsolni” – mondja, miután Subarujával felvisz a hegyre az idei tél legkeményebb, havas-fagyos napján, majd enni ad a szamaraknak. Fotó: Orbital Strangers
Azóta eltelt negyed század, de Ádám igazságérzete nem gyengült. Amikor néhány óra beszélgetés után óvatosan rákérdezek, hogy tulajdonképpen miért is tart a nagymarosi háza kertjében két csacsit, akik békésen sétálgatnak a havas domboldalban, azt mondja: „Méltatlanul lenézett állat a szamár, valójában sokkal okosabbak és jóravalóbb teremtés, mint amilyennek gondolják. Az első asszociáció velük kapcsolatban a cukiság után az, hogy csökönyösek, pedig épphogy nyugodtak. Én intenzív alkat vagyok, nagyon jól jön a higgadtságuk, van bennük egy kis zen buddhizmus” – nevet.
Aztán persze bevallja, hogy praktikus okok is szólnak Jancsi és Admin tartása mellett: nincs velük dolog, ráadásul lelegelik a füvet a Dunakanyar egyik legszebb kilátását adó telken. Az interjú közben mindenesetre nehéz nem az ablakot bámulni.
Reflektálás a világra
A könyvek gyerekkora óta meghatározták Ádám életét: édesanyja, Halmos Mária számtalan matematika-tankönyv szerzője volt már a 80-as években. „Jelentős gyerekkori emlékem, hogy a konyhában ül a szerzőtársaival, és késő estébe nyúlóan könyveket írnak. Éjszakánként pedig az írógépen folytatódott a munka, félálomban órákig hallgattam a kattogását.” Tizenévesen nagy segítsége volt édesanyjának: akkurátusan javítgatta a típushibákat a készülő matematikakiadványokban.
Már érettségi előtt elkezdett könyveket árulni a Deák téri metróaluljáróban. Az efféle könyvárusítások akkoriban nagyon jól mentek, „pultról” indult Matyi Dezső Alexandra-alapító is. „Az volt a hobbim, hogy figyeltem a mozgólépcsőn feljövőket, és egy idő után tudtam, hogy ki az, aki biztosan meg fogja venni a fengsujis könyvet, meg hogy miként érdemes kipakolni: például Popper Péter mindenképpen elől legyen, Karel Čapek Dásenkáját pedig nem a gerincével előre, hanem kitükrözve kell kitenni.”
Már huszon-pár évesen egy tanácsadó cég, az SHL Hungary Kft. könyvkiadó-üzletágát vezette, főként pszichológiai, pedagógiai és menedzsment témájú könyveket adtak ki Klein Sándor munkapszichológus-tulajdonossal (többek között Carl Rogers pszichológus és Winkler Márta reformpedagógus könyveit), és közben komplexen megtanulhatott mindent, ami a szakmával kapcsolatos.
Néhány év után zavarta, hogy nem az övé, amin dolgozik, ezért eljött, bár azt mondja, akkor még egyáltalán nem volt a fejében, hogy könyvkiadót akarna alapítani. 2004 nyarán éppen Firenze belvárosában sétálgatott, amikor egy kirakatban meglátta Rita Marley No Woman No Cry című könyvét, amit a kevésbé ismert énekes a legendás reggie-zenész férjéről, Bob Marleyról írt. Ekkor villant be az ötlet: el kellene hozni Rita Marley-t Budapestre – és mellesleg kiadni a könyvét magyarul.
„Mindig az izgatott, hogy mitől válik élővé egy könyv, hogyan kerekedhet köré valami izgalmas sztori.”
„Egyszerűen érdekelnek a keleti kultúrák, nincs ez túlgondolva, bár inkább a buddhizmus, mint másmilyen vallás.” Fotó: Orbital Strangers
Tábla- és tulajdonoscsere – kétszer
A 2000-es évek elején új generáció jelent meg a könyvkiadásban, a Nyitott Könyvműhellyel nagyjából egy időben több kisebb aspiráns is felívelőben volt, többek között a Jaffa, az Agave Könyvek vagy az Ulpius-Ház is ezekben az években indult. Közben Matyi Dezső 90-es évek óta hízó Alexandra könyvesbirodalma már 15 milliárd forinttal és gigantikus plázabeli könyváruházakkal uralta a piacot, és szép lassan bekebelezett számottevő kiadókat, például az Európát, a Cartaphilust és az Officina 96-ot. A Líra csoport pedig eredendően kereskedőcég és kiadók konglomerátuma volt (például a Magvető és az Athenaeum régóta hozzá tartozott). Egyedül a Libri terjeszkedett eleinte kiadó nélküli bolthálózatként (2010-ben 7,7 milliárdos árbevétellel), márpedig ekkorra egyértelművé vált, hogy a szingliség versenyhátránnyá kezd válni.
A Nyitott Könyvműhelynél 2011-ben tábla- és tulajdonoscsere történt: a neve Libri Könyvkiadó, a többségi tulajdonos pedig a Libri Könyvkereskedelmi Kft. lett.
Tíz év Libri-kiadóvezetés, számos sikerkönyv, külföldi jogdíjeladások következtek Ádám szakmai életében. Aztán tavaly október elején jött a bejelentés a szándéknyilatkozatról: Spéder Zoltán 25,3 százalékos tulajdonrészét viszi a Tombor András nevével fémjelzett Matthias Corvinus Alapítvány (vagy ahogy házon belül azóta is emlegetik, Mátyás király).
Ádám távozásának pontos oka ismeretlen, titoktartási egyezség köti, de valószínű, hogy korábbi konfliktusok is lehettek mögötte, inkább, mint a majdani tulajdonosváltás.
Mindenesetre a válás különösen visszás kontextusban került nyilvánosságra: januárban egyszer csak kiderült, hogy nem árulják a Libri boltok Kepes András és Edith Eva Eger könyveit. Pár nap kommunikációs zavar után aztán összeállt a kép: az utánnyomást ezekből a könyvekből már az Open Books szállította a könyvesboltokba, ennek kapcsán alakult ki időleges hiány.
„Azt gondolom, most akkor tudok dolgokat az egyensúly irányába elvinni a könyvpiacon, ha kívül vagyok” – mondja Ádám szűkszavúan a váltásról.
Aki ismeri, azt mondja róla, hogy a vállalkozói és az alkotói függetlenség, valamint a szervezetépítés szabadsága is nagyon fontos neki. Nem a pénz hajtja, egyszerűen folyton pörög, tovább akar lépni. Az Open Booksot a helyzet szülte, és Ádám szerint annyira friss és fiatal, hogy nehéz lenne megmondani, mivé fog válni.
Annyit már tudni, hogy az első új kiadványuk Barabási Albert-László Rejtett mintázatok című könyve lesz. A mű alapja a szerzőnek a Ludwig Múzeumban bemutatott azonos című kiállítása. Csányi Vilmos új írása is érkezik majd, emellett Philip Zimbardo életrajzi kötetét és Gárdos Péter készülő regényét is tervezik kiadni.
Arról, hogy Halmos Ádám miként vitte nemzetközi sikerre Gárdos Péter Hajnali láz című könyvét, hogyan alapította meg Halácsy Péterrel a Budapest Schoolt és hogy miért mondják róla a kollégái – sőt ő maga is -, hogy kicsit úthenger, a márciusi számban olvashatsz. Itt pedig bele is lehet lapozni a magazinba:
