Miközben a Nyugat már közvetlenül Vlagyimir Putyin lányait is szankciók alá vonta és újabb csomagot állított össze Oroszországnak, Orbán Viktor a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján zárt rövidre egy nagyon is fontos kérdést, és elárult egy másik fontos dolgot a választási kampány egyik kiemelt témájáról is. Lapinformációk szerint az újabb, Oroszország elleni csomagot Budapest blokkolja.
Az olcsó orosz gáz legendája
A kormánypártok fontos narratívája volt az EU-s szankciók kapcsán még a választási kampányban, hogy ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés. Budapest már ekkor jelezte, hogy az energetikai terén nem támogatja a szankciókat, és ebben volt több partnere is, hiszen Németország mellett több kelet-európai EU-tagállam is erősen kitett az orosz gáznak. Persze akad ellenpélda is, ha akarat van, akkor le lehet válni Moszkváról: a litvánok már megtették, a lengyelek követhetik őket egy éven belül.
„Nem az a lényeg, hogy jobb áron legyen, hanem hogy legyen orosz gáz Magyarországon, és ezt nem szabad veszélyeztetni.”
Orbán Viktor tegnap már szót sem ejtett arról, hogy az orosz gáz olcsóbb lenne Magyarországnak, okkal: nem olcsóbb. A piaci árakkal együtt Magyarország is drágábban kapja az orosz gázt, hiszen az árképletben benne van a tőzsdei jegyzés is.
A rezsicsökkentésről már óvatosabban nyilatkozott a kormányfő, azt mondta, az a cél, hogy fenntartsák annak szintjét, és lát is erre lehetőséget – ennél több konkrétumot nem árult el.
Nem kérték, zsarolnak vele
Ennél valamivel komplexebb kérdés az, hogyan is fizetünk az orosz gázért. Vlagyimir Putyin a gázcsapok elzárásával fenyegette meg a Nyugatot és kötelezte a „barátságtalan” országokat arra, hogy rubelben fizessenek. Hogy barátságtalan és barátságtalan ország között van különbség, azt nemcsak a budapesti orosz nagykövettől tudjuk, de Orbán is tanúbizonyságát adta.
„Ha az oroszok rubelben kérik, rubelben fizetünk.”
Ezt mondta a gázár kifizetéséről. Két komoly probléma van vele: nem kérik, és nem kellene rubelben fizetni.
A G7 országok mellett a régiónkból mindenki elutasította az orosz ukázt. Jelzésértékű, hogy
még a 2 milliós Szlovénia, az Orbán szövetségesének számító Janez Jansa kormánya is szerződésszegésnek értékelte, hogy Putyin egyoldalúan, egy elnöki rendelettel akar változtatni a korábban megkötött kontraktusokon.
Szlovákiában a gazdasági miniszter kijelentéseit két órán belül javította ki a kormányfő, határozottan jelezve: Pozsony sem fog rubelben fizetni.
Mi értelme ennek?
Mára úgy tűnik, leginkább az, hogy Moszkva fel tudja mérni, mennyire bontható meg az európai szövetségi rendszer, egészen konkrétan
ki az, aki zsarolható, ki az, aki nem.
A rubel árfolyama visszakorrigált nagyjából a háború előtti szintre, igaz, az orosz központi bank rengeteg forrása ment el erre. A rubeles fizetés valószínűleg hozzájárulna az orosz deviza árfolyamának stabilitásához. Lenne tehát gyakorlati haszna is a tranzakcióknak, pláne, hogy Moszkva a devizatartaléka nagyjából feléhez nem fér hozzá a nyugati szankciók miatt.
Az energetika az a pont, ahol Európa és Moszkva folyamatosan egymásnak feszül, állandóan azzal fenyegetőznek, hogy bemondják, az all in-t, de a gázszállítások mindezidáig zavartalanul folytatódtak. Ez ugyanis mindenkinek az érdeke egyelőre. Éppen ezért a nagy fenyegetőzésbe most is beépítettek egy kiskaput: ez alapján az eddig nem szankcionált Gazprombank számlájára kell utalnia a nyugati országoknak, ráadásul abban a devizában, ahogy korábban megegyeztek, és a bank végzi el az átváltást. Ráadásul mára az is tudható, hogy a már leszállított szerződésekre nem vonatkozik elvileg az elnöki ukáz, csak a hónap második felében jelezheti a Gazprombank, hogy az új fizetési metódus lép életbe.
Leegyszerűsítve: aki euróban utalt eddig, euróban utalhat ezután is.
Putyin közben mondhatja azt odahaza, hogy rákényszerítette az akaratát a Nyugatra. Az is érthető, hogy a gázvásárlók miért utasították el Putyin tervét: veszélyes precedenst teremtene. Az üzenné, hogy a szerződések és a magántulajdon szentségére építő nyugati kapitalista államokkal meg lehet tenni a megkötött megállapodások felrugását.
Gazdaságilag nem sok értelme van annak, hogy Magyarország kitáncolva a nyugati konszenzusból rubelben fizet.
És hát nem is ez fogja megmenteni az orosz devizát, miközben egyáltalán nem küld jó üzenetet. Másrészt Orbán kérésnek titulálta Putyin rendeletét, valójában nem kérésről, hanem egy egyoldalóan bejelentett diktátumról van szó, amit a Kreml előzetes egyeztetés nélkül jelentett be, majd vitt végig.
Ez újabb töréspont lehet az EU és Budapest között.
Történt még valami
A magyar parlamenti választások napján derült ki, hogy a Kijev környékéről visszavonulú orosz csapatok kegyetlenül és több száz ártatlan civilt gyilkoltak le. A háborús bűncselekményekre a Bellingcat már most számos bizonyító erejű felvételt szedett össze. Az oroszok ezzel tovább emelték az eszkaláció szintjét, amit
a Nyugat nem nézhet tétlenül, mert az azt üzenné, hogy az EU szomszédságában büntetlenül lehet hátrakötött kezű civileket halomra ölni.
Ez ágyazott meg az EU ötödik szankciós csomagjának, ami már nem kezeli tabuként az energetika kérdését sem. Az El País spanyol napilap arról ír brüsszeli forrásai alapján, hogy az új szanckiós csomagról megvan a konszenzus a tagállamok között, egyetlen kivétel van, aki nem támogatja azt: Magyarország.
Orbán tegnap beszélt arról, hogy nem fogják feladni az eddigi politikájukat, mert megtanulták a múltból, hogy aki mást próbál tenni kormányon, mint amit mondott, azt megbüntetik a választók. Azt is mondta, az energiaárak leszorítására van terve, amit elő is ad a többi tagállamnak, és újfent jelezte, az energetikai szankciókba nem fog belemenni.
Van, aki üzen és van, aki utazik
Miküzben a magyar külügy berendelte az ukrán nagykövetet, közben Szlovákiában is fontos bejelentést tettek. A szlovák kormányfő március 15-én nem tartott a lengyel, a szlovén és a cseh elnökkel Kijevbe a biztonsági kockázatok miatt, amit utóbb hibának minősített. Tegnap este Eduard Heger bejelentette, hogy ma Kijevbe utazik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
