A növényi alternatívák elterjedése visszaszorítja majd az állati eredetűeket – egyebek mellett azért, mert a növényi húspótlékok ára 2023-ra a húsokéval lesz egyenlő. A következő években azonban még emelkedni fog a húsfogyasztás.
A Boston Consulting Group stratégiai tanácsadó és a kifejezetten húsokat kiváltó növényi alternatívákat kínáló cégekkel üzletelő befektetőcég, a Blue Horizon frissen készült tanulmánya alapján Európában és Észak-Amerikában 2025-ben csúcsra jut majd a húsfogyasztás, utána azonban folyamatosan csökkeni fog.
Ennek okai többrétűek a The Guardian által szemlézett tanulmány szerint: egyrészt a növényi eredetű, drágább húspótlók ára a két cég becslése alapján 2023-ban már az állati eredetű termékek szintjére fog csökkeni, és ezek a termékek is változatosabbak lesznek.
A tanulmány azt jósolja, 2035-re a most fogyasztott húsos vagy állati eredetű ételek 90 százalékának – legyen az pizza, szusi vagy pörkölt – meglesznek a reális alternatívái.
Az összeállítás készítői itt alighanem a kifejezetten húsra hasonlító, növényi eredetű termékekre gondolnak – olyanokra, mint a Beyond Meat vagy az Impossible Burger által készítettek, amelyek már felkeltették a nagybefektetők érdeklődését. Ilyen volt Bill Gates is, aki a Beyond Meat-részvényeitől azoknak beesése előtt nem sokkal vált meg. Rihanna pedig nemrégiben vegán kekszbe fektetett.
Bővíti portfólióját a világ leggazdagabb énekesnője
Egyre többen egyre több növényt esznek
A tanulmány a húshelyettesítőkre nézve kifejezetten optimista becsléseit arra is alapozza, hogy világszerte egyre többen fogyasztanak növényi eredetű termékeket. Ennek okai szintén szerteágazók: van, aki egészségesebb életmódot szeretne követni, mások állatjogi megfontolásokat vagy környezetvédelmiket vesznek figyelembe. Az állati eredetű termékek alternatívájának piaca így legalább 290 milliárd dollárt tesz majd ki 2035-ben a cégek szerint.
„Sokan azt gondolják, az alternatív fehérjeforrásokról beszélni túl futurisztikus, holott a legtöbben csak nem látják, hogy már most is elértük a pontot, amikortól a hagyományos húsok fogyasztása – a történelem során először – csökkeni fog. Az elmozdulás az ilyen alternatívák felé jelentős következményekkel jár” – mondta a BCG mezőgazdasági ügyekért felelős vezetője, Decker Walker.
Walker azt mondja, a feldolgozott húsokra hasonlító növényi termékek előállítása már így sem okoz gondot. Ellenben ha nem darálthúst vagy hamburgerpogácsát próbálnak reprodukálni, hanem például steaket, akkor még akadnak problémák.
A növényi hamburgerpogácsákról egyre kevésbé lehet megmondani, hogy nem húsból készültek Fotó: Marc Verch / Flickr
Ha a következő 15 évben a növényi alternatívák eladása – ahogy azt a tanulmány becsüli – 11 százalékkal emelkedni fog, úgy a Föld légkörét egymilliárd tonna szén-dioxidtól kímélnénk meg. Emellett a világon az Egyesült Királyság méretével megegyező mezőgazdasági földterület szabadulna fel és 50 milliárddal kevesebb csirkét nevelnének.
Rosie Wardle, a szintén alternatív fehérjékbe fektető Synthesis Capital munkatársa kevesli a 11 százalékos fogyasztásnövekedést. Szerinte a BCG és a Blue Horizon számai „konzervatívak”, ő inkább 22 százalékra tenné a piacbővülést 2035-ig.
A hús- és tejlobbi ellenakciózik
Egyéni szinten a táplálkozásunk megváltoztatása az egyik legfontosabb dolog, amivel a környezetre gyakorolt káros hatásunkat csökkenteni tudjuk. Ráadásul egészségügyi szempontból is hasznos: egy nemrégiben végzett kutatás rámutatott, hogy
a rendszeres húsfogyasztás növeli a szívbetegségek, a cukorbetegség és akár a tüdőgyulladás kockázatát is.
A hús- és tejipari lobbi azonban nem örül a megváltozó fogyasztási szokásoknak. A hústermelők az Európai Unióban azért lobbiztak, hogy a növényi eredetű termékeket ne lehessen a hagyományos, húshoz kötődő elnevezésekkel illetni.
Tudod, hogy nem tejet veszel?
Ez a kezdeményezés elbukott, a tejipar azonban sikerrel harcolta ki, hogy a növényi eredetű, tejtermék-helyettesítésre használt növényi termékekre ne használhassák a gyártók a tej, joghurt, sajt stb. szavakat. Sőt: ezeket még a tejtermékekhez hasonló csomagolásban sem szabad majd árusítani, és a tejtermékekhez képest okozott jóval kisebb környezeti terhelésükre sem utalhatnak.
A tejlobbi azért tartja indokoltnak a szigorú szabályozást, mert szerintük a vásárlókat megtéveszthetik az elnevezések.
Tehát: répaburger oké, mandulatej viszont nincs. Csak mandulaital. A témával ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.
Borítókép: Egy Impossible Burger-pogácsából készült hamburger Forrás: Missvain / Wiki
